Ó, gyönyörök kertje! Jázminos lugas!
Padján üldögélek, s bár cipőm, az lyukas,
a kedvem mégis oly könnyed, lebegő.
Talán mert balzsamos a levegő?
Vagy a párás, üdezöld növényalagút
bocsátja rám ezt a varázst?

(De jaj, a jázminillat idecsalt sok darázst,
és fullánkját egyikük éppen belém szúrja!
Rögvest elpattan szívemben
a költészet andalító húrja!
Így nem lehet verset írni…
nyakamon lüktető daganat!
Otthagyom a gyönyörök kertjét,
orvoshoz vitetem magamat!)