| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: BLOG, Napló! |
|
|
|
|
... Ideje:: 10-10-2004 @ 03:48 pm |
|
|
|
|
Most arról az emberről szeretnék írni, aki a szüleimen kívül a leginkább befolyásolta az életemet.
Mint már írtam, a kórházból reménytelen esetnek minősítve küldtek haza, és felkészítették a szüleimet, hogy pár éven belül meg fogok halni. Csakhogy ők ebbe nem akartak belenyugodni, és egy rehabilitációs nővért fogadtak mellém.
A nővér a faluból származott, de Pozsonyban lakott, és dolgozott, de minden hétvégén lejárt hozzánk, hogy anyuéknak mgmutassa azokat a gyakorlatokat, amiket a következő héten kell végeznünk. Mikor haza kerültem, nem tudtam enni. Az orromon keresztül a gyomromba egy szonda volt leengedve, azon keresztül tápláltak.
Lassanként megtanultam a számmal enni. Aki nem próbálta még, nehéz elképzelnie, hogy milyen nehéz nyelni, úgy, hogy közben azért ne is fulladjunk meg. Ha fölültettek, a fotelben muszáj volt párnákkal kitámasztani a testemet. Idővel azonban már erre sem volt szükség, és ez azért volt fontos, mert a legtöbb tevékenységet nehéz, vagy egyenesen lehetetlen fekve végezni, hogy mást ne mondjak, ezeket a sorokat is ülve írom.
Ülve még a nyelés is könnyebben megy, aki volt már olyan helyzetben, hogy fekve kellett őt etetni, az bizonyítani tudja igazamat. Az arcom teljesen béna volt, a nővér megmutatta anyunak, hogy hogyan kell naponta masszíroznia, és rövidesen életre keltek az arcvonásaim. Nem valami gusztusos, de el kell mondanom, hogy a szám teljesen érzéketlen volt, és anyunak addig kellett belülről masszíroznia, amíg öklendezni nem keltem, mert ez azt jelentette, hogy érzékeny.
A kezeim bénák voltak, de hála azoknak a gyakorlatoknak, amiket ő mutatott, megtanultam önállóan enni, és az ismerőseim ma is csodálkoznak, hogy milyen szép a kézírásom. Gretina nővér /mi így hívtuk/ mélyen vallásos volt, sokáig azt hittem, hogy apáca, mert folyton apróbb kegytárgyakkal ajándékozott meg. Gyanítom, hogy hívő lettem, abban az ő példájának is része van!
Amikor utoljára találkoztunk, már ő is kocsiban volt, a köszvény kényszerítette székbe. A barátnőjénél volt a faluban, két fiatal lány volt a kisérője, és mi, anyuval egy délutánt töltöttünk lent nála. |
|
|
|
|
Utoljára változtatva 10-10-2004 @ 06:06 pm
| Hozzászóló: ukume (Ideje: 10-10-2004 @ 10:17 pm)
Comment: brrrr! Fekve enni! Tényleg borzalmas.... (már vártam a folytatást. Na, és????) |
|
|
|
|
|
