Piros lámpa. Imádok motorozni.
Azt szoktam mondani, ha élvezetről van szó Első a szerelem, második a motorozás, harmadik az autóvezetés, a többi csak szórakozás, persze a zene és a zenélés is szinte földöntúli élmény, de más kategória.
Van egy közel 30 éves NDK gyártmányú Simson kismotorom.
A fiam hagyta rám, mert Ő vett magának egy „motort” egy 600 kcm.-es Hondát.
A napokban Újpesten gurultam motorkámmal és egy forgalmas kereszteződésben piros lámpát kaptam. Megálltam.
A mellettem lévő, jobbra forduló sávban, mellém érkezett egy hatalmas teherautó. A kereke kétszer akkora volt, mint én a motorral együtt cakk pakk. Az egy emelet magas vezető fülkéből, kihajolt egy 40 év körüli dromedár, csíkos ingű vagány, feje búbjára tolt simlis sapkával, motoromra nézett, majd bal tetovált karjával, hüvelyk ujját az ég felé tartva, ami elismerést jelent, le kiáltott nekem:
- Szia fasza!!! - Nevetve válaszoltam:
- Irigyled mi?
- Igen mondta, cserélünk?
Sajnos zöldre váltott a lámpa, Ő jobbra ment, én meg egyenesen.
Kár.

2011.ápr.11