| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: BLOG, Napló! |
|
|
|
|
Kellemes karácsony? Ideje:: 12-25-2013 @ 06:40 pm |
|
|
|
|
Tisztelet a kivételnek - ezt még a jó elején el ne felejtsem ideírni :)
Tudjátok, ha nektek igazán kellemes karácsonyt akarnék kívánni, abba ti lehet, hogy belerokkannátok..de legalábbis kiátkoznátok a köreitekből hosszú-hosszú időre..
Mert mit is jelent valójában ez? Tényleg, ki és mit ünnepel ezekben a napokban? Hosszas értekezést nem tennék, csak a lényegi momentumokat szem előtt tartva:
A karácsonynak kultúrtörténete van, mely a kereszténységhez kötődik.
Ezt a napot azonban –lévén a téli napfordulóhoz közel esik a Római birodalomban kötelező Mithrász ünnepével egybeolvadó Dies Natalis Solis Invicti, a Napisten születésének napjaként tartották számon. Szellemi jelentősége, párhuzamossága miatt, megfelelője a fizikai világ megújhodásának és méltán emeli a pogány ünnep helyére. A korai keresztények azonban ezt a napot még nem ünnepelték, sőt a későbbi egyháztörténeti szempontból is alapvető niceai zsinat (isz. 325 máj. 20), melyet I. Constaninus hívott össze, feladatául is csak a húsvét napjának pontos meghatározását tűzte ki egyebek mellett – mely leginkább a Krisztussá avatott Jézus halálának az előestéjének fogalmaként él bennünk.
Kereszténységet megelőzően dec 17-25 között a Mezopotámiából származó Saturnália-ünnepet tartották, mellyel a földművelés istenének, Szaturnusznak hódoltak, egyúttal bő termést kérve tőle az őszi vetés befejezésének napján. Ugyanakkor a sötétnek, mint a haláltól való félelemnek az elűzésére a későbbiekben is rendeztek vígasságokat, melyek az egyházi tiltás ellenére a XVI. sz.-ig megrendezésre kerültek (elsősorban Franciaországban)
Mi, mai emberek, a találgató utókor, összefoglalva évezredek ismeretét - mégis távol azoktól, elidegenülve vizsgáljuk a világot alakító szemléleteket, és nem tudjuk elképzelni sem sok esetben, mit jelentettek azok az eszmék a napi gyakorlatban ott. Ott, ahol ugyanúgy nem választás kérdése volt a megszületés, de gyakran nagyon hamar ért a vég, és közte nem a munkanélküli járadékon otthoni lebzselés jelentette a büntetést, hanem az ostorozás és kínvallatás, a kilátástalan, állati, igavonó lét. Nem tudunk belehelyezkedni sem a hétköznapjaikba, sem ünnepeikbe az akkor élt és elhalt embereknek. Valami benyomás maradt csak, egy szál, mely nem veszett el velük együtt, egy megőrzésre érdemesnek ítélt aktus, gondolat. Hogy kibírhatatlan a lét szeretet nélkül. Kell, hogy legyen valaki, valami, aki /ami képviseli ezt.
Karácsony.
Szeretjük szokásainkkal azonosítani, meseként megélni, felmagasztalni azt, ami sokaknak az életet, - vagy épp a halált jelentette egykor.
Elég csak emlékeztetnünk magunkat a Heródesre és a háromkirályokra, Máriára, akit nem fogadtak be egyetlen házbelsőbe sem, és aki ezért szülte meg a babáját az állatok között, egy hitvány szalmafekhelyen egy ma talán leginkább ólnak nevezhető helyen. És az azt követő vérengzésre, amikor minden két évesnél fiatalabb gyermeket megöltek őérte.
A karácsony tehát egy olyan ember – vagy isteni személy születésére utal, akit születésétől – e naptól - fogva üldözött és megsemmisíteni kívánt a korabeli hivatalos közélet.
Mivel nem illett közéjük, valami gyökeresen mást mondott, mint ami az akkori hallgatóság fülének tetszett. Megháborított és felbőszített sokakat olyannyira, hogy sajátjai is elárulták.
Szerintem azokba az időkbe a mából egyetlen épeszű ember sem kívánkozik vissza, kivéve talán azokat, akik valóban szerették volna látni Jézus működését, valóban járni vele együtt, hinni és tenni azt, amire ő is felesküdött. Vele, ill. a közelében lenni a világ szemében legkevesebb bolondságnak, de legtöbbször kész öngyilkosságnak tűnt. És úgy hiszem, bátran kijelenthetem, hogy ma sincs ez másképp.
Mert akik joválisan kitelt arccal patetikus dalocskákat énekelgetnek csak ma és a fenyőfát állják körül könnyes szemekkel, akik megállapodnak csak Jézuska bölcsőjénél, de elfelejtik (vagy nem is tudják) a keresztet és az üdvtervet, ajándékozgatnak valami szeretet nevében, de a tegnap és a holnap változatlanul üres marad a szívükben, azok bolondnak fognak tartani ezután is, és utolsó vérig üldözni keserű szavaimért.
Nincs békesség a földön! Bármennyire szeretnének már sokan megnyugodni, letenni a terheket, kivonulni a világ okozta őrületből és leülni egy nyugodt, csendes szegletbe, hogy végre a szeretet ünnepén kikapcsolódhassanak lazítva, számukra a jó hír rémálommá fog változni: „Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy békességet bocsássak e földre; nem azért jöttem, hogy békességet bocsássak, hanem hogy fegyvert.” Máté 10.34
Igen, szeretnénk mi magunk igazgatni az életünket, kis noteszünkbe beírni, és végighaladni a kitűzött célokon, irányítani és szervezni, hogy úgy legyen, ahogy elterveztük.
Szépen készülődünk mindannyian, mert azt hisszük, akkor lesz tökéletes ez a nap, ha az ajándékok becsomagolva, ha a töltött káposzta és a hal elkészült, ha a gyerekek szépen felöltözve a felnőttekkel egyben mosolyogva állnak a fa körül, halad minden a menetrend szerint, majd bekövetkezik a tetőpont: kigyúlnak a gyertyák és a csillagszóró…
És jön valaki, aki felháborító módon közbeszól: Hagyjátok abba! Azt sem tudjátok, mit csináltok!
Feldúlja megszokott életünket, mely nyugalommal halad – de merre felé is?
Szokások rabjaként lassan elszigetelődő, és elszürkülő életek hullanak közös, érdektelen süllyesztőbe. Kik voltunk, miért? És egyáltalán lényeges-e?
Hogyha sohasem feszítjük ki ezt a húrt, sosem akarunk a mélyére látni önnön valóságunknak, csak várunk, hogy elteljen az a negyven–ötven-hatvan év, nem akarjuk látni, mik lehetnénk, akkor érdemes befejezni az olvasást, átballagni a napaliba és nézni tovább a TV-ben azt az ócska show-műsort.
Elvégre karácsony van, nemde?
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 08-16-2017 @ 12:44 pm
| Hozzászóló: lena1 (Ideje: 12-25-2013 @ 07:08 pm)
Comment: Legalább van egy évben két nap, mikor ajtót nyitnak azoknak, kiket egész évben nem látogattak. Talán ezt a Jóisten is így gondolta.
Ezt a két napot viszont az értékeli igazán, aki a 363 napot magányban töltötte. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: zsoloo (Ideje: 12-25-2013 @ 07:33 pm)
Comment: Kedves Lena! Ez nagyon úgy fest, mint egy segélykiáltás! Csakhogy kiábrándító, mint az alkoholizmusban a másnap..mert elmúlik és az ember csalódottan veszi tudomásul, hogy az ilyen ismerős - ha év közben nem hallat magáról - igazából nem jelent számára semmit. Nagyon naív, de minden elismerésem az övé, aki képes egy évet várni erre a két napra mégis ezért |
|
|
|
|
| Hozzászóló: fényesi (Ideje: 12-25-2013 @ 10:41 pm)
Comment: Máté apostol idézete a Biblia egyik legigazabb mondata. Be is következett. Írásod is igaz. Ki (tiszta)hittel egész életében, ki hit nélkül, de így-úgy megéli (ünnepli) az egyház által kijelölt születési napját Jézusnak. Az ateistáknak alkalom, a hitben élőknek ünnep. J |
|
|
|
|
| Hozzászóló: zsoloo (Ideje: 12-25-2013 @ 11:47 pm)
Comment: Igen, igen, kedves János! Azonban meg is kell állnunk ennél az idézetnél, mert sokan félreérthetik, hogy itt az ember-ember közti fizikai ellenségeskedésről lehet szó. Nos úgy gondolom, hogy Isten ha támaszt is háborúságot, annak célja nem lehet az emberölés, vagy bármilyen más vétek, hiszen akkor önmaga törvényeivel kerülne ellentmondásba. A kiválasztottakat-Isten népét - érő szükségszerű támadás az, ami fegyvert igénylő művelet lehet. Szoknunk kell a szellemi síkon történő értelmezéseket. A szó is lehet fegyver, és "megölni" úgy is lehet valakit, hogy az újjászületéstől számított életének lehetőségét veszik el - azaz nem hagyják pl. önszántából megkeresztelkedni. Vagy ideológiai tévútra vezetik. A keresztes háborúk "lovagjait" és mindazokat, akik szándékosan életet vettek el, magam is egyszerű gyilkosoknak tartom felbujtójukkal (ha van ilyen) együtt. Amikor egy élet véget ér, ott keresnünk kell az okot: az a kegyelmi időszak fejeződött be, ami kiszolgáltatta bűnei következményének, vagy csupán a rendelt idő telt le. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: pirospipacs (Ideje: 12-26-2013 @ 04:01 pm)
Comment: Ismertek előttem (is) az általad leírtak, mégis maradok a szüleimtől, nagyszüleimtől átörökölt
szokásnál. A Karácsony igenis Ünnep. Mégpedig a hívő emberek számára a Megváltó születésének ünnepe, amit tiszteletben kell tartani. Én magamat nem vallom hívőnek, mégis úgy gondolom, hogy mindaz igaz lehet, hogy a Megváltó születésekor sokan meg is haltak. De így van ez a való életben is. Mindig vannak
akik meghalnak, de attól még az újonnan érkezőket szeretettel fogadjuk. Magam részéről valójában bántónak érzem az írásodat. Szemrehányónak és "majdénmegmondomnak". Egyetlen kérdés merül fel bennem. Miért is érzed felháborítónak azt, hogy ünnepelünk. Azért tán, mert Te nem? Szíved joga így tenni, mint ahogy mindenki másnak is, a maga módján. Az emberek mindig önmaguknak csináltak ünnepeket, és mindenki mást tartott annak. Nekem ünnep a gyermekeim születésnapja, privát ünnep. Neked is vannak saját ünnepeid, és másoknak is. Egyetlen teendőnk van ezekkel kapcsolatban. Tiszteletben tartani. Érzésem
szerint most nem ezt tetted. Talán, ha a kezdő és záró szakaszt elhagytad volna, olvashattam volna egy ismeretterjesztő írást. Sajnálom, hogy nem ennyi lett. Ja, és még néhány költői kérdés. Karácsonyfát körül állva, láttál-e már örömtől csillogó gyermekszemeket? Tudod-e, hogy az egymástól távol élő családok ritkán találkoznak, szinte csak ünnepekkor? És igen, vannak, akik az év háromszázhatvanhárom napját várakozással töltik, hogy ezen a két napon... "És jön valaki, aki felháborító módon közbeszól:
Hagyjátok abba! Azt sem tudjátok, mit csináltok!" Tényleg, miért is teszed? De ezt már csak De ezt már csak önmagamban... Hiszen az ünnep sosem azt jelenti, hogy megszűnik ami fáj, ami szomorú, ami nyomorúságos, csak azt, hogy a hétköznapok árnyékait megpróbáljuk "feledni" néhány percre. És hogy mondjak valami
egészen hétköznapit is.:) Az ünnep az a nap, amikor azon kevesek, akik dolgoznak ebben az országban, megpihenhetnek. Akik hétvégén is dolgoznak, azok is kapnak két egymást követő napot, amit családjukkal tölthetnek.
pipacs |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Anna1955 (Ideje: 12-26-2013 @ 07:02 pm)
Comment: Semmilyen mértékben nem tudom elfogadni azt, amit leírtál. Még ismeretterjesztőnek sem, mert semmi újat nem mondtál vele, viszont sok mindent kihagytál belőle. Ki és mit ünnepel? A maga dolga. Elég nagy számban élnek hazánkban olyanok is, akiknek eszébe sem jut megünnepelni a Karácsonyt. Nemzetünk ünnepnapjait meghatározták, és az, hogy ki és milyen indíttatásból rendez az egyes ünnepnapok köré rituálét, az a hagyományoktól, a neveltetésüktől, és a lehetőségeiktől függ. Egy biztos! Semmi nem kötelező, és tökéletesen magánügy. Viszont ez az az ünnep, amelynek egyetemes üzenete van, a szeretet és béke, mindent felülíró szükségessége. Ez minden embernek ugyanazt jelnti. Nem azt jelenti természetesen, hogy csak egy napon szeretjük a régen látott rokonokat, ismerősöket, de ezen a napon ezt fizikai tettekkel is nyomatékosítjuk. Az, hogy az ünnepre rárakódik az üzlet? Nem csak erre az ünnepre, nem kötelező résztvenni benne. A szegény emberek támogatása sem csak ezen a napon történik, csak most nagyobb hírverést kapnak a tettek. Azok az emberek akik most segítenek, segítenek egész évben is, csak akkor nem tartod szükségét foglalkozni ezzel. Írásod azt sugallja, vártad, hogy elítéljenek, ezzel valahol rejtetten a jézusi kinyilatkoztatáshoz hasonlítva magad. Át kellene gondolnod, hogy talán kicsit nagyképűség ez. Írásod bántó, és ez azon a napon amikor a szeretetet, az egymásra figyelést hírdeti minden, ez a hely is, olyan mint egy pofon a közösségnek. Talán ha egyszer önmagadon kívül, képes lennél másokra is figyelni, meglátnád a fától az erdőt. Sajnálom, hogy a Te lelkedbe nem tud békesség költözni még erre a két napra sem. Én azért kívánok neked boldog ünnepeket. Szeretettel: Anna |
|
|
|
|
| Hozzászóló: zsoloo (Ideje: 12-26-2013 @ 09:47 pm)
Comment: Kedves pirospipacs!
Nem akarok sajnálni senkit sem írásom kapcsán az ő bennük keltett érzésekért. Számtalanszor megtettem – fölöslegesen- hogy kifejezzem ezt. Mint már annyiszor elhangzott, a blog különvélemény! Amíg nem sért konkrétan, személy szerint beazonosíthatóan valakit, nincs joga annak, azoknak a valaki(k)nek sem támadást intézni ellenem! És a sértegetés szándéka ez esetben elég nehezen volna tetten érhető – mivel ilyen nem is történt meg! Szemrehányónak tűnök? Na és? Ki-ki azt vette magára, amit akart, DE ÉN NEM HÁNYTAM SEMMIT SEM A SZEMEDRE, IGAZ? Bántó voltam? Talán leírtam azt, hogy felháborodtam azon, ahogyan Te a karácsonyt ünnepelted? ÁLLJON MÁR MEG A MENET! Valamit nem tartottam talán tiszteletben veled kapcsolatban? Miért kell ellenem hangolni az olvasókat? Miért kell azt sugallni, hogy hazudok: pl. hogy az hangzott el, (amire így kellett reflektálni), hogy a karácsony ne lenne ünnep? Könyörgöm, ha nem tetszik, nem muszáj kést ragadni és a blogoló torkának esni! |
|
|
|
|
| Hozzászóló: zsoloo (Ideje: 12-26-2013 @ 09:48 pm)
Comment: Kedves Anna!
Sajnálom, hogy valami mást hallasz ki a sorok közül, mint amit szándékomban állt leírni. A „Semmilyen mértékben nem tudom elfogadni azt, amit leírtál” az azt jelenti, hogy a tényeket sem, ezek szerint. (Nem csak az volt a kérdés, hogy ismeretterjesztő volt-e az írásom). Sajnálom, hogy épp Te ülsz fel az indulatkeltés provokációjának. Ismét csak azt mondhatom, aki „én”-ként azonosítja magát az „ők”-kel, vagy egyszerűen csak begőzölve nem olvassa el a főmondat mellékmondatát pl. itt: „de elfelejtik (vagy nem is tudják) a keresztet és az üdvtervet.”, afelé a sajnálatomat tudom kifejezni. Egyébként úgy érzem, sajnos igazat írtam, amikor legalább ezt az egy ünnepet nem engedem a szokás szintjére zülleni.
És ki az, aki azt mondta Neked, neki, vagy konkrétan valakinek, hogy Te vagy az, aki azt se tudod, mi ennek az ünnepnek a tartalma? NEM ÉN VOLTAM! De azt elmondtam, hogy sajnos sokan vagyunk ilyenek (a nagy emberiségből) Azt hiszem azonban, hogy ez nem elég személyes, hogy mondhatnád, Te, vagy ő, vagy XY Kiss Pista, hogy ez itt megvádolt engem, mondván: sajnos nem érti az ünnep, a karácsony lényegét!
Igazából azokat sajnálom, akik birka módjára, csak szokásból bármit meg tudnak tenni anélkül, hogy a dolgok mélyebb rétegébe belepillantanának, hogy egyáltalán érdekelné őket a formán túli tartalom.
Fájó és sajnálatos, ha valaki a szeretetet és a békességet automatikusan össze tudja kötni a fenti írásban szereplő idézet után is, annak ellenére, ha krisztus hívő.
De igaz, jó sokan vannak itt, akik nyilván azért azonosulnak pl. pirospipacs véleményével, mert nem azok, és a szeretet, békesség számukra nem bibliai, puszta emberi fogalom.
Rajtuk kívül is sok nem-isten hívő, vagy másban hívő is olvashatja ezt az írást, őket arra kérem, hogy próbáljanak belehelyezkedni egy olyan gondolkodásmódba, mely a karácsonyt keresztény fogalomként és ünnepként értelmezni.
Még egy gondolat: nem vagyok az a mazochista természetű, aki örömmel fogadná, ha bántják. Főleg nem így, alaptalanul. A szeretet természetesen nem korlátozódik a karácsonyra, mint ahogy a gyűlölet sem. Hogyha a szívem tartalmát firtatjuk, inkább most a szomorúság, a meg nem értettség fájdalma járja át. A szeretet nevében kívántam szólni, és elítélni azt, ami ennek az árfolyamát a puszta hagyomány, szokás, és üres szórakozás szintjére igyekszik zülleszteni. Boldog, meghitt, tartalmas Ünnepeket szeretnék kívánni mindenkinek! |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Anna1955 (Ideje: 12-27-2013 @ 09:13 am)
Comment: Látod Zsolt, ha írásodat a nekem írt hozzászólás tartalmával kezdted volna, akkor mindenki megértette volna elsőre, és mindenki a helyén kezelte volna az olvasottakat. Ha a nagy általános kinyilatkoztatás helyett, azt írtad volna mint most, hogy "sok nem-isten hívő, vagy másban hívő is olvashatja ezt az írást, őket arra kérem, hogy próbáljanak belehelyezkedni egy olyan gondolkodásmódba, mely a karácsonyt keresztény fogalomként és ünnepként értelmezni.", és természetesen még mellé fűzted volna az általánosan összemosott gondolatok sokasága helyett, hogy nem áll szándékodban azokat sem megbántani, akik keresztény hitben ünneplik a Karácsonyt, tehát inkább leírtad volna konkrétan mi is az, ami számodra elfogadhatatlan ebben az egészben. Akkor megértenék az emberek a gondolataidat, és nem érne támadás. Akkor az írásodra kapnál véleményeket. Ahhoz a nagy "Mi"- hez nincs jogod, mint ahogy nincs jogod lenézően írni sem azokról, akik lehet, egyszerű dalocskákat énekelnek könnyes szemmel a fa körül, de egy év alatt többet tesznek embertársaikért, mint esetleg bárki más egész életében. Az írás nagyon éles fegyver. Ha valaki ír - és te tudsz írni - ne lövöldözzön vaktában, mert az sokakat megsebesíthet. Okkal feltételezzük, hogy érted is azt, amit leírsz, így tehát a szándék az, ami még bántóbbá teszi az ilyen megnyilvánulásokat. Nem véletlen szorulsz folyamatosan utólagos magyarázkodásra. Ha elsőre úgy írnád meg a mondandódat, ahogy utólag magyarázni szeretnéd, valószínű más megítélés alá esnél. De bennem felmerül a gondolat, hogy ennyi félreérthetőség talán nem véletlen! Amiért azt írtam, hogy "semmilyen mértékben..." az éppen az, amikor a tényekkel akar valaki manipulálni. Örülök, hogy abban egyetértünk, hogy a Karácsony a szeretet ünnepe, és annak is örülök, ha érzékelted, hogy senkinek nem esik jól, ha megbánják. Megértem, hogy neked sem. Itt soha senki nem akar megbántani Zsolt. Tehetséged elismerjük, és szívesen látnánk téged sürűbben is körünkben, talán egymás megismerése, sok félreértést eloszlatna. Célravezetőbb úgy megfogalmazni a mondandókat - mint Te is kéred -, hogy képzeld magad az olvasó helyébe. Szeretettel: Anna |
|
|
|
|
| Hozzászóló: AngyaliAndi (Ideje: 12-27-2013 @ 10:53 am)
Comment: Nagyon sokáig gondolkoztam azon, asszisztáljak-e legújabb polgárpukkasztásodhoz. Végig olvastam a blogodat, többször is, hogy rájöjjek, mikor és miért válhatott ez a gyönyörű ünnep benned azzá a fertelemmé, amit kifejtegettél nekünk. Az ünnep a lelkünktől válik ünneppé. Mikor Afrikában voltunk, nekem hiába magyarázták a Ramadan ünnepi mivoltát, mivel semmi emlékem, semmi kultúrám, semmi gyökerem nem kötődött hozzá, nem is éreztem ünnepinek, holott körülöttünk ezt mindenki úgy élte meg, mint itt a Karácsonyt. A Karácsony lényege, a karácsonyi csoda, bennünk van. Ha a lelkünk sivár, ha direkt elfeledjük szüleink erőfeszítéseit, gyermekkorunk csodája azzá alakul, amit itt olvastam. Ha ezt a csodát ápolod, átadod, a csoda aggastyán korig kitartana. De ehhez kell bizonyos lelki érettség, lelki teljesség, intelligencia. A karácsony nem hit kérdése. A hívő ember is más értelmet talál benne, a nem hívő ember is mást. És ez nem baj. A Karácsony a megbékélést jelenti. Kinek így sikerül, kinek úgy, kinek ezzel, kinek azzal, és senkinek nincs joga ezeknek a rituáléknak a fontosságát, milyenségét megkérdőjelezni. Ezt mindenki a gyerekszobájából hozza magával. Ha valakinél ez csendes elmélkedés, akkor az, ha valakinél ez olaszos hangzavar, hadnyi rokonnal, akkor az, de ez megkérdőjelezhetetlen. A Karácsony tőlünk olyan, amilyen. A Te karácsonyod ezek szerint ilyen. Az enyém hál'istennek nem. :))))))))))) |
|
|
|
|
| Hozzászóló: pirospipacs (Ideje: 12-27-2013 @ 04:50 pm)
Comment: Tisztelt Zsoloo! "Miért kell ellenem hangolni az olvasókat? Miért kell azt sugallni, hogy hazudok."
Engedd meg, hogy ezen kijelentéseidet visszautasítsam, hiszen még olyan utalást sem tettem a hozzászólásomban, amiből bárki erre következtethetne. Leírtam a véleményemet, és nem azért mert engem bántottál, hiszen éltem már annyit, hogy régóta önállóan döntsem el, hogy mit, hogyan ünnepelek. Ráadásul azt sem hiszem, hogy akár az Olvasók, akár a Full Tagjai "hangolhatók" lennének, hiszen mindannyian intelligens, felnőtt emberek, saját véleménnyel.
Mégis engedj meg egy hasonlatot példaként, hogy miért is írtam azt, amit. PL. naplemente: Vannak akik szeretnék összemocskolni a színeit azért, mert nekik nem tetszik. S ha már így van, akkor ne csodálja más se, és főleg ne balról nézze, és ne tátott szájjal, és ne tágra nyitott
szemekkel... Részemről itt zárom. Maradok tisztelettel, a továbbra is naplementét csodáló. pipacs |
|
|
|
|
| Hozzászóló: zsoloo (Ideje: 12-27-2013 @ 09:35 pm)
Comment: Kedves Andi!
Lehetett ezt értelmes módon, pukkadás nélkül is olvasni, szerintem. A baj ott van, hogy ha nem fogadod el a másik nézőpontból való megközelítést – amivel természetesen nem kötelező egyetértened. Gondoltam én is, hogy botrányosnak fog hangzani első olvasatra, amikor megpróbálom szétválasztani az ünnep valódi lényegét – történeti hit előzményével együtt a rárakódott szokásoktól, hagyományoktól, rituáléktól, negatív kísérő jelenségektől, amivel célom - számomra is - a tisztábban látás, a dolgok alaposabb feltárása lett volna. Hidd el, sokan tényleg nem tudják, mi lett azután a kisjézussal, csak a fénylő jászolig követik a történetet. És ahogy sokak számára a szeretethez a megbékélés eszméje társul először –ahogy nálad is - a Karácsony szó hallatán, úgy ismét sokakban valami erős érzelmi felbuzdulás támad csupán családi összeborulásra. Számomra világossá lett, hogy az a szeretet, ami a karácsonyt is megalapozza: („Isten úgy szerette e világot, hogy egyszülött fiát adta érte”) nem ugyanaz, amit a szívünkben érezni vélünk. Mert az Isteni szeretet nem érzelem, hanem döntés. És az akkoriban is igen kemény, és sok áldozatot követelő, háborúságoktól sem mentes döntés volt. Mondhatni része egy súlyosabb játszmának, mely az ember megmentéséért indult a szellemi régióban. Ezek után nehéz azt mondani, hogy a Karácsony nem hitkérdés.
Azok számára nyilván nem is az, akik nem Krisztus születéséhez, hanem más eseményhez szeretnék kötni. De hát, könyörgöm, min alapul a mai (magyar viszonylatban értett) etikai világképünk? Nem éppen a keresztényi tanokon és erkölcsön? Mi máshoz lehet kötni ezt a napot? Nekem hamisnak tűnik az a békesség, ami mögül a „megbékélés” szót hallom ki. Mert ott igenis háborúskodások voltak és vélhetően lesznek is. Az igaz, hogy mi jelenítjük-idézzük meg annak a régvolt napnak az eseményeit. Mi tanúskodunk mellette, de ez rajtunk messze túlmutató ünnep. Ki-ki ilyenkor szeretné megélni azt az együvé tartozást, ragaszkodást, melyet talán év közben nem sikerült annyira, és reményeim szerint több az olyan, akinek ez a nap megkoronázása az addigi szintén szeretetben telt hétköznapjainak. De mindegyikünk számára emlékeztető jelnek illő lennie annak az eseménysorozatnak a kezdetére, mely megváltást szerzett az emberi bűnre. Amitől is tisztán és félelem nélkül lehet mondani: szeretlek téged, Istenem, szeretlek, felebarátom! |
|
|
|
|
| Hozzászóló: zsoloo (Ideje: 12-27-2013 @ 09:58 pm)
Comment: Kedves pirospipacs!
Legyünk egészen konkrétak: hozzászólásodban te ezt állítottad: „a karácsony IGENIS ünnep” (nagybetűs kiemelés tőlem) Ez utalás arra, hogy én a karácsony ünnep mivoltát tagadni szándékoztam, ami természetesen nem igaz, így sajnos az sem, hogy ne tettél volna utalást.
Hogyha mindezt úgy írod le, hogy előtte a blogban mondjuk nem a karácsony a téma, vagy én kategorikusan kijelentem, hogy:: „kérem szépen a karácsony az nem ünnep!”, az egész más lett volna. Hasonlatos példáddal kapcsolatosan ismét megszólítva éreztem magam. Nos, ha a dolgok helyére tételét- az ünnepi lényeg, és rárakódott szokások, ceremóniák, rituálék, stb szétválasztását az ünnep összemocskolásának érzed, akkor ideje volna elgondolkozni, mit is jelent számodra valójában a karácsony? Ünnepi érzéseid egy jobban nem körvonalazott szokásrend része, vagy több-e ennél? Nagyon-de nagyon szeretnék különbséget tenni az igaz, hittel várt szeretet kibomló csodája és a sokak által művelt „majomszeretet” között. Egyébként abban egyetértünk, hogy gyönyörűek a naplemente színei, azt hiszem erről írtam is valahol. További szép estét! Zs. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Anna1955 (Ideje: 12-27-2013 @ 11:02 pm)
Comment: Kedves Zsolt! Itt egyetlen ember van aki nem fogadja el a más oldalról történő megközelítést, és az Te vagy. Mi páran pont azt próbáltuk megértetni veled, hogy amit a BLOGODBAN írtál, az féligazságokkal zsonglőrködő, más emberek érzéseit irritáló, semmi érdemlegest nem nyújtó, rosszindulatúnak értelmezhető, és sértő írás. Aztán már próbálod magyarázgatni a leírtakat, de az a lényegen nem változtat. Napjainkban a Karácsonyt már nem csak a keresztények ünneplik, hanem például az ateisták is, és ha ezt számszerűsítjük, akkor a 2,2 milliárd keresztény mellé még ott van 1 milliárd olyan ember akinek a Karácsonyban, nem Jézus születése az ünnep. Akárhogyan nézem, ez majdnem a fele, és meg merem kockáztatni, hogy a magukat kereszténynek vallók nagy százalékánál sem Jézus születése a döntő szempont, az ünnep megtartásában. Az ehhez kötődő rituálé tudna erről pontosabb adattal szolgálni, de mára a családok nagyon nagy százalékában nem a vallási szertartások a fontosak, és ez nem baj! Ettől még az Ő érzéseik sem kevésbé fontosak a témával kapcsolatban. De állhat itt néhány érdekes számadat is arról, hogy a nem keresztény vallásúak milyen arányban léteznek, és semmi közük a Karácsonyhoz, de ettől még értékes emberek, ettől még nem kevésbé hisznek abban a hitben, amiben nevelkedtek, vagy választották később, éppen tanaikért. Csak a nagyobbak. Iszlám vallás 1,6 milliárd fő, budhizmus 1,1 milliárd fő, hinduizmus 1 milliárd fő. És ezek "csak" a milliárdosok. Ha összeadjuk, beláthatjuk, nem általánosíthatunk, ha véleményt alkotunk egy ilyen ünnepről. Blogod címe egy kérdés. Én válaszolok rá. Igen. Kellemes a Karácsony, boldog a Karácsony, azok számára akik megünneplik, mert a legszebb ünnep, függetlenül minden köré, és ráaggatott sallangtól. A szeretet és béke ünnepe! |
|
|
|
|
| Hozzászóló: zsoloo (Ideje: 12-28-2013 @ 12:18 am)
Comment: Azt hiszem, és ez nem puszta hit, hanem tény, mert végigolvastam, amit írtam: én nem sértettem meg senkit a személyében. Nem írtam olyat, hogy XY így, vagy úgy ünnepli a karácsonyt, de még azt sem, hogy maga a karácsony egy mocskos dolog volna. Az, hogy akar-e valaki azonosulni egy általam sem konkrétan körülírt „Mi”,„Ti”, „Ők” csoporttal, mely méltatlanul viszonyul ehhez, ez messzemenőkig magánügy. Itt többeket felkorbácsolt az indulat – miért is? Mert elolvastak egy különvéleményt valamiről, amiről nekik más a véleményük. Érdekes látni, hogy a számtalan ócskánál ócskább, vérlázítóan primitív, bugyuta, irodalminak még nagyon sokszoros közelítésben sem nevezhető nem tudom mikhez ezzel szemben milyen szépen asszisztál és tapsol –tisztelet a kivételnek - a tisztelt publikum.
Sajnos –azt kell hogy mondjam sajnos – továbbra sem ez az a fórum, ahol büntetlenül lehet és érdemes gondolkodni, véleményt kifejteni, anélkül, hogy egyöntetűen az emberre zúdítanának közös egyetértésben egy adag ok nélküli rágalmat.
Nem én tartozom bocsánatkéréssel! De erről több, mint kár – fölösleges több szót ejteni. Ezzel a fórumtémát és működésemet is bezárom!
|
|
|
|
|
|
