| Küzdőtér |
|
|
|
| skorpio - skorpio : Egyszer ; A varázslat vége |
|
|
|
|
Előadó: skorpio
Album: Végtelen fohász
Szerző, cím: skorpio : Egyszer ; A varázslat vége
Meghallgatva: 1794
Beküldte: skorpio
|
Egyszer
Egyszer, sóhajts egy nagyot
hunyd be a szemed,
legyen könnyelmû a lelked.
Gondold, hogy talán megteheted.
Ne riasszon, erkölcs, bûntudat és korlát !
Az egészet, mint egy álmot éld át !
Kóstolj meg ! mint tetted már
másokkal, párszor talán
s, hogy nem jött be
mégsem bánod igazán
csak rovás lett életed falán.
Velem lehet mégis sikerül
egy „véges" dallamot eldúdolni,
s a dal végére tán kiderül
érdemes volt-e rám gondolni.
Lehet csak emlék lesz ez is
egy múló varázslat
addig gondjainkra
angyalok vigyáznak.
Én megteszek mindent
hogy el ne feledd
csak egyszer engedd meg
könnyelmûen,
hogy megszelídítselek.
A varázslat vége
Dermedten várok,
álmaimba bújva.
Varázsló köntösömnek
elszakadt az ujja.
Csillogó varázsporom is
lásd régen elfogyott,
magamra hagytak már,
mind az angyalok.
Hiába bocsátok Rád
bûvös mágiát
ez a hókusz-pókusz
igazán nem hat Rád.
S csak nézel rám,
õszinte döbbenettel,
szép szemed sarkában
megdermedt fényekkel.
Nem érted, fel sem foghatod.
Hol nem vetettél „ magot „
hogy fakadhat „ élet „
s a sarjadó virágot,
bizony gyomnak nézed.
A csönd jeges pajzsát,
magad elé tartva,
várod biztos türelemmel
hogy e hiábavaló lángolásban
a lelkem égjen el.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
