Ébredek. Indulok.
Miért hiszem, hogy ma máshová jutok.
Hogy így vagy úgy, de más lesz valami?
Miért hiszem, hogy ma nem nevetsz
Arcomba, nem húzol vissza,
Nem állítasz tükröt elém?
Én látom magam és ismerem,
Ő csúful játszik csak velem,
És nem engem lát, csak engem IS!
A kép pont ettől lesz hamis!
Vagy az fáj tán, hogy így igaz,
Hogy én és ő ugyanaz?
Hogy az emberrengeteg része vagyok,
És nem abban hasonlítok a többiekre,
Hogy én is más vagyok,
Hanem attól váltam mássá,
Hogy ugyanazzá lettem?
Nem juthatok máshová,mint akárki más,
Ma sem lesz jobb egy léptem sem, semmi.
Azért rossz az út, mert nem tudom, mi jó:
Előre haladni, vagy visszafelé menni...
