Wolfowitz - mondod s ízleled a szót
a lustán kibököttet, barátom;
az angolszász beleiben aszót,
ahogy emészt erdélyi bordákon,
székely legények hetyke szöktében,
lovak ugratásában, kurjantó
kedvek szilaj zavarában éppen,
úgy mint a kifelejtett mondandó.

Nyolc sáv. Istenem milyen tévedés!
Nem kell egy se a pokolba jutni.
Kínjaidon a világ végignéz:
neki nem gyerekszájban egy cucli
ez az egész, s tömegfegyver robban,
csakhogy oka legyen igazának;
más se tudná megmondani jobban,
mást se kezd ki jobban ez a bánat!

Nem érdekli - Eminem közömbös -
van elég baj Detroitban neki,
a múltjában sincs tőlünk különb ős,
jelenjéért sem harcol más senki.
Lepisilném ezt a kerítésfát,
de rámszólt e rohadt élet végre:
mindegy hogyha testvérem is vért lát.
Vizem nincs. Köpök az ellenségre!

U.i.
Csikorgó fogam ínyéből a vért
nem adnám oda egy nyerő rímért . . .

2005. február 23., Oronó

Cím: Válasz Péternek (pieter)
Kategória: Vers
Alkategória:
Szerző: Jánosi András
Beküldve: February 23rd 2005
Elolvasva: 1201 Alkalommal
Pont:
Beállítások:  
  

[ Vissza a publikációk listájához | vissza a Vers főoldalára | Megjegyzés küldése ]