[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 197
Tag: 1
Rejtve: 0
Összesen: 198

Jelen:


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Bolond mese

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer, ott ahol a madár sem járt, hetedhét országon és hét mennyországon is túl, akkor amikor a cscsemő még túl nagy volt, hogy megszólaljon mert megsüketített volna mindenkit, s így hát inkább óbégatott, volt egyszer egy hernyó. Nem volt nagy hernyó, csak jé kicsike, de volt neki talpa s valaki okosnak eszébe jutott, hogy elnevezze olyan ijesztő névvel mint Hernyótalpas Hernyák. Talpalt is eleget Hernyótalpas Hernyák barátunk, mert szavam ne felejtsem, egy nap elhatározta hogy elmegy világgá mert az eperfa lapija kezdett száraznak ízleni neki. Eperfalapit evett Hernyák mert selyemhernyó volt. S addig-addig keresgélte a jó zsíros eperfalapit amíg innen-onnan ráakadt a név, hogy Selyem-Hernyótalpas Hernyák. Talpalt-talpagolt Hernyák készségesen s már minden talpát kétszer újratalpaltatta egyik selyemhernyó-csizmadiával, s még mindig nem talált zsíros eperfalapit. Elég fogytán volt neki már a szárazból is amit magának bepakolt az útja elején. Épp elért egy útelágazáshoz, ami ha Hernyák az illető úgy néz ki mint egy jól megfaragott eperfa parittyaágas. Gondolkozott Hernyák eleget az egy fejével, ami sok talphoz elég kevés lényeg, hogy most merre is menjen amikor nézte, s há’ jött vele szemben egy leánykakutya. Afgánagár volt, csinoska volt s a neve Kutya Katya volt. A szóváltásból az is hamar kiderült, hogy ő is éppen világgá volt, mert elfogyott neki is a csontjáról a zsír. Kutyagolt ő is éppen eleget, s eddig már ő is kétszer kontyoltatta magát egy afgánagár hajvágónál, de ő sem talált semmivel sem jobb csontot mint amit ő pakolt magának az útja elején. De az is olyan fogytán volt, hogy a tarisznyájában lakó afgánegér is beadta neki a felmondását. Ki akart költözni. Így ért ő is ehhez az elágazáshoz ami ha Katya az illető olyan eperfa parittyaágasnak nézett ki, mint amire ő szokott kutyagumit kötni. Szóval összetanakodott a kettő s elhatározták, hogy a hasznost a kellemessel egybehozzák ha lehet és elindulnak egyikfelé az útelágazásnál, s ha kiderül, hogy rosszfelé mentek akkor visszajönnek s a másik felé mennek, de legalább ott lesznek egymásnak útitársnak. Talpalt s kutyagolt a kettő s elértek egy tisztásra az erdőben ami úgy nézett ki mint a nagy magyar alföld ha Hernyák az illető s mint egy futtatópálya ha Katya éppen. A tisztáson egy alak közeledett feléjük. Nézték, s há’ Teri Teve volt s komótosan tevegélt. Épp azon járt az esze, mert neki volt eddig abból a legtöbb, hogy a tisztás úgy néz ki mint tiszta oázis. Összetanakodtak s mivel Teri Teve is épp világgá tevegélt tavat találni.mert teli lett már a púpja ürességgel, elhatározták, hogy együtt talpalnak, kutyagolnak s tevegélnek zsíros eperfalapiért, csontra zsírért s tavat találni. Ahogy mentek egyszercsak egy nagy szél kerekedett. Akkora volt a szél, hogy viharnak is vígan elmehetett volna ha kissebb helyre zsúfolták volna. De hál'Istennek volt ahol futkosson s jól meg is fújta az újdonsült utitársakat. Hernyák fáradt el legelőször s legjobban. Meg is kérte Teri Tevét, segítse fel a nagy fára amit a tisztás szélin látott, mert szét akart nézni, hátha meglátja amiért vándorolni indult. Teri Teve beleegyezett mert Selyem-Hernyótalpas Hernyák nem volt nehéz, de megkérte, hogy ha már a fán van akkor másszon amilyen magasra csak tud, mert a mászás úgye könnyebb ha Heryák az illető mint amilyen lenne ha Teri Teve éppen. S ha már olyan magasan lesz mint ahol a madarak járnak há' nézzen szét tóért is már. Kutya Katya is közbekornyikált, hogy csontér is, csontér is. Selyem-Hernyótalpas Hernyák szépen meg is ígérte mindkettőnek, hogy megteszi amire kérték, s jól megkapaszkodott Teri Teve nyakában amig az feltette a fára. S talpalt azon felfelé a nagy faágon a lomb felé Hernyák, odalent a két újonnan szerzett barátjával amint lélegzetfisszafojtva figyelték amikor egyszerre otthonos illatok ütötték meg az orrát. Azok az illatok nem jelentettek semmit Kutya Katyának és Teri Tevének de ha Selyem-Hernyótalpas Hernyák az illető akkor mindent jelentettek. Mert semmi ezen az ég-föld világon nem illatozott olyan finoman mint a jó zsíros eperfalapi, s abból is annyi amennyivel életében addig nem áldotta meg még a JóIsten. Hernyák bevetette magát a lombok közé, s hatalmas étvággyal nekifogott eperfalapit enni. S nyakalta az eperfalapit s neki nem is volt nehéz, mert bár egy fejjel áldotta meg őt a teremtő, annyi nyakkal is, hogy minden pár lábhoz legyen egy nyak. A másik kettő csak nyújtogatta a nyakát, valahogy nem tudták elképzelni, hogy Hernyák őket cserbenhagyhatná. S akkor Kutya Katya orra ütődött egy közeli vágóhíd szagába. Hagyott csapot-papot s elfelejtette, hogy valaha barátai is voltak. Annyi zsíros csontot talált ott egy garmadába, hogy annyit még addig egy helyt nem látott.
Igy maradt Teri Teve egyedül. Legelőször észre sem vette, hogy mitől van olyan csend körülötte, s nem idegeskedett. De neki könnyű volt nem idegeskedni, mert tevék amúgy is nyugodt teremtések. Teri Tevének még a tevék közt is Nyugibá’ volt a csúfneve. Ezért volt, hogy mire észrevette, hogy egyedül tevegél már árkon-bokron túl volt és mérföldekre járt a másik kettőtöl. S tevegélt Teri Teve, tevegélt, tevegélt amíg egyszer csak a szája kezdett neki kiszáradni. Máskor se szokott neki éppen vizes lenni, de most egyenesen csonnttá volt száradva. De ez nem zavarta Teri Tevét a nyugalmában, tevegélt tovább nyugodtan. Elérkezett egy kiszáradt erdőbe. Nézte s há’ a fák eperfák voltak. Egy kiszáradt eperfaerdő mindenki mást aki ismerte Selyem-Hernyótalpas Hernyákot kihozott volna a sodrából, de neki csak eszébe juttatta, hogy milyen jó, hogy Hernyák nem volt vele. S a száraz eperfaerdőn keresztülmenve a torka is kezdett neki kiszáradni.Tevéknél nem nagy dolog a szárasz torok azonban ezuttal egyenesen csonttá volt száradva. De ez sem zavarta Teri Tevét;nyugodtan tevegélt tovább. Egyszercsak elért egy száraz elefánttemetőbe. A sok kővé száradt csont mindrnkit kellementlenül érintett volna aki ismerte Kutya Katyát de neki csak azt juttatta az eszébe, hogy milyen jó, hogy Kutya Katya nem volt vele. S tevegélt nyugodtan Teri Teve, tevegélt, tevegélt s lassan kezdett egészen kiszáradni. Tevék amúgy is száraz teremtések de Teri Teve most olyan volt a többi teve mellett mind a szénabolya takarás után a növő fűhöz képest. S tevegélt Teri Teve, tevegélt, tevegélt. Utjában eltevegélt kissebb nagyobb száraz dolgok mellett, mint például egy száraz hangyaboly amiből kilakoltatta a forró szél a hangyákat. Egy szellemtanya mellett amiben csak a szél fújt száraz szárazfutófűvet. Egy sivatag ami nem szorul különösebb bemutatásra. Egy zizegőlevelű száraz kukoricás mellett amiből még almot sem tudott volna szecskázni a legjobb kukoricatörő kombájn sem. Két száraz kút mellett is amikhez megint nem kell magyarázat. S így tevegélt Teri Teve, tevegélt, tevegélt, s egyszercsak . . .
. . . zsupsz! Hassal a Küküllőbe pottyant.




Cím: Bolond mese
Kategória: Mese
Alkategória:
Szerző: Jánosi András
Beküldve: December 22nd 2003
Elolvasva: 2166 Alkalommal
Pont:Top of All
Beállítások: Küldd el ismerősödnek  A publikáció nyomtatása
  

[ Vissza a publikációk listájához | vissza a Mese főoldalára | Megjegyzés küldése ]


PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.30 Seconds