2.
Miki pár perc alatt odaért a házhoz, ahol a haver lakott. A kapun belül állította le a motort. Leszállt, megkerülte a házat és bezörgetett.
Laci már éppen a cipőjét húzta, amikor meghallotta a motorzúgást. Ránézett az órára és rögtön gondolta, hogy ilyenkor csak egyvalaki jöhet.
Lekezeltek.
– Már én is éppen indulni akartam.
– Látom. Ha ezt tudom, el se jövök érted. Most lehet, hogy egy jó csajt szalasztottam el!
– Jé! Hát van még jó nő errefelé? És te rögtön ki is szúrtad magadnak! Szégyelldd magad! Igazán adhatnál esélyt másnak is!
– Például neked, mi? – vigyorgott Miki.
– Naná! Na és mesélj csak nekem erről a hercegnőről! Hová valósi, hány éves, van-e barátja, meg ilyesmi.
– Nem faggattam ki. Szólóban érkezett, szerintem nincs barátja. Nagyon szép, mint egy Hajasbaba.
Laci nevetve megcsóválta a fejét, és elindultak a garázs felé, ahol az ő motorja állt.
– Nem lehet olyan jó nő, ha nem maradtál ott a kedvéért.
– Majd akkor mondjál véleményt róla, ha már láttad!
– Oké. Siessünk, hogy még elkapjuk, mielőtt lecsapják a kezedről. Bár itt aztán mindenkinek illik tudni, hogy tiéd az elsőbbség!
Felpattantak a masinákra és becélozták a diszkót. Miki száguldott elöl, ő diktálta a tempót.
Amikor leparkoltak, gyorsan körülnéztek.
Csak egy szerelmespárt láttak sétálni, más nem volt a környéken. Benyitottak az ajtón és rögtön megcsapta őket a zaj és a füst.
Amint beljebb értek, Miki meglátta táncolni a lányt.
– Hé, öreg! Megvan a nő! – bökte oldalba a barátját.
– Mutasd!
– Majd ha közelebb érünk. Csak gyere utánam!
Elindultak a tömeg felé.
– Álljunk be mellé táncolni, így legalább közelről is nézhetjük.
Laci bólintott, majd beleolvadtak a ritmusba. Miki úgy lépegetett, hogy centiről centire közelebb érjen a lányhoz. Közben szinte egyfolytában nézte.
Lacinak könnyű dolga volt: csak követte Miki tekintetét és egyenesen a lányra nézett. El kellett ismernie, jogosan tetszik neki a lány.
Miki hirtelen egy kezet érzett a vállán, majd közvetlenül utána Zsolti kiáltott a fülébe:
– Olyan hirtelen eltűntél, hogy azt hittem, már vissza se jössz!
– Nem lehet engem olyan könnyen lerázni!
Zsolti is beállt hozzájuk táncolni, az ő tekintete azonban Henit kereste. Nemsokára meg is látta és rákacsintott. A lány egy mosollyal jelezte, hogy „vette az adást”.
Egy pár másodpercig Miki is úgy érezte, sikeres. Bekapcsolták ugyanis a stroboszkópot, ami megtöri a mozgást, és olyannak mutat mindenkit, mintha megdermedt volna. És ebben a „mozdulatlanságban” egymásba fonódott két tekintet: Mikié és az ismeretlen Szépségé.
A fiú nagy bánatára a varázs nem sokáig tartott. A vibráló fény megszűnt, most már csak a színes fények villogtak a táncolókon, a lány pedig hirtelen elkapta a tekintetét.
Azonnal tudta, hogy Szilvi erről a fickóról beszélt: már a pultnál felismerte a szemöldökéről.
Pár perc múlva Miki jelzett a fiúknak, hogy elege van, irány a bárpult! A szembejövőket gondosan kerülgetve kiverekedték magukat és italokat rendeltek.
Ittak, beszélgettek, egyszer csak Zsolti az órájára nézett.
– Miki! Telik az idő! Ilyenkor már nem a mi társaságunkat szoktad élvezni! Nem mész Hajasbabádhoz?
– Dehogynem! Kösz, hogy szóltál! Mennyi időnk van még?
– Durván három óra.
Szétszéledtek.
Zsolti egyenesen a tömeg közepe felé tartott. Nemsokára meg is találta Henit.
Laci még egy kicsit ott maradt a pultnál, megvárta, míg arra téved egy magányos szőkeség, és „rávetette” magát.
Mikinek volt a legnehezebb dolga. Nem látta az új lányt. Bejárta a táncparkettet, volt kinn az udvaron is, egyedül a női mosdóba nem tévedt be, mégsem találta sehol.
Már kezdte feladni, és éppen azon filózott, hogy keres egy másik csajt, amikor eszébe jutott egy utolsó lehetőség.
A lassú számok alatt „lepusztul” a táncparkett, könnyebb megkeresni valakit. Felment a színpadra a DJ-hez és kért tőle egy lassú, érzelmes dalt.
Amíg a srác kereste a CD-t, ő onnan a magasból körülnézett. Épp a bejárati ajtót szuggerálta, amikor a lány belépett.
Miki egy pillanatra lélegezni is elfelejtett. Aztán arra gondolt: „Na gyerünk, munkára fel! Itt a nagy lehetőség!”
Még egyszer a fiúhoz fordult és figyelmeztette, hogy azonnal rakja be a lassút, aztán lesietett a színpadról.
A lány már a pultnál állt és éppen fogyóban volt az üdítője. Mikinek ez pont kapóra jött. Odaszólt a pultosnak:
– Egy sört, légy szíves! A hölgynek pedig ugyanazt, amit az előbb!
A lány nagy, barna szemeit ráemelte és megszólalt:
– Köszönöm, nem kérek.
– Akkor próbálkozz valami erősebbel!
– Inkább neked kéne valaki gyengébbel próbálkozni! Én ugyanis meg tudom magam védeni veled szemben. – Ökölbe szorította a kezét, hogy Miki is lássa. – Nem félsz, hogy alulmaradsz?
– Nekem úgy is jó, ha te vagy felül...
Miki sejtelmesen mosolygott, a lány viszont komoly maradt. „Azt a pofátlan mindenedet! Nem semmi a tempód, haver!” – gondolta magában Éva.
– Bocs a viccért. Most komolyan, tényleg kipróbálhatnál valami mást is az üdítőn kívül.
– Mire gondolsz? – kérdezte faarccal a lány.
– Igyál egy jó kis whiskyt!
– Utálom a whiskyt.
– Akkor Bailey's-t! Az finom, gyenge és olyan édes... Utána pedig eljöhetnél velem táncolni.
– Elmehetnék... De inkább nem megyek.
– Miért nem?
– Mert most még nincs kedvem.
– És később?
– Majd meglátjuk.
– Vigyázz, szavadon foglak!
– Ezért nem ígérek inkább semmit!
– Nem szeretsz táncolni?
– Dehogynem! Csak nem lassút. Hát nézd meg ezeket a párokat! Látszik rajtuk, hogy nem szívesen engedik majd el egymást a szám végén. Mintha pillanatragasztóval lennének összepréselve.
Miki felnevetett. – Szép kis hasonlataid vannak! Nem vagy te egy kicsit kiábrándult?
– Cseppet sem. Miért, szerinted az a lány kiábrándult, aki nem omlik az első szavad után a karjaidba?
Miki erre megint csak nevetni tudott.
– Valószínűleg!
Tetszett neki a felvágott nyelvű lány, bár mostanra leesett neki, hogy nem lesz könnyű dolga vele. De hát nem pont ilyet kívánt magának?
– Neked egyébként most nincs barátod, ugye?
– Most nincs... – sóhajtott, majd váratlanul elmosolyodott. – Áll még az ajánlatod a táncra? Most mondta be a DJ., hogy „ideje lesz a slicceket felhúzni, és a blúzokat begombolni!” Véget ért a lassú.
– Oké, menjünk, de előbb megtudhatnám a neved?
– Éva. Na és a tiéd?
– Miki.
– Gyerünk. Menj előre, te vagy itt ismerős!
Miki elkapta a lány kezét és egyenesen Zsoltiék felé vezette. Rákacsintott barátjára, az pedig alig észrevehetően rámutatott az órájára.
Fél óra hosszáig csak táncoltak.
Miután mindketten kellően kimelegedtek, megkérdezte Évát, nem akar-e kimenni. A lány bólintott, majd a kijárat felé vették az irányt.
Zsolti, amikor meglátta, hogy barátja eltűnt az új lánnyal, gyorsan lelépett a csajoktól és a pulthoz ment. Laci már ott volt, egyedül.
– Na mit szólsz? – szólította meg Zsolti, amikor az mellé ért. – Miki felszedte a kiscsajt.
– Ez még semmi! Egy kis tánc, séta, beszélgetés. Ennyi. Szerintem ennél többre nem fog jutni vele.
– Honnan veszed? Mintha nem tudnád, hogy eddig akárkit kiszemelt magának, mindig sikerült megszereznie. Én mondom neked, most is ez lesz!
– Á, dehogyis! Ezen a csajon látszik, hogy nem az a könnyelmű típus... Bár Miki szerint minden nő egyforma.
– A kivétel erősíti a szabályt! Tudod, mit? Ne vitatkozzunk, fogadjunk! Felajánlok neked egy üveg pezsgőt, ha neked lesz igazad! – somolygott Zsolti.
– Oké. De hogy elkerüljük a félreértéseket: szerinted, mire megy a csajjal? Én azt hiszem, még azt sem fogja Mikinek megengedni, hogy megcsókolja.
– Nagyon magabiztos vagy! Én viszont azt gondolom, hogy a csókon kívül más is fog történni... Ha nem is minden, de azért meg fogja ismerni a lány anatómiai felépítését...
Nevetve, kézfogással érvényesítették a fogadást.
Aztán Zsolti hirtelen észbe kapott:
– Na és mi van, ha csak megcsókolja és semmi más nem történik?
– Akkor egyikünknek sem lesz igaza és a pezsgőt nekik ajándékozzuk. Mindent vagy semmit! Emlékszel, ez Miki jelszava! Vagy meg sem csókol egy lányt, vagy rögtön hanyattdönti! Nála nincs „arany középút”!
– Röhögnék, ha most a szexi mosolyával nem tudná ezt a lányt levenni a lábáról...
– ...és elvesztenél egy üveg pezsgőt!
– Azt sajnálnám a legjobban! Úgyhogy gyerünk, Fiú! Mindent bele!
Ezen aztán megint jót nevettek.
