Elrejtőztél
négy platán közt
fehér kövű
szobrod alatt.
Álmod őrzik
négy platánok
a szótlanak,
hallgatagok.
Tudják ők jól,
itt nem lehet
szava másnak,
csak az isten
szólhat innen,
lelked által
a hazának.
Fáradt, beteg
magyar honnak
kell a jó szó,
kell a bölcs szó,
mert oly sok itt
a Mammonnak
áldozó füst
s olyan hangos
a bitangló
disznófejű
nagyúr világ,
alig, alig
hallani már
isten szavát.
Halkan hangzik
az úr hangja,
de sírodnál
négy platán közt,
kinek füle
van hallásra,
meghallhatja
madárdalban,
szélzúgásban,
langyos eső
kopogásban,
tisztán hangzik
akarata.
Hogy konokul
nyakas hittel
hitetlenül,
de magyarul
és emberül,
megmaradjunk.
