virág virág virág virág
hajnalhasadás csillogó könnye
ősvackorból főzött szívmelegítő
hódolat, hogy a messiás, hogy jönne

egy csók egy csók egy csók egy csók
térképre rajzolt megértés gyöngye
kézre fújt ihletett félelme a megadásnak
mintha a legszebb szó szájbabújást szőne

a nagyvilág utcáin szerelmek csoszognak
saját maguk meleg télikabátok a hideg ellen
s a naptalanságból fénykerítést fonnak
amíg az éjszaka átka végképp ellebben

egy arc egy arc egy arc egy arc
tekintetek tűzpontjában rejtőző találat
szobrász vésőjéből kibotló gyönyör
ingatlan amire a mosoly néha rászárad

*

és a téli szerelem hatalmas gőze, amikor kiömlik a melegben levetett újjasból s ráfagy az ablak egyetlen üvegére, mint a hóvirágokra való türelmes várakozás, piros orcára lel nincs olyan kút amiből ki lehetne merni ennél szomjatóltóbb vizet, ennél éltetőbb nedűt s a teremtés koronái is a teremtés gyökereitől kapják az életet hát nem csodálatos?

*

egy szó egy szó egy szó egy szó
olcsón vett s drágán adott pirospozsga
jóízű kurjantásba merült gyalogló viszi
s melegíti a telet markába szigorodva

2005. szeptember 16., Oronó

Cím: télikabátok
Kategória: Vers
Alkategória:
Szerző: Jánosi András
Beküldve: September 16th 2005
Elolvasva: 1276 Alkalommal
Pont:
Beállítások:  
  

[ Vissza a publikációk listájához | vissza a Vers főoldalára | Megjegyzés küldése ]