Rágyújtott egy kretek cigarettára
Élvezte minden édes érintését
Tudta merre tart, várt a buszra
És behunyt szemmel szívta az életet

Jött is egy busz, ismeretlen jelzéssel
Hirtelen jött gondolat, és egy új érzés
Szálljunk fel rá, bár ki tudja merre visz
És egy mozdulattal repült a félig szívott cigi

Latolgatás, hogy jóra szállt?
Vajon jó vagy rossz irányba utazom?
Nem, elég, le kell szállnom
A félig égett cigit el kell szívnom!

Minden hiába, mert már nem találta
A cigaretta sorsa ki tudja mi lett
Új szálra kell gyújtania
Keserűbb, büdösebb, éretlen dohányra

Én is egy égő cigarettacsikk vagyok
Még javában égtem, de eldobtak
Ki tudja, mikor válok hamuvá
Addig százszor eltaposhatnak

Azóta új cigire váltott
De nem ég oly hevesen, mint én
Kisebb is, gyengébb is
Porrá lesz, mielőtt végigégne

Cím: Égő jelen
Kategória: Vers
Alkategória:
Szerző: Zsolt
Beküldve: October 20th 2005
Elolvasva: 1211 Alkalommal
Pont:
Beállítások:  
  

[ Vissza a publikációk listájához | vissza a Vers főoldalára | Megjegyzés küldése ]