Dórika a szomszéd kisvárosba járt bölcsődébe.Szülei elfoglaltak,úgyhogy szivesen fogadták:haza majd a nagypapa hozza.
Eleddig Dórika utazásai rendre autóval történtek- "beszijjazva",semmit se látva,hacsak Apa pulovere nem látványosság- számára nyilván egyhangú és unalmas volt.
Nagypapa,aki az unokáknak mindig ráér szivesen vállalta,hogy a hét több napján ő hozza haza a gyereket.Kocsijuk már nincsen marad a busz,akkor még nem is sejtve mily nagy örömöt szerez ezzel szeretett csöppségének.Az idő ki van centizve. A buszmegállótól 5 perc a bölcsi,5 perc marad öltözésre és újabb öt perc után 1-2 perc a busz érkezéséig. Az eseménynek forgatókönyve van. Első kérdése mindig: sietünk? Igen Dórika sietünk,nehogy lekéssük a buszt - akkor "nyakibusz" - vagyis a papi vegye a nyakába és nyújtott lépésekkel siessen a megállóig. Közben a táj megbeszélése:fák ,vakondtúrások/de hol vannak a vakondok?/ kérdéseire változatos válaszok. A kritikus szakaszon megrongált feljáró törött darabjai - amire egyszer azt mondta a papi,hogy telefonálni kellene a polgármester néninek:csináltassa meg.Dórikának itt mindig van megjegyzése - lehetőség szerint mindig más - telefonáltam,de nem vette fel - nem találtam a telefonomat - mással beszélt -stb.. A kislány nagyon jó megfigyelő,szülei talán nem is gondolják,hogy cselekedeteik tovább
élnek gyermekük gondolatvilágába.
Várakozás a buszra amin a nagypapa már ,unokája még ingyenes. Jön a busz és kezdődik a "drukkolás" annak érdekében,hogy a jobboldali két ülés szabad legyen. Amikor feltünik a busz a papi felemeli és jön a szokásos,huncut mosollyal tarkított kérdés:"dukkolunk?" Ha ülnek a "helyükön" akkor Dórika száját egy csalódott,de nagyon aranyos a-a hagyja el, majd amikor leülnek a második sorba kezdődik a "cikizés":papi mikor száll le a bácsi? - a rendes néni/valóban megtörtént/ úgye tegnap másik helyre ült / aranyomnak minden ami már megtörtént az tegnap volt.A megértőbbek "elértik" a megjegyzést és átülnek máshová,hogy azután a "helyükre pattanjunk és elégedetten utazzunk a célállomásunk felé. A buszvezető bácsi általában bekapcsolja recsegő,sercegő rádióját,ahonnan a slágerrádió zenéje provokálja a csöppség nem is tudom miét? Hogy van az,hogy egy három éves pici ember már annyira nő,hogy a zene ütemére úgy mozgatja csipőjét ,amire egy fiú képtelen lenne.
A nagypapa persze okítani akarja unokáját és a megállóknál megszámoltatja a le és felszállókat. Dórika kategoriái:csak egy,ketten és sokan.Megérkezünk,irány a mami háza ahol valami finomság mindig akad,majd megérkezik anya ,aki amikor újabb és újabb "örömtörténteket" hall apjától az utazásról - huncut mosollyal/akár a lánya/ megjegyzi:
Papi lassan már fizettséget kérek,hogy hozhatod a leányomat/és nem is gondolja,hogy mennyire rátapintott a valóságra/
