bokáig jártál téglaporban

bangétákhoz súrlódó

agyagbányákba döngölt



magányodban

( még ma is jelen )

- ez is egyfajta belső száműzetés -

bárhol vagy fent

vagy

lent

bár igazán fent soha

csak valami középvonal

az is erődön túlmutató

de apád büszke lánya

( vagy büszke apád lánya )

voltál

már nem fejted meg soha

túl távoli mint a legendák

mik szóltak róla s ahogy

ereje kopott azok is úgy

fogytak a többi téglással

együtt

- égetik rakják kihordják -

majd betolatnak égi kemencékbe

s apád a miska

- többszörös sztahanovista -

a kemencenyílásból rádfigyel

bár pillantása már idáig

nem jut el

érzed az elvárásokat

- ebben nőttél fel -

( meglehet nem tudta

remegtél akkor is mikor

kezéből a karót

réges - rég kidobta )

˝ a miska a miska

a sztahanovista

a szocialista hazáért

verejtékét adta -

hatvan fokos kemencében

csak úgy megy a munka

gyorsabban kell mozogni

jobban jár a levegő ˝

- így tanította -

már nem nyomaszt annyira

csak nem szereted ha rád hull

az emlékek zápora

- még most is szívlapát

alakú a tenyered -

( a jaj úgyszeretem

énastrandot helyett

szénlapátolás szalagra )

- nyakad vizes ronggyal

betekerve

gyönyörű nyári nap

sebhelye )

- lángoló pipacstenger a bányapart -

( fejed alá szalmazsákba gyűrve

ne tudják

valami szépet mentettél

emlékbe )

- akkor még voltak álmaid is -

néha még idáig hallatszik

a fizetésnapi tivornyák

káromkodások zaja

részeg férjeiket

talicskában hazatoló

asszonyok jaja

( ilyenkor bambit kaptunk

és krémest a lyukastorkú

varjúbácsi triciklin hordta )

szűk napokon paprikás - sós kenyér

a gyárudvaron termett papsajt

mennyei lakoma



a kert végéhez kapaszkodó kukoricás

hosszú didergések sóhaja

( nagykés balta elől esti meseként

anyánk sáros kötényéhez bújva )



reggel mintha mi sem történt volna

( csendben összeszedtük a falról

levert néprádió darabjait )

- békekölcsön jegyzés - húzás

3 - 5 éves tervek mentén

már jól beidomítva -

ment rendben a munka

épült szépült minden

lett nagyképernyős tévénk

alba régia

csak a lelkünk rongyolódott

végleg valahova

épp úgy mint a miska

téglás - bocskora





erőből koptatva

Cím: téglagyári eldorádó
Kategória: Vers
Alkategória:
Szerző: Geiger Erzsébet
Beküldve: September 3rd 2007
Elolvasva: 1201 Alkalommal
Pont:
Beállítások:  
  

[ Vissza a publikációk listájához | vissza a Vers főoldalára | Megjegyzés küldése ]