Mélabúg a világfáj-dal
S interferál ízirájddal.
Depresszóban életöröm?
Hasadt agyam ezen töröm.
Örömpörkölt? Melankóla?
Vessen véget már a Stohl a
„Hogy is vagyok?” szavazásnak!
Emelnek, vagy mélyre ásnak?
Fájó agyam két félteke,
Nyom és feszül. Vajh féltek-e,
Agyvizem, hogy rátok zúdul,
Én meg gágogok csak lúdul?
Legyek ó-rosszkedvű Kolja,
Aki magát öngyilkolja,
Avagy inkább Kacaj Kázmér,
Ki travol tán s diszkólázmér?
Ki dönt, hogy a lelkem mélye
Szurokszutykos sötét éj-e,
Vagy fényesre kukorékolt,
Nagy kékválasztékú égbolt?
Két irányból hívnak partok,
Magam döntök, attól tartok.
Jobb, avagy bal partitúra
Szerint leend parti túra?
Kívül-belül hang-ár zajlik,
Egyre tágul bennem zaj-lik,
S hangár-szerű koncertterem
Vagyok már, ki csendet terem.
Csendőrök mind hazamennek,
Csend a lelke a Mindennek.
Hopp, most csend el, Frady Endre,
Mire vágysz, a Happy Csend-re!
