Érdes combú tölgyek

kopott ruhája alatt

matat a decemberi szél,

és sötét anyósfelhőktől

gyakran üzenget a tél,



szétálló lábakkal remegnek a fák,

és kívánóssá válnak az éjszakák,



várják tavasz szerelmét,

hogy forró nászéjszakán,

-tűnődve szirom ruhán-,

beporozzák virágkelyhét,

csábos nektár illatán,



de ráadja a tél a fehér ruhát,

hazudni ismét a szüzet, a tisztát,



kacéran szétterülni

egy hófehér nyoszolyán,

majd dobni a régi fátylat,

ha unalmassá válik a

napnak a szűzimádat.



(2010.november)

Cím: Téli kép
Kategória: Vers
Alkategória:
Szerző: Csata Ernő
Beküldve: December 30th 2010
Elolvasva: 1082 Alkalommal
Pont:
Beállítások:  
  

[ Vissza a publikációk listájához | vissza a Vers főoldalára | Megjegyzés küldése ]