Két napig nem jött Julie suliba. Harmadik nap Billy üzent az egyik osztálytársnőjével, hogy szeretné őt látni, találkozzanak. Másnap az iskola udvarán várta őt a fiú.
Elmondta, hogy levette a képeket és újabb esélyt kért a lánytól. Ez Julie-nak elég „bizonyíték” volt arra, hogy Billy tényleg őt szereti.
A dal, amit pár nappal később neki írt Billy, az pedig a szexuális túlfűtöttségének ékes példája volt. És rövidesen be is teljesítették.
Ez az egy év Julie-ról szólt. És a dalok is. Billy ontotta magából a szerelmes dalokat. Bár Julie ezeket sem értékelte eléggé – Mike, Tom, Barbara, Maggie és az idősebb Billy szerint. Egyedül Billy gondolta úgy, hogy megérdemli az ő figyelmét. A lánynak jólesett, hogy Billy ennyire odáig van érte. Egyetlen szerencséje az volt, hogy a zenélésről nem akarta lebeszélni sosem. Egyik szombat este, amikor Tom, Mike és Billy megint sörözni és cigizni gyűltek össze, a fiúk elmondták a véleményüket Julie-ról, de Billy nem sértődött meg. És ő is úgy gondolta, hogy az már "válóok" lenne, ha a lány a zenekar dolgaiba is beleszólna.
Julie-nak végig, amíg együtt jártak, szálka maradt a szemében Cynthia. Nem tudta elfogadni ezt a mértékű rajongást. Sokkal jobban szerette volna azt elérni, hogy Billy iránta rajongjon, és őt imádja, ne Cynthiát. Billy sosem tudta vele megértetni, hogy iránta teljesen mást érez. Igaz, saját magának és mamájának sem fogalmazta meg pontosan soha, mi az, amit Cynthia irányába sugároz, rajongásnak álcázva.
Billy és Julie szakítása
1988. május
Billy keserűen csalódott, amikor Julie elhagyta. Egy másik fiú – és Cynthia – kedvéért. Egyik nap a suli udvarán közölte vele, hogy már nem akar vele járni, tetszik neki valaki más. Billy úgy magába zuhant, hogy a következő órára már nem volt képes bemenni. Hazament, és lefeküdt a szobájában. Egy ideig csak bámulta a plafont, cigizett és nem tudott magával mit kezdeni. Pár órával később megszületett az „Elhagytál” című dal, és a „Magányos szív”.
Délután Barbara ért haza először, és öccse szobájából zenét hallott. Bekopogott, és rögtön látta a fiú könnyes arcán, hogy történt valami. Billy nővére nyakába borult, és elmesélte, mi történt. Barb sajnálta, de nem a lányt, mert vele sosem szimpatizált. Billy-nek az az ötlet jutott eszébe, hogy nem megy többé suliba. Nem akar találkozni senkivel, illetve Julie-val és az új barátjával nem.
- Anya szívgörcsöt kap, ha ezt közlöd vele. Apa pedig megöl. Biztos, hogy ezt akarod?
- Képtelen vagyok suliba menni. Már egyébként is utálom az egészet. Mást akarok.
- Tudom, de a zenélés ráérne később is.
- Nekem nem.
Barb csalódott volt, nem gondolta, hogy Billy mindent felrúg emiatt a liba miatt. Este mindenképp itthon akart lenni, hogy lássa, hogyan reagálnak a szüleik a hírre.
Rémes lett az este. Amikor a szülők hazaértek, Barb vacsorakészítés közben tapintatosan megpróbálta felkészíteni őket Billy hangulatára. Nem mondott semmit arról, amiről délután beszélgettek, csak annyit közölt, hogy a fiú nagyon maga alatt van. Nem is jött ki a szobájából még a vacsora kedvéért sem.
Később édesanyja benézett hozzá, és Billy tudta, hogy fájdalmat fog okozni azzal, amit mond majd. De nem gondolta meg magát. Már nem volt olyan sokkos, mint délelőtt, különösen, miután megírta a dalokat. Először csak elmesélte, mit mondott Julie. Anyukája magához ölelte, és megpróbált lelket verni belé. Aztán leültek és Billy előadta azt a kérését, hogy vissza akar menni az étterembe dolgozni a suli helyett.
Édesanyja rettenetesen mérges lett. Fia fejére olvasta, hogy milyen nehezen tudták őt iskolázni, erre ő sutba dobja az egészet. Ezzel szülei pár évi munkáját hajítja ki az ablakon.
Billy kijelentette, hogy ő nem vesztegeti az idejét arra, hogy a sok sületlenséget hallgassa, inkább a zenében akar sikereket elérni. És különben is, magától jön el onnan, és nem csinált semmi botrányt, hogy kirúgják. Billy azzal érvelt, hogy igazából jobban jár a család anyagilag, mert mostantól nem viszi a pénzt a családi kasszából, hanem pont feltölti.
Mert most, kezdetben még meg kell dolgoznia a pénzért, mert csupán a zenélésből nem tud megélni. És jelenleg még csak a szabadidejét áldozza a zenének. Igaz, azzal még nem is keres, de majd előbb-utóbb megtalálja ennek is a módját.
Ezen kívül beiratkozott autóvezető-tanfolyamra is, és a fiúkkal össze akartak rakni egy kocsira valót. Szóval sok pénzre volt szüksége.
Másnap Maggie és Billy együtt mentek be az étterembe, és bejelentették a főnöknek, hogy a fiú állandó munkaerőként igénybe vehető. Délutánra már be is állították.
Este Tom és Mike meglátogatták Billy-t, mert nem találkoztak a suliban. Amikor meglátták Julie-t az új barátjával, megsejtettek valamit. Ők is meghallgatták a sztorit, és tudomásul vették, hogy a suliban már nem találkoznak többé.
Billy megkérte őket, hogy hozzák vissza neki a Cynthia-képeket. A fiúk segítettek Billy-nek nemcsak a szoba újradíszítésében, hanem lelkileg is helyrerázódni.
A fiúk, ha csak tehették, hazafelé menet beugrottak hozzá vagy a lakásukra, vagy az étterembe. Mindenki melléállt, a család és a barátok is. De csak nézni tudták, ahogy átvergődött egyik napról a másikra, igazán segíteni nem tudtak rajta.
Billy kissé magába fordult a szakítás után, és csak Cynthia iránti rajongása tartotta életben, így aztán nem került teljesen padlóra. Cynthia volt Julie előtt is Billy első és egyetlen „szerelme”, és most ismét hozzá fordult. A képeken mosolygó lányról anélkül álmodozhatott, hogy az megbántotta volna. Vagy zsarolta volna. Ő csak mosolygott a kamerába, és Billy szíve mindig összeszorult, amikor nézegette. A plátói szerelem nem az ő műfaja volt.
Tom és Mike nyáron sikeresen befejezte a középiskolát. Addigra Billy már kezdett kifelé jönni a gödörből, úgyhogy az év végi vizsgákat hatalmas bulik követték. Mike utcájában egy Marc nevű sráctól szokott átszűrődni zene és mulatozás hangja szombat esténként. Amikor Mike napközben találkozott vele, ügyesen meghívatta magukat.
Innentől kezdve szombat esténként gyakran vendégeskedtek náluk. Na ott aztán mindent szabad volt, és annak, hogy Mike a közelben lakott, megvolt az az előnye, hogy néha egy-egy könnyebben fűzhető lányt sikerült is hazacsempésznie.
Billy újra visszaállt a sör-cigi-fű-szex társítására. A lelkét Cynthiával ápolta, testi vágyainak kielégítésére pedig mindig talált valami lelkes lányt, aki éppen odáig volt érte.
Miután Mike és Tom egész nyáron kitombolták magukat, ők is beálltak az étterembe, mert ha már éveken keresztül ilyen jól bevált, nem volt kedvük mást keresni.
Kis időbe telt, mire a fiúk látták, hogy Billy gyógyul. Ő is érezte, hogy kifelé jön a csalódásból, de egy utolsó dalt még írt Julie-nak:
„Múlik”
Múlni kezd az a tompán fájó zsibbadás,
Ami feszít belül, mióta elhagytál.
Nincs rád élezve testem minden érzéke,
Bár ajkamon még ég csókjaid emléke.
Hangod végre lassan elhalkul fülemben,
Fogynak a képkockák, más jár a fejemben.
Arcod is halványulni látszik előttem,
Szemem sem utánad kutat minden nőben,
De bőröm még emlékszik érintésedre,
Ujjam bizsereg emléked felidézve.
Orromból elfogyott, elszállt az illatod,
Sokáig kísértett és eszembe jutott.
Sok dalt Te ihlettél, pedig nem szeretted.
Ez az életem, lesz új múzsám helyetted.
Ez az utolsó, neked nem írok többet.
Becsukom a rólad készült emlék-könyvet.
De Billy lelke nem sokáig maradhatott nyugodt. Amikor már Julie-n túltette magát, megint felkavarodott a békés kis élete. És most megint éppen Cynthia miatt.
Billy majdnem kiejtette a kezéből az újságot, amivel az előbb Mike robbant be a szobájába.
- Idenézz, Billy, mit találtam! Cynthia jár valakivel! – és meglobogtatta a kezében lévő újságot. Billy elsápadt. Szerencsére eddig ült, de most felpattant, és elvette Mike-tól a lapot.
- Mutasd! Biztos ő az és nem valamelyik ikertestvére?
- Biztos! Olvasd el a cikket!
A címlapon Cynthia, egy srác kezét fogja és mosolyognak a kamerába.
A fiúk leültek Billy ágyára és hangosan olvasták a cikket.
„Star Magazin, 1988. év vége
Cynthia egy kaszkadőrfiú miatt (is) jár apja forgatásaira
Cynthia Wellington (15) gyerekkora óta látogatja édesapját, Stephen Wellington-t, amikor az éppen filmet készít. A szünetekben gyakran láthattuk őket, amint együtt ebédelnek, vagy vásárolni mennek. Tulajdonképpen Cynthia így került a felvevőgép közelébe. Most viszont úgy tűnik, a lány újabb partnert is talált a szünet eltöltéséhez. A srác viszont éppen nem akkor ér rá, amikor a lány apja. Ugyanis pontosan a veszélyesebb jeleneteknél készül vele a felvétel, míg Wellington a lányával a kamerák mögül nézik, amint a srác ugrik helyette háztetőkről, helikopterből, vagy mászik sziklát. Aztán a srác – munkája végeztével – Cynthiát szórakoztatja, míg annak apja megy vissza a kamerák elé. Bár a páros nem nyilatkozik a kapcsolatuk komolyságáról – és figyelembe véve a színészlányka zsenge korát, nem is illdomos komoly kapcsolatról szót ejteni –, fotósunknak sikerült néhány képet készítenie, ahogyan kézenfogva sétálgatnak…”
Mike tudta, hogy Billy-nek erre számítania kellett. De a fiút mégis szívenütötte, mert leírva látta, és a kép ott volt „bizonyítéknak”. Ekkor óriási lendülettel fogott újra bele a dalszerzésbe.
Már kezdett gyűlni a pénz, a lelkesedés és a dalok. A pénz már csak azért is, mert a rengeteg fizikai meló kiszívta majdnem az összes energiájukat, ezért egy kicsit leálltak a bulizással. Néha egyszerűen csak Billy-nél tömörültek cigizni, sörözni, zenélni meg bohóckodni.
Tom dobolni tanult, mert tehetsége volt hozzá, de nem árt, ha némi tanulás is párosul mellé. Mike basszusgitárra gyűjtött.
Most már valahol meg akarták mutatni magukat. Az étterem mellett egy zenés klub nyílt. Többféle állást is kínáltak. Pl. kidobókat kerestek a szombat éjszakai diszkózáshoz. Péntek estékre pedig amatőr zenekarok fellépését ígérte a plakát, amin a hely hirdette magát.
Egyik péntek este a fiúk meló után kíváncsian ültek le a klub egyik asztalához és várták az aktuális fellépőt.
Jól megnézték maguknak a helyi „tehetséget”, aztán gyorsan eldöntötték, hogy most vagy soha. Megkeresték a klub tulajdonosát, és beígérték magukat a következő péntekre. A főnök kifaggatta őket, mennyi felszerelésük van, hány dalt írtak már, és aztán kiadta az utasítást: fellépés előtt egy órával legyenek ott, hangolják össze a hangszereiket azokkal, amiket kölcsön kapnak, aztán alkossanak valamit a színpadon. Ha jól szerepelnek, jöhetnek a következő héten is.
Mike megemlítette hazafelé menet, hogy fel kéne készülni a nagy fellépésre, de Billy lenyugtatta azzal, hogy majdnem egy hetük van rá.
Aznap este Mike és Tom is Billy-éknél vacsorázott, és Billy elújságolta a hírt, hogy a zenekar „karrierje” elindul. Barbara szinte nyakába ugrott az öccsének, annyira megörült, de a szülők is hasonlóképpen reagáltak. Barbara el is ment az első pár koncertjükre, hogy hallja az eddig csak olvasott dalszövegeket élőben.
Fix „műsoridőt” és szerződést kaptak a péntek esték-re…
Hamarosan összegyűlt annyi pénzük, hogy vettek egy kocsit, amiben a felszerelést tudják majd hordozni, bár erre még nem volt szükség. Tom összerakta a dobszerkót, a fiúknak megvoltak a gitárok, de még erősítőkre kellett összedobni a pénzt. Újabb szűkös időszakok következtek.
Minden centet, amit félre tudtak tenni, a zenekar fejlesztésére költöttek.
Folyt.
