Megvénült embernek
Minek már új ruha?
Legyen rajta az,
Ha leteszik a sírba?
Kinn, a temetőben
Minek kiöltözni?
Lóg a ruha rajta,
Szép még, de már régi.
Negyvenöt volt akkor
Amikor azt vette,
Néha megkönnyebbült
Hogyha levehette.
Amikor még új volt
S először használta,
Paprikás csirke-szaft
Hagyott nyomot rajta.
Kicsiny pötty maradt ott,
Sosem látta senki,
Csak a Halál szídta:
Így kell idejönni?
Az öreg csak nézett,
Hogy került ez oda?
Nem tudta mit mondjon,
Szégyellte csudára.
Ránéz a Halálra,
Hát most ezért bántja?
Ilyen pici pöttyér
Képes és korholja?
Szenvedett eleget,
Haggya mosmán békén!
Aggyon mán nyugalmat
Legalább a végén!
Ez volt az utolsó
Amit még mondhatott,
A Halál csodálta,
Ilyet sosem hallott.
Gyengéden megfogta
Vállát az öregnek,
Menjen kend békével,
Mert még sokan jönnek.
2008. Göteborg