Szép a város, de szebb a tanya,

Hörcsög Rezső indul haza.

A Hörcsög Szenátus "ülésén" volt.

Minden rendelet, az elnyomásról szólt.



Gondolataiba merülve baktat.

Korog a gyomra. Otthon talán

jól lakhat.

Vagy mégsem? Alig van már mag

a raktárban.

Valószínűleg kevesebb, mint ahány

nap a naptárban.



Pedig kidolgozta a lelkét.

Többször is felásta a telkét.

Mindennap a mezőt járta,

Hisz otthon éhes család várta.



Túl sok adót követel a Hörcsög állam!

Nem számít, ha éhen hal a családom,

vagy felkopik az állam!

Dühöng Rezső. Mitévő legyek?

Élelmet most honnan vegyek?



Az egyik "érzéketlen", "szívtelen"

"Fő" hörcsög azt mondta,

Akinek havi negyvenhétezer magja van,

annak nincs gondja.

Jól el lehet élni belőle,

az meg nem érdekli, hogy ki

mit gondol felőle.



Könnyen beszél az, akinek

a magtára "tömve",

Aki a többieknek alamizsnát

sem lökne.

Ki a mások munkája által

tömi a hasát.!

Az összes ilyen "szemétnek"

el kellene látni a "baját"!

Cím: Az éhenhalás szélén
Kategória: Vers
Alkategória:
Szerző: Kiss Gyula
Beküldve: February 7th 2012
Elolvasva: 969 Alkalommal
Pont:
Beállítások:  
  

[ Vissza a publikációk listájához | vissza a Vers főoldalára | Megjegyzés küldése ]