Nem hittem, hogy újra megjelensz az életemben...
Boldog vagyok, hogy újra itt lehetsz velem,
Fel sem tudod fogni, hogy mennyire...
Milyen vicces az élet...
Megint nem tudom elmondani neked az érzéseimet...
Összezavarodok Tőled,
Megőrjít a nézésed,
A mosolyod, a beszéded,
Felforr a testem, ha átölelsz,
Bárcsak tudnád, hogy mennyire hiányzol Nekem...
Nem akarlak már elveszíteni a közelemből..
Annyi időt kellett távol töltenem Tőled,
Annyi mindent tudnék mesélni Neked...
Egész este csak ott ülnék melletted az ágyon,
Mondanám, hogy mi történt velem, fejem a válladon..
Álom és képzelet,
Megint csak mindent képzelek,
Kapcsolatban élek,
És Neked írok verset?
Igen...
Mindennap beszélni szeretnék Veled,
Mindig és mindig egyre többet,
Szeretném, hogy átölelj...
Nem kérek sokat, csak annyit, hogy amikor lehet, lássalak,
Amikor lehet, legyél velem, akár mindennap,
Gyere és ölelj át,
Hiszen úgyis tudom, hogy minden csak álom és nem is a valóság...
