A lánya mondja:
- Anyu, jön a Piroska, de nem egyedül, egy férfi van vele.
Pár méter az ablak és a kaputelefon közötti távolság. Nincs ideje megnézni ki az illető, de nem kell csak pár pillanatot várnia, hogy szembesüljön az új helyzettel.
- Hazataláltál? – miközben az asszony a jövevénnyel együtt beengedi. Nem tud mást tenni. A meglepetés sikerült. De az asszony nem először szembesül ilyen váratlan szituációkkal, ezért barátságosra veszi a figurát.
Első látásra nem is olyan visszariasztó a férfi, ezért udvariasan bemutatkoznak egymásnak. A váratlan ismeretlen látogatása nem okoz különösebb gondot, amúgy a lakása tiszta, ragyog, Piroska jóvoltából. Hát akkor most megmutatja, hogyan kell fogadni egy vendéget.
***
Eszébe jut ugyanis, amikor ő állított be azzal az ismeretlen férfival, akivel randizott és az előrehaladott időt kihasználva, nem engedte buszra szállni, amúgy is közel volt a Pláza a lakásához. Akkor nagy meglepetésben volt részük a fogadtatást illetően, és ez készületlenül és váratlanul érte. Erről az oldaláról nem ismerte még Piroskát.
Természetes, mielőtt hazaértek volna nagyjából ecsetelte a férfi előtt a helyzetet, ne érje váratlanul, hogy bár azt mondta egy lánya van, és mégis hogyan lett hirtelen kettő belőle. A jó oldalát kihangsúlyozva...
Az asszony őszinte, és nyílt lapokkal játszott, ezért nem engedhette meg azt, hogy elvarratlan szálak legyenek közöttük, már a megismerkedésük pillanatában. De az, amit ő gondolt, és a valóság, hogy őket majd vacsorával fogják várni a „lányok”, nem várt meglepetést jelentett. Vacsora helyett, csak egy számon kérő, rideg fogadtatásban részesültek, amitől az asszony nagyon, de nagyon kellemetlenül érezte akkor magát... Megpróbálta ugyan a helyzetet kissé enyhíteni azzal, hogy a bemutatkozás, ha nem is sikerült fényesre, nincs semmi sem veszve. A helyzet ura. Egyszerűen helyre tette a nőt a maga módján. Tudta jól, ha most nem teszi, akkor egyszer s mindenkorra a fejére fog nőni, és ezt nem engedhette meg...
"- Hogy jössz te ahhoz, hogy felelősségre vonj, mert nem is értem mihez képest későn jövök haza?!... - kérdezte és nem engedte, hogy azonnal megválaszolja a másik... - Nagyon jól tudtátok hová megyek, kivel leszek? Egyet nem tudtatok, hogy nem egyedül érkezem. Ha mondtam is valami olyasmit, lehet az egy óra, de nem így alakult. Kész, pássz. Három lett belőle. – közben a lányára néz, aki az egésznek mintegy külső szemlélője csupán és erősen ingatja a fejét, hogy nem érti Piroskának eme viselkedését?
Az asszony tudta, nagyon is értette. Ismerte már annyira...
- Azt mondtad kb. egy óra és itthon leszel – felelte Piroska, amikor szóhoz jutott.
- Micsoda? Te azt komolyan gondoltad, hogy találkozom egy férfival, első randim, és tartható egy olyan odavetett ígéret?... És egyáltalán hogy veszed a bátorságot, hogy kérdőre vonj? Milyen alapon teszed ezt? Egyszerűen nem hiszek a fülemnek... – feleli indulatosan az asszony és nagyon kellemetlenül érzi magát, hogy már nem lehet helyrehozni..., már nem tudja másként kezelni ezt a beszélgetést, csak határozott és nem éppen az alkalomhoz illő hangerővel hozhatja a nő tudomására,... ilyen mélységig neki az égvilágon semmi beleszólása nem lehet az ő életébe. – Köze nincs hozzá!….
- Egyszerűen aggódtunk. – mondja Piroska, de ez az asszonyt már cseppet sem érdekli. Elégszer élte már át az aggódásnak különböző fajtáit, amikor a lánya tett célzásokat arra - hol lehet, mit csinál, miért nem jön, belelovalva magát az aggodalmába – akár rendőrért kiáltva, hogy keressék meg az anyját.
- És akkor? Nem az lett volna a te dolgod, aki idősebb vagy és nagyjából már ismered a lányom, hogy megmagyarázod a helyzetet, ahelyett, hogy belemész egy olyanba, hogy késő este elindultok keresni, kutatni?... és mivel tudtátok hol vagyunk, még odáig is elmerészkedtek?
– Normális vagy te? – kérdezte az asszony még mindig ingerülten és teljesen ledöbbenve attól, amit ők ketten produkáltak."
(Ez a közjáték mélyen nyomot hagyott az asszony lelkében, de a helyzet nem vette el a kedvét, főleg akkor, amikor a vendég az első meglepetéséből felocsúdva már egészen mással volt elfoglalva az elkövetkezendő órákban....
Helyzet van, és uralni kell. Megmutatnia, hogyan kellett volna akkor viselkednie Piroskának. Mert ez a mostani helyzet nagyon is hasonló ahhoz, amikor az asszony állított be azzal az idegennel.)
***
Udvariasan hellyel kínálta a férfit, aki az előzményeket nem ismerhette és természetesen elbeszélgetett vele, oldva a kezdeti pár perces feszültséget kettejük között, mert az azért jelen volt. Fokozatosan múlt el, mintha ez lenne a legtermészetesebb. A férfi aztán, ahogy jött, úgy elment Piroskával együtt, és az asszony megnyugodva vette tudomásul az új helyzetet. Most a Farkaskájával van dolga. Végre egyszer jó helyen tudhatta és átmenetileg megint béke szállt az otthonára. De vajon meddig? Észrevette ugyanis a beszélgetés közben, hogy ez a pasi nem mindenben osztozik Piroska viselkedésével... Valami kettejük között mégsincs egészen rendben…
Folyt.köv.
