A legtöbb ember arra törekszik e földi életben,
hogy boldogságban éljen, azaz ezt lelje meg mindenben,
mindig amit cselekszik és amivel kapcsolatba lép,
már modell gyanánt kell, hogy lebegjen előtte ez a kép.
Ezennel örömmel teli napokat szeretne élni,
egyúttal a kudarcokat és félelmet félretenni,
bizakodva tekinteni mindarra mit tervez, csinál,
élménysikeres tetteivel így biztonságra talál.
Személyiségalkotásának feltételei ezek,
a kiegyensúlyozottságuk harmóniát képeznek
a közösségi életben, melyre ember teremtetett,.
a helytállás és tökéletes beilleszkedés mellett.
A segítőkészsége ilyenkor már nem ismer határt.
környezetében is látni szeretné a boldogulást,
megértése és odaadása mások tetteiért
erősen fokozza a további boldogság érzetét.
Kellemes, lágy beszéde, amit a boldogság váltott ki,
meggyőző és ragadós, melyeket elismerhet bárki,
és mások pillanatnyi levertségét is megszünteti,
az optimista pillanatok társait is övezi.
Ez a boldogság, mely egy igazi összetett érzelem,
érzékszervekre hat, fizikai hatása védtelen,
elernyedést, melegséget és lágyságot idéz elő
viselőjének, kinek biztonságérzete egyre nő.
A boldogság ezért egy felülírhatatlan fogalom,
amire áhítozunk és egyben köt a fogadalom,
és ugyanakkor mindent megteszünk a birtoklásáért,
ezen igyekezetünkkel így adózhatunk egymásért.
A boldogság így az embereket összekovácsolja,
igazi közösséget teremt, mely az életünk célja,.
keressük azt az utat, amely a boldogsághoz vezet,
a földi életben erre irányul az igyekezet.
