Életutam lovagolva
emlékeim özönében,
rájöttem a valóságra,
hogy rejtély van sok mindenben.
Különböző szakaszokban,
lovam hozzám idomulva,
néha galoppban vagy trappban,
megtörtént, hogy már vágtatva.
Tapasztalatokkal telve
emlékezhettem mindenre,
de hatása a lelkemre,
lovamra volt általvive.
Ahogy lábaival dobbant,
függően, hogy mely támasza,
sokszor ijedten felhorkant,
talán meg van bokrosodva.
Disz lovaglás nem sikerül,
mikor lovas, ló egyesül,
és a lélek is megenyhül,
a boldogság érvényesül.
Patkók földön dobbanása,
hangolnak szimfóniára,
büszkén ülök a nyeregben,
béke honol a szívemben.
