[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 55
Tag: 1
Rejtve: 0
Összesen: 56

Jelen:


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Isten segítő keze 7.



7.





Az ügyvédnő újra és újra átolvasta a szerződéstervezetet, és egyre csak rázta a fejét. Hárman ültek a kis irodában, Mária, Enikő, az ügyvédje, és Zsuzsa.

- Nem találok benne semmi buktatót. A szokásos feltételek, még azt sem mondhatom, hogy túl szigorúak - mondta Enikő, miután letette a szerződéstervezetet.

- Akkor csak az lehet, hogy amikor teljesítettem a megrendelést, nem fizetnek. Ebbe pedig bele lehet bukni - felelte Mária

- Erre sajnos a mai magyar gazdaságban minden esély megvan. Olyanok a törvények, hogy szinte minden következmény nélkül megteheti a megrendelő, hogy késve fizet. Azt nem mondanám, hogy eltűnik. Egy püspökség ilyet nem tud megtenni. Ez a nevesincs Kft-k fegyvere. De azt előre nem lehet kijelenteni, hogy nem fog késve fizetni.

- Más buktató nincs a szerződésben? - kérdezte Zsuzsa, aki eddig csendben hallgatta az ügyvédnőt.

- Nem látok, de az nem jelenti, hogy nincs!

- Kell valaminek lennie. Az, hogy késve fizet, túl egyszerű fegyver lenne. Na, persze magamról tudom, hogy ezzel is jócskán keresztbe lehet tenni egy olyan kis vállalkozásnak, mint amilyen az enyém is.

- Nem egy céget láttam, amelyik ebbe bukott bele - válaszolt az ügyvédnő. Marcsi neked is volt egy eseted mikor egy tucat felszólítást kellett elküldenem, mert nem fizetett egy partnered. Emlékezz, milyen lekvárban voltál!

- Igen, de nekem eddig jórészt magánszemélyek voltak a megrendelőim, akik azonnal és készpénzben fizettek. Amiről te beszélsz, az egy eset volt, és ezen kívül is egy kezemen meg tudom számolni hány szerződéses megrendelésem volt. Nekem ebben nincs nagy jártasságom, de valamit csak lehet tenni? Valamit csak bele kellene foglalni a szerződésbe, hogy mi van, ha nem fizetnek.

- Lehet! - felelte az ügyvédnő. - Kérdés mit szól a püspökség? Ragaszkodhatunk hozzá, hogy amennyiben lejárt határidejű számlája van a megrendelőnek, a beszállító minden jogi következmény nélkül szüneteltesse a szállítást, amíg a számla kiegyenlítésre nem kerül.

- És ez elég?

- Arra mindenképpen, hogy ne menj csődbe.

- Akkor ezt feltétlenül vegyük bele.

- Rendben! Írok egy véleményeltérést, és ezt csatoljuk a szerződéstervezethez.

- Annyit tudok még tenni, megpróbálok utánanézni, hogy a püspökségnek mennyi késedelmesen fizetett számlája van. Tudott dolog, hogy milyen a fizetési morál ma hazánkba.

- Van erre mód?

- Természetesen vannak hivatalos adatok, de én tudok legális, de nem hivatalos forrásokat is.

- Ha szépen megkérlek, és persze honorálom is, megnéznél nekem is egy céget? - kérdezte Zsuzsa. - Nekem is van egy cégtől három lejárt számlám.

- Megnézem szívesen, de neked nincs jogi képviseleted? - kérdezte az ügyvédnő

- Sajnos momentál nincs.

- Öreg hiba! Bár én majd száz kilométerre lakom tőled, ez manapság nem távolság. Ha gondolod, szívesen elvállalom a vállalkozásod jogi munkáit.

Amíg a két nő az új üzleti képviselet kibontakoztatásán munkálkodott, Mária lázasan számolt.

Kell legalább két alkalmazott. Egy hivatásos kertész, akinek van jogosítványa és egy virágkötőző. Kell egy szállítójármű. Bérbe kell venni a szomszéd telket, ha egyáltalán bérbe adják. Bár évek óta parlagon hever. Fel kell rá húzni egy üvegházat. Atya világ, hogy fogom én ezt egyedül győzni? Főleg, hogy egyre nehezebben mozgok? És mennyi pénzre volna szükség? Mikor térül ez meg nekem? Egyáltalán megtérül? Mi van, ha beleölöm a sok pénzt és nem fizetnek?

Hosszas töprengés után csak kibökte a másik két nőnek, hogy fél belevágni az üzletbe, de tudja, ha nemet mond, a püspökség vagy újra elkezdi macerálni, vagy másvalamivel fogja megkeresni. Ezt persze Enikő és Zsuzsi is így gondolta, így aztán abban maradtak, hogy a legnagyobb óvatossággal és körültekintéssel Mária mondjon igent a szerződésre. Természetesen az ügyvédnő megírja a véleményeltérést, és ezt megküldik a püspökség ügyvédeinek. Ha ezt nem fogadja el a megrendelő, akkor Mária mindenképpen mondjon nemet. Zsuzsa javaslatára megkeresett egy befektetési tanácsadót is. A tanácsadócég kurtán-furcsán kezelte ügyét. Éreztették a lánnyal, hogy számukra ez nem üzlet, de el nem utasították. Így aztán Mária egy hét múlva felhívta Kelemen atyát és közölte vele, hogy elfogadja a szerződést, csupán az a kérése, hogy egy hónappal később kössék meg, mert fel kell készülnie, továbbá küldeni fog egy véleményeltérést a szerződés tervezethez, melyhez ragaszkodik. Amennyiben a püspökség nem fogadja el az általa kifogásolt pontokra a javaslatát, nem hajlandó aláírni a kontaktust. Utólag maga is meglepődött, milyen határozottan, szinte ultimátumot adott a püspökségnek. A pap nem foglalt állást az ügyben, hanem kérte, hogy a lány által kifogásolt pontokkal forduljon az ügyvédekhez, ha ők rábólintanak, akkor semmi akadálya a változtatásnak.

Gőzerővel vágott bele a munkába. Tudta, hogy az új üvegház, az automatafűtés, és a géppark bővítéséhez mindenképpen szüksége lesz kölcsönre. A két új dolgozó bérét a várható bevételből ki tudná gazdálkodni, de az első két hónapban azt is meg kellene előlegeznie. Számolt, tervezett, megpróbált minden kockázati tényezőt figyelembe venni, és megpróbált mindent a lehető legolcsóbban megoldani, bár volt egy szint, amiből nem engedett. Végül elszörnyedve látta, hogy a beruházás várható költsége közel van a hatmillió forinthoz.

Ennek tudatában megkeresett fél tucat bankot, hogy hitelt vegyen fel a vállalkozás bővítéséhez. Az eredmény lesújtó volt. Egyik keményebb feltételeket szabott, mint a másik. Számításai szerint a banki kamatok a várható nyereség közel kétharmadát elvitték volna. És mindegyik a meglévő kertészetre akart bejegyezni jelzálogot. Próbált tanácsot kérni de értelmes jó megoldást nem kapott senkitől. Végül úgy döntött, hogy a korábbi megküldött árakon nincs értelme belevágni az üzletbe. Újra felhívta Kelemen atyát és kért egy újabb egyeztetést. A megbeszélés ezúttal a parókia irodájában tartották. Természetesen jelen volt a püspökséget képviselő két ügyvéd is, ezúttal azonban Mária is a jogi képviselőjével érkezett. A három férfi nemtetszésének adott hangot, a már aláírásra váró szerződés utolsó pillanatban történő módosításához. Kelemen atya hosszan és semmitmondóan érvelt, amit végül Enikő, Mária ügyvéde megunt és kissé udvariatlanul vágott a szavába.

- Nézze atyám! Én elvben megértem, hogy nem akarják elfogadni ügyfelem érveit. Azonban meg kell érteniük, hogy senki nem szeretne olyan üzletbe belevágni, ami már a kezdetekkor veszteségesnek látszik. Önök tudták, hogy ügyfelemnek a szerződésteljesítéshez, a vállalkozásához képest aránytalanul nagy beruházásba kell kezdenie. Ezt banki hitel nélkül ma Magyarországon senki nem tudja megvalósítani. Tudjuk, hogy a bankok manapság nagyon nehéz és kemény feltételekkel adnak csak pénzt. A banki törlesztő részleteket, az új alkalmazottak fizetését valahonnan elő kell teremteni. Ha önök úgy látják, ezek az indokok nem megalapozottak, jogukban áll keresni más beszállítót. Olyat, amelyik beruházások nélkül is teljesíteni tudja a feltételeket azon az áron, ami most a szerződéstervezetben van. Azonban kétlem, hogy találnának ilyen kertészetet. Önök is tudják uraim - fordult Enikő a két ügyvédhez. - Amíg egy szerződést nem írt alá mind két fél, addig bármikor lehet annak tartalmát módosítani. Természetesen önöknek jogában áll mérlegelni és elfogadni vagy elutasítani azt.

A két férfi kelletlenül bólogatott, végül dr. Kováts ügyvéd szólalt meg.

- Mi csak a szokásjog értelmében emelünk kifogást az ellen, hogy a már letárgyalt szerződéseket az utolsó pillanatban ne változtassanak.

- Pardon! Nem szerződés, csak tervezet.

- Na, persze-persze. Még csak tervezet.

- Márpedig ha csak tervezet, mint említettem már, jogi akadálya nincs a módosításnak. Ami a szokásjogokat illeti, készséggel elfogadjuk, de emiatt nem kívánhatják, hogy ügyfelem egy eleve veszteséges szerződést megkössön.

- Nézze kedves kollegina - felelt dr. Kováts ügyvéd arcán kelletlen mosollyal. - Ebben igaza van. Mi annyit tehetünk, hogy az ügyfelünk elé tárjuk ezt az igényt. A döntés az övék. …és természetesen a felelősség is.

Enikő Máriára nézet és bólintott. A lány szívéről hatalmas kő esett le. Félt, hogy a püspökség nem fogja elfogadni az emelést. Abba bele sem gondolt, hogy itt még szó sincs megkötött üzletről, és amíg nincs aláírva, bármikor visszatáncolhat. A parókiáról kilépve Enikő Máriához fordult:

- Biztos vagyok benne, hogy a püspökség elfogadja a módosítást - mondta az ügyvédnő.

- Miért? Hiszen majd húsz százalékkal megemeltem az árakat.

- Ez igaz, de a számítás, amit mutattál nekem, továbbá én is érdeklődtem pár helyen, meggyőzött arról, hogy ez a reális ár.

- Gondolod, hogy ez lett volna a csapda?

- Nem tudom, de nem hiszem. A női ösztönöm azt súgja, hogy igazándiból ők sem mérték fel mi a reális ár erre a rendelésre. Vagyis a céljuk az, hogy szerződéses viszonyba kerüljél a püspökséggel. Ne kérdezd miért, mert nem tudom. Csak tippem van.

- Mondd azt is, hátha valami beugrik nekem.

- Nos, vagy csak egyszerűen tudni akarják, hogy mi történik veled és így a születendő gyerekkel. Bár ezt olcsóbban is elérhetnék. Vagy valamivel sarokba akarnak kényszeríteni, és ehhez szükséges a szerződés. Ha elfogadják a szerződéstervezet módosítását, akkor az egyértelmű, hogy a pénz nem számit, csak a cél.

- Csak azt nem tudjuk, mi a céljuk.

A választ egy héttel később küldte meg a püspökséget képviselő ügyvédi iroda. A püspökség elfogadta a módosítást és a szerződést, az emelt összeggel meg is küldték. Mária szombat délben zárás előtt bevonult az üzlet kicsiny irodájába és előbb leszignált minden oldalt, majd az utolsó oldalon a beszállítónál remegő kézzel aláírta és lepecsételte mind a három példányt.

Még most is széttéphetem és akkor nincs szerződés - gondolta magában, mikor Vali nyitott be.

- Végeztünk mindennel. Van még valami? - kérdezte az asszony.

- Kérlek, hívd be Bözsét is. Beszélni szeretnék veletek. A nő meglepődött, és kissé félénken csukta be maga mögött az ajtót. Kisvártatva újra nyílt az ajtó. Vali és Bözse lépett be. Arcukon bizonytalanság és rossz érzés tükröződött. Máriának két alkalmazottja volt. Vali harminchét éves elvált asszony volt. Három gyereket nevelt egyedül, és mivel a városkában nagyon nehéz volt munkát találni körömszakadtáig ragaszkodott Máriához. Szabad szájú, volt és kezdetekben ezzel igen csak megbotránkoztatta a vallásos Máriát. Azonban szorgalmas és jó munkaerőnek bizonyult, és a vevőkkel is hamar megtalálta a megfelelő hangnemet. Bözse egy évvel később került a virágüzletbe. Rossz házasságban élt, a férje iszákos, gyakran megverte öt is, a két gyereket is. Emiatt félszeg riadt emberré vált.

- Üljetek le - kínálta hellyel a két asszonyt Mária. Az irodában egy kis íróasztal volt és előtte két szék, de valójában a három ember alig fért el. Csend ült a szobára. A két nő rosszat sejtve hallgatott. Végül Vali bizonytalan hangon megszólalt.

- Valami baj van? - kérdezte bizonytalanul Vali.

- Nem! Nincs baj, csak szeretnék veletek megbeszélni egy-két dolgot. Mivel évek óta együtt dolgozunk, azt gondolom, jogotok van tudni bizonyos dolgokról. Mivel a másik két ember hallgatott, Mária megköszörülte torkát és kissé idegesen folytatta.

- Általában mindent elmondok nektek, azonban eddig hallgattam arról, hogy kisbabát várok. Bár azt hiszem, már rájöttetek.

- Igen, sejtettük, és reméltük, hogy előbb-utóbb beavatsz a titokba - válaszolt mosolyogva Bözse. - Megtudhatjuk ki az apuka?

- Erről egyelőre nem szeretnék beszélni. A lényeg, hogy várhatóan április közepére megérkezik a kis jövevény és akkor bizony valameddig nélkülöznötök kell.

- Megoldjuk anyuka! - válaszolt kuncogva Vali. - Ami pedig az apa kilétét illeti - itt a nő egy kis hatásszünetet tartott, úgy folytatta. - Ha nem akarja vállalni az apaságot, szólj nekem. Majd úgy megcsavarom a micsodáját, hogy nem lesz többé ilyen jellegű gondja.

- Nem erről van szó. …és megkérlek, ne faggassatok. Talán egyszer majd elmondom, de egyelőre ez nem téma.

- Te tudod angyalom. Viszont az üzlet miatt ne fájjon a fejed. Megoldjuk!

- Az a helyzet, hogy ez nem minden. Valami mást is meg kell beszélnünk.

A két nő meglepetten pislogott.

- Mi van még Marcsikám? - kérdezték szinte egyszerre.

- Nos! Most írtam alá egy szerződést - mutatott az asztalon lévő iratokra. - E szerint a jövőben mi fogjuk ellátni a püspökséget virággal. Jelen állás szerint közel száz egyházi kezelésben lévő létesítménybe, templomokba, otthonokba, egyházi iskolákba kell szállítani majd rendszeresen.

- Atya világ! - kiáltott fel Bözse.

- Hogy gondolod ezt? - kérdezte Vali. - Mi ezt képtelenek vagyunk kitermelni.

- Tudom! Éppen ezért bővíteni kell a vállalkozást. A mellettünk lévő telket megveszem, vagy bérbe veszem hosszú távra, és felhúzok rá egy üvegházat. Kell két új alkalmazott. Egy másik kertész és egy sofőr, aki ugyancsak ért a kertészethez. Vali, neked el kell végezned egy virágkötőző tanfolyamot.

- Tudok én bármilyen csokrot, koszorút kötni, nem kell nekem ahhoz tanfolyam!

- Kell! - csattant fel Mária hangja. - És nem csak az kell, hanem valami üzletvezetői tanfolyamot is el kell végezned. Ebben nincs pardon. Mostantól hivatalosan is te vagy a helyettesem. Eddig is te voltál, de az csak olyan szokásjog alapján kialakult dolog volt. Arról nem beszélve, hogy eddig hárman voltunk, eztán meg várhatóan öten, de az is lehet, hatan leszünk.

- Valahol el kell kezdeni a világ meghódítását - nevetett fel Vali.

- Vali! Kérlek, próbáld meg komolyan kezelni ezt a dolgot. Ebbe az üzletbe bele is lehet bukni, és akkor ti is elveszítitek a munkátokat. Na meg az a két ember, aki vélhetően majd kiugrik a bőréből, hogy állást talált. Tudjátok jól, hogy mi van ebben az országban.

A két nő megszeppenve ült a kis irodában. Végül látták, hogy Mária befejezte mondandóját, Bözse bátortalanul szólalt meg.

- Drága Marcsikám! Mindenben számíthatsz ránk. Nem kell félni, ha kell, éjjel-nappal dolgozunk. Tudod milyen hálásak vagyunk neked mindketten, hiszen mindig becsületes voltál velünk, sosem csaptál be, vagy használtál ki minket. Amikor sok volt a munka, és azt mondtad, „lányok ezt meg kellene csinálni, de nincs rá több pénzem” - akkor is megcsináltuk egy zokszó nélkül.

- Köszönöm nektek. Mertem remélni, hogy segítetek, és örülök, hogy nem csalódtam. Jó hétvégét lányok.








Cím: Isten segítő keze 7.
Kategória: Regény
Alkategória:
Szerző: Máté László (winner)
Beküldve: January 22nd 2018
Elolvasva: 299 Alkalommal
Pont:Top of All
Beállítások: Küldd el ismerősödnek  A publikáció nyomtatása
  

[ Vissza a publikációk listájához | vissza a Regény főoldalára | Megjegyzés küldése ]


PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.28 Seconds