Egy kedves barátom nagyszerű versén ámulok amelyet szavaimra írt. Konzsenialitás? Vagy csak közeli rokonság? Anyám udvarhelyi.

Lúzersznob. Ez a legjobb szó egy ismerősömre. Az akinek sikerélménye nincs, de ezt a sikeresek ironizálásával igyekszik kompenzálni. Ez a város tele van velük. Középszerű zsenik, hófehér vér- égő szalmakazal, tűzoltó a szél- írtam egyszer.

Mi lett volna, ha egy kedves olvasóm nem azt irja, hogy a Psalmus Transilvaniae más mint a Psalmus Hungaricus, hanem azt, hogy jobb annál. Azt hiszem lelöktem volna a néniket a lépcsőn, álljatok félre, jön Dsida.

Úgy kezdtem el inni, hogy elvesztettem a szerelmemet. Úgy kezdtem el írni, hogy elvesztettem az eszemet.

Vadim Tudor, a románok Csurkája irja:' A tücskök cirpelése a temetőben a mobiltelefonok hangja ahogy a halottak beszélgetnek.' Több köt Vadimhoz mint bármelyik magyarhoz a tizennégymillióból.

Ha ma halok meg csak egy a baj. Mit csinálok a Pokolban amig a Guns'n Roses megjön?

Irén kibaszott hangulatban van. Pasasa elutazott. Korfura. Fura.

E.C. ismét. Azt irja: Ha nem írtam volna elvesztettem volna az eszemet. Én előbb elvesztettem, majd elkezdtem írni. De az írás nekem is gyógyszer, az tény. Tévében: egy bukaresti orvos levágta egy fiatalember péniszét egy egyszerűbb urológiai műtétkor. Nem tudni, hogy miért? Én sejtem.

E.C. A Précis megjelenése után írta neki egy kritikus, a Le Monde-tó, levélben: 'Gondolja el, ez a könyv fiatalok kezébe is juthat.' C. szerint nem tanításra szolgál, hanem sebként kell felkavarja az olvasót, annak létét. Mennyire igaza van. A Szemeiddel nézlek pár sorára gondolok. Büszkén. A többi szirup, giccs, sallang. Pátosz. Fölösleges. De pár sora felkavar, megörjíthet. Pár percre. Csak. Sajnos.Álmom egyszer egy olyan könyvet írni amitől legalább egyetlenegy ember elveszti az eszét.

Éjjel, 12.15. Vajon hol van most a sebész aki levágta a fiatalember farkát? Lehet Marcus Aureliust olvas a karosszékben.

A Quotiden de Paris-ban irja egy kritikus, egy hölgy: ' C. azokat a dolgokat írja le amelyeket mi csak suttogni merünk.' J.A. pár sora ugrik be. Meg a Rappaport levelek. Ha felvállalta volna a homoszexualitását nem lesz öngyilkos, szerintem. De megölte volna valamelyik fiú szeretőjét. Wuhh.

Jó lenne OJD kb. húsz remeművét kiadni angolul. Kár, hogy már mindenféle más marhaságot ír, pénzért, és nem verset.

Többszáz gyerek Indiában bennégett egy iskolában. Isten, te mókamiki.

Nem pesszimista vagyok, inkább erőszakos. E.C. gondolatai ismét. Könyvei nem deprimálók, ahogy egy korbács sem deprimál. Amint ez a zseni fasz írt, én, egy egyszerű ember- ahogy ironikusan nevezte magát P.M. egy szájton, ahogy megjelentem- úgy élek nap mint nap. Ha egy portált fel tudok pár nap alatt kavarni teljesen, meg kéne próbáljam sokkal. Öttel, tízzel, százzal. Ha minden barát rájön, hogy mennyire érdekbarát a havere, minden leányzó, hogy az anyja egy liba és messze kell tőle költözzön mihamarabb,és minden magát nagy költőnek hivő lúzermiki hódolói , hogy amit kedvencük csinál az nevetséges ... Mindenki elkezdhet Valami valóst tanulni, csinálni, gondolkozni, felvállalni magát.

Azt hiszem Nietzsche, Truman Capote és Ben Laden keveredik bennem. Az első megbolondult. A másik öngyilkos lett. A harmadik ül egy laptopnál.

Rubin tea, sárga páragőz. El kelett szakadnom anyanyelvemtől, hogy lefordítsam a verset. Akárcsak E.C. elkezdtem az ösztönös írás helyett, a tudatos alkotást.

Szatmárnémeti. Számomra két seggfej sváb kolléga az egyetemen. És egy központi fodrászatban egy korareggeli hajmosás, fejmasszázs egy óriáscsöcsökkel megáldott szőke bombázó ujjai fejemen körbe, körbe. Vajon KAF-nak mit jelent?

Egyszer éreztem valós extázist. Kötetem első tapintása volt az.

Mindennek van diszkrét bája is. A burzsoáziának. A McDonalds-nak. Gyergyónak. Egy levágott fülnek.

Mi jelenthet még nekem kielégülést? Esetleg megírni az elsó demokratikus Kínának a Himnuszát. Bregovic zenéjére.

Ha az Európai Unió majd a régi Jugoszláviát is jelenti , nyugodtan leugorhatok az emeletről. Már semmi izgalmas nem fog itt történni.

Mi magyar magyarok nem vagyunk túl erősek a filozófiában. Puskás Öcsi volt a legnagyobb talán.

C. szerint román nyelven túl könnyen lehet lírát alkotni- ezért nincsenek igazán nagy román költők. Aki túl könnyen ír sohasem lesz nagy költő, eszerint. Azért én reménykedek.

Hamburger meg cheeseburger helyett hormonburgert árulnék. Szerotoninburgert.

Lefordítottam az Ódát, az Eszméletet- a Szeptember végént nem tudtam.

Milyen egyszerű lenne ecstazy tablettákat csempészni. Tévékbe kellene önteni s úgy áthozni a határon. Az enyémben van sok. Billy Joel-ként énekelnek néha. The Piano-man.

Sokáig, hat hónapot volt három halacskám. Múlt héten, gondatlanságomból kifolyólag, egyik meghalt. A másik kettőn semmi változás. Bár mintha pár négyzetmikronnyival több víz lenne az akváriumban.

Azt mondják mindenkit be akarok kebelezni. És , hogy az írás sport nálam. Igazuk van, azt hiszem. Agassi, Kournikova. Maradona. Hova a faszba tettem a jeget?

Drága rotringjaim, tollaim, crayonjaim olcsó reklámtartóban íróasztalomon. Melletük egy Carlsberg. S a Précis de Decomposition. S egy doboz Xanax.

Fáraók huncut mosolya a múlt éjjeli álmomból.

Meséli valaki: Nyárádszereda, ötvenes évek. Faliújság az iskolában. " Dolgozni csak, pontosan szépen, ahogy a csillag megy az égen. Lenin."

Bájos- charming. Hogy szólhat eszperantóul?

Ha Michael Jacksont elítélik szinte látom a TV Cinque bemonndója grimaszát: Mádámemöszjöszmihelzsékszonvuzesztenprizoné.

A British Council Hungary- től kaptam egy levelet: Csak angolul írjak holnaptól. Így hátha egész Magyarország megtanul angolul pár év alatt.

J. Lo bugyijára licitálnék. Hat példánnyal a kötetetemből.

Ha annak a gyógyszercég marketingfőnöke lennék, amely kidolgozná a skizofrénia gyógyszerét , a tablettáknak a Bach nevet adnám.

Cím: Weblog
Kategória: Besorolás nélkül
Alkategória:
Szerző: Szabó Péter
Kapcsolódó link: www.muzsa.net
Beküldve: July 17th 2004
Elolvasva: 23663 Alkalommal
Pont:
Beállítások:  
  

[ Vissza a publikációk listájához | vissza a Besorolás nélkül főoldalára | Megjegyzés küldése ]