VÁR-talak, de nem jöttél,
Holnap ne VÁR-j, mert nem jövök,
Találkozunk egyszercsak,
Én nem kérdezek, Te mondod majd,
Gondolatom a tiéd,
Rá kell jönnöm még,
Mikor és ki lesz az,
Ki megmondja mi igaz,
Gyomromban gombóc van,
Mely idővel elpattan,
De nem ez a lélek tükre,
Hanem az érzés léte,
Előtted az élet, mely szép,
Mint képtárban a kép,
Ne hagyd a zsenge rózsát hervadni,
Hamar telnek ifjú napjai,
Élvezd az élet örömét,
Ki tudja mit ad még,
Elérkezett a pillanat,
Mikor mondjunk igazat,
Légy komp a víz felszínén,
Mint süllyedő hajó a fenekén,
Érzéseid legyenek igazak
Mint a gyöngy a part alatt,
Látod, majd minden jóra fordul,
Mire a nagyharang megkondul,
Hagyj magad után névjegyet,
Hogy mások megismerjenek,
Az élet oly rövid,
Mire felnézel –eltelik,
Élvezd a jelent és ne nézz hátra,
Ráér gondolkozni, majd utána,
Élj a mának boldogan, mint a
Múltból szomorúan,
Nézz előre és meglátod,
Jó ez az út nem bánod.
2003. november 13.
Stefi
