[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 334
Tag: 0
Rejtve: 0
Összesen: 334


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Az ifjúság és az irodalom


Ha jól emlékszem, Angyaligirl mondta a legutóbbi, júniusi találkozón, hogy a fiatalság sem szereti már az irodalmat. (Ha nem ő mondta, ezer bocs!)


De a dolog nem hagyott nyugodni: miért van az, hogy a fiatalok ennyire lenézik és mellékesnek ítélik meg az irodalmat?
Mikor is kezdjük el tanulni az irodalmat? Hát már óvodában, amikor az óvónéni versikéket mond, és az aprócska gyerekek hallás után megtanulják. Este anya/apa esti mesét mond, altatót, vagy bármi hasonlót.

Aztán mikor már nagyobb a gyerek, iskolába kerül, és megtanul írni-olvasni, több-kevesebb nehézséggel (ha az átlagot nézzük). Akkor már ott vannak a tankönyvek, fogalmazást is kell írni, és ráadásnak pedig a kötelező olvasmányok. Úgy tűnik, az iskola mindent megtesz, hogy elriassza a gyerekeket az irodalomtól, habár eredetileg senkinek sem ez a szándéka. Van olyan gyerek, aki biztosan nem olvasna soha, ha nem lennének kötelező olvasmányok. De tapasztalatból tudom, hogy senki sem bukott még meg azért, mert nem olvasott el évente két könyvet.

Mikor kicsit nagyobb már a gyerek, ő maga is szívesen írogat(na). Az osztályomban végzett felmérés szerint (hogy egy kis tudomány is legyen), 35 emberből egy nem próbálkozott még soha versírással. A nagyobb, kamaszodó gyermekek rákapnak a különböző újságokra (Bravo, 100xszép, PopCorn, PC Guru és egyéb borzadályok). Ez azonban nem irodalom!

Mire a diák befejezi a gimnáziumot és leérettségizik, már rájön, hogy nem minden kötelező olvasmány rossz, és hogy ha olvasunk valamit, csak a vastagbetűs, kiemelt szöveg a fontos belőle. Amellett ha valami könyv kell neki, akkor ott a könyvtár, ahol a könyvtárosnő mindent tud és rögtön megmondja, mi melyik könyvben van benne.

Felnőttként is olvas újságot. De kérem, ez rendes olvasásnak tekinthető??? Aki valaha próbált már venni napilapot, annak biztosan nem kell magyarázni, miről van szó. Harsognak a címlapról a cikkek címei, pirostól sárgán át fehér és feket és minden undorító színben. Ha irodalom lenne, megbocsátható lenne. De csak bele kell lapozni és a szemétbe dobni. Politikai cikkek tömegével, pletykák, amiken jókat lehet csámcsogni, és reklám, reklám, reklám mindenhol!!! (Jajj.)

Amellett a tévé és a számítógép is, azon belül az internet is nagy népszerűségnek örvend. De valljuk be, végig bírtunk már nézni valaha egy hírműsort anélkül, hogy megfordult volna a fejünkben: most azonnal el kéne kapcsolni!? A hírek vérrel és halállal, a nézhető(bb) filmek reklámokkal és közhellyekkel vannak teli.
Az interneten is elérhetők a legfrissebb hírek, mindamellett irodalmi oldalak is. Hál' Istennek.

Ezek a netes irodalmi "újságok" már olvashatóbbak, és az ember eldöntheti, hogy érdekli, vagy sem, és ami nem érdekli, azt nem nézi meg. Itt rengeteg irodalmat lehet találni, egy idő után mindenki rájön, mi az, amit érdemes olvasni, mi az, amit nem, és iroodalomkedvelő ismerősökre is bukkanhatunk. Jó itt, annyi szent.

De térjünk csak vissza a fiatalsághoz, és tekintsünk egy példát. Ifjú rokker barátunk felszáll a metróra. Szöges karkötő, szöges nyakörv, szimat szatyor, fekete szakadt nadrág, mondjuk Junkies-os póló, fekete bőrkabát, acélbetétes bakancs. Vérbeli rokker. Az emberek elsápadnak, ha meglátják, és hát ugyebár a metrónál nem lehet kinézni és az autókat bámulni, mint a busznál vagy villamosnál. Ifjú barátunk leül. A nénike elhúzódik mellőle, kigúvadt szemekkel figyeli, ahogy a srác előhúz egy sajtos szendvicset, hátratolja hosszú haját és elkezd valami ütős zenét hallgatni. Aztán mikor leszáll, az utasok fellélegeznek.
De hogy a fenébe van is ez? Az ifjúság a médiától már kiskorában, tudatalatt megtanulja, hogy milyennek kell lennie, hogy menő lehessen. Aztán később a bandában szintén vannak feltételek, és kamaszkorára a gyerek egy szabályt ismer csak: Az csinálok, amit én akarok!!! Az irodalma dalszövegek lesznek, melyek valódi irodalmi értékét igencsak meg lehet kérdőjelezni. És mi lesz a gyerekből? Egy vad, önfejű kis teremtmény.
(Itt említeném még meg a graffitiket, amik ugyebár nem feltétlenül csak rajzok és az alkotók nevei. Néhol látni falfirkagyűjteménynek nevezett kis könyvecskéket, és ott igencsak ráncokat-mosolyba-szedő kis írások vannak. A graffiti különben pocsék látvány, főleg egy koszos vonaton, a szembenlévő falon, amikor kinézel az ablakon, vagy a kerítéseden.)

Persze ehhez hozzájárul a szülők nevelése, és hogy ők hogyan állnak hozzá az irodalomhoz. Ha sikerül a gyereket nemelriasztaniuk az irodalomtól, szerencsések. A gyerek talán ha felnő, eszébe jut majd: miért is nem publikálnak verseket, novellákat az újságokban? Aztán csak legyint, végülis mindeki azt csinál, amit akar, és az emberek nem éreznek annyi "hazaszeretetet" az irodalom iránt, hogy olyasféle tüntetést szervezzenek érte, mint amilyenről az előbb olvastam egy új topicban. A magam részéről nem hiszem, hogy bármiféle kivonulás és demonstráció hasznára válna az ügynek, hogy fontosabbá tegyük az olvasást. Itt igazából a közvélekedés megváltoztatására kéne törekedni. És különben is, akik kivonulnának, mind irodalomszerető emberek lennének. akkor ez miért lenne jó azoknak, akikkel meg akarjuk szerettetni az irodalmat???
Ideje: Június 27, hétfő, 09:21:54 - kritta

 
 Nyomtatható változat Nyomtatható változat  Küldd el levélben! Küldd el levélben!
Vissza Rovathoz

Életünk napjaink

"Az ifjúság és az irodalom" | Belépés/Regisztráció | 14 hozzászólás | Search Discussion
Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.

Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj

Re: Az ifjúság és az irodalom (Pontok: 1)
- stevew Ideje: Június 27, hétfő, 15:19:12
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Kijelentések, melyek sikeresen távol tartják a "delikvenst" az olvasástól:
1. "Ezt kötelezően el kell olvasnod!"
Na ne már! Ha kötelezően együtt kellene élnem s foglalkoznom kellene pl. a negyedik emeleten lakó nővel, nekem is elmenne a kedvem a nőktől...
2. "Ez egy nagy író, hogy mondhatod, hogy nem tetszik..? Leülhetsz, egyes!"
Helyzet: ugyanaz. Nagy nő ugyan a "negyedik emeleti", de fegyvernek látszó tárggyal sem kényszeríthetne senki, hogy kötelezően tetszenek bájai. Már csak dacból sem.
3. "Édes fiam, ha nem olvasod el ezt, hülye maradsz. Nézd meg, Erzsike (Julika, Petike stb.) milyen sokat olvas, és milyen helyes gyerekek..."
Na bumm. Nem szeretnék olyan lenni, mint Erzsike (Julika, Petike stb.). Én: én szeretnék lenni, s ha pazarolnál rám egy kis megértést, szeretetet, ha netalán példát is mutatnál, kedves Tanár, Szülő, és hagynál nekem időt...
4. "Na, lássuk, gyerekek, mit akart ezzel a Költő mondani..!"
Akart a fene! - mondta a költő (író? sajnos, nem jut eszembe, hogy ki, de már csak ezért a kijelentéséért is szeretem).
Mit akart mondani..? - kérdez vissza a delikvens. - Ha akarta, akkor mé' nem mondta?!
5. Stb., stb...
És a társadalom (hogy félreértés ne essék: MI MAGUNK, SZEMÉLYESEN) mit teszünk, hogy ne a harsány média legyen az úr és a követendő példa..? Nézzük, megvesszük, ráharapunk, éltetjük, és szörnyülködünk, hogy milyen ez a mai világ... Lám, a mai fiatalok is... Bezzeg...



Re: Az ifjúság és az irodalom (Pontok: 1)
- szimbolum Ideje: Június 27, hétfő, 15:20:25
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Nagyon sok múlik azon hogy egy családban a szülők olvasnak (néha) vagy inkább a Tv-t bámulják.A gyerek másolja az otthon látott mintát, és ha azt látja hogy senki nem olvas ,akkor miért is tenné pont Ő. Fontos az is, hogy az első olvasási élmény valóban élmény legyen,és ne valami kín ,amin jobb minél előbb túl lenni. Itt megint jöhetne a szülő, aki feltételezhetően ismeri a gyermekét és olyan könyvet adna a kezébe ,ami előszőr is nem túl nagy falat, másodszor pedig megfelel a gyerek érdeklődési körének.Az első lépés sikeres megtétele után szinte kizárt hogy elforduljon a könyvektől .Persze kivételek mindig vannak ....



Re: Az ifjúság és az irodalom (Pontok: 1)
- Anna1955 (angyaligirl@freemail.hu) Ideje: Június 27, hétfő, 15:38:05
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Kedves Kritta, A kezdő mondatot tényleg én mondtam. Írásod nagyon jó. Ha nem találkoztam volna veled személyesen, nem is hinném el, hogy annyi idős vagy mint mondod. De Te tényleg fiatal vagy és véleményed is van a dolgokról, mely nagyon dícséretes. Rajtad látszik, hogy olvasott és művelt fiatal vagy. Sajnos manapság ezt tényleg kevés fiatalról lehet elmondani. Szerintem a kötelező olvasmányokat eltörölném, inkább kötelezően választható műveket sorolnék a tananyagba, több műfajból. Én a gyermekeimmel annak idelyén azt csináltam, hogy az első könyvet együtt olvastuk. Vagy én olvastam fel belőle neki, vagy Ők nekem, de beszélgettünk is róla. Nem kötelező elemzésként vettünk át verseket, hanem csak az értetted vagy nem értetted, vagy belőled mit váltott ki stb. módon. Még a legnagyobb lányom ma is szereti ha felolvasok neki verset ami tetszik. Így voltunk egy a Fényesi által írt verssel is innen a Fullról. Tehát javaslatom a szülőknek, hogy ne csak követeljenek, hanem adjanak is az irodalomból, művészetekből gyermekeiknek. Egyedül nem fognak rákapni és megbírkózni vele. Örülök hogy olvashattalak kedves Kritta. Üdv. Angyaligirl



Re: Az ifjúság és az irodalom (Pontok: 1)
- Senkise Ideje: Június 27, hétfő, 22:56:47
(Adatok | Üzenet küldése)
Nem csak a fiatalkról van szó. Egy átlagos felnőtt évente egy könyvet sem olvas el. Nagyon szép felvetés, hogy mindenki olvasson. De igazán kár így döngetni a mellünket az irodalom mellett. Mert társadalomban élünk. Minden társadalom tagozódik. Van egy kicsi réteg, pár százalék, aki valamilyen kultúrális érdeklődést mutat. A rokker srácos bekezdést nem értem. A dalszövegekben simán van annyi irodalmi érték, mint az itteni versekben. Az egész társadalmat soha az életben nem fogja érdekelni az irodalom. Hál istennek. Milyen világ lenne az, ahol mindenki ugyanolyan művelt, hogy lehetne onnan kiemelkedni? Én ott megőrülnék. A kötelező olvasmányokat meg nem szabad eltörölni. Vannak olyan gyerekek, akiket érdekel az irodalom és ők maguktól is olvasnak, de aki nem és ez a többség, az rohadjon meg? Az általános iskola az azért átlalános iskola, hogy minden egyes kölyök elovlassa a János Vitézt meg a Toldit, mert magától nem olvasná el. Szerintem ez az irodalomtemetés fölösleges károgás.



PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.36 Seconds