Fullextra.hu - Országok – emlékek: 2. Szlovénia

[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]

Hoppá !!!
Kedvenc versek a You Tube-on Tedd fel a kedvenceidet. Ellenőrizd a helyesírást, ha nem vagy biztos benne! Tagjaink könyveit itt rendelheted meg Fullextra Arcképtár

Küzdőtér

Üzenőfal

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások

· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

Országok – emlékek: 2. Szlovénia

Később, ahogy a hegyek felé vettük az irányt, valami furcsa borzongás járt át. Ha nem tudnám, hogy merre járunk, hirtelen zavarban lennék egy erre vonatkozó kérdéstől.

Ausztria? Olaszország? Magyarország? Egyik sem, és mégis mind együtt. Úgy érzem, ismerős minden. Mintha már jártam volna erre. Itthon vagyok.
Pár óra alatt az ország bármelyik végéből elérjük legkisebb szomszédunkat, Szlovéniát. Mi is autóval vágtunk neki az útnak, a Balaton déli partján, majd a zalai dombok között haladva.

A határon átérve még sok kétnyelvű táblával találkoztunk. A falvak és a városkák tiszták, rendezettek, nyugat-európai színvonalúak. Az előkertes házak körül nincs kerítés, ahol mégis van, az csak jelképes, még egy tacskó is helyből átugorná. Az épületeken meglátszik a boldog békeidők Monarchiájának keze érintése.
Később, ahogy a hegyek felé vettük az irányt, valami furcsa borzongás járt át. Ha nem tudnám, hogy merre járunk, hirtelen zavarban lennék egy erre vonatkozó kérdéstől. Ausztria? Olaszország? Magyarország? Egyik sem, és mégis mind együtt. Úgy érzem, ismerős minden. Mintha már jártam volna erre. Itthon vagyok.

A szlovén Alpok között haladunk, követjük a lenyugvó napot. Gyönyörű, mintha álmodnék. Az jut eszembe, hogy milyen lenne körbekerülni a Földet folyton Nyugatnak autózva? Menni a pirosan búcsúzú Fény felé… szívesen kipróbálnám.

Az üzleti utak többségénél azt sajnálom, hogy nincs idő felfedezni a táj szépségét. A mindössze kétmilliós ország szíve felé száguldva, már tudtam, ide vissza kell, hogy térjek. Akkor, május végén, még nem is gondoltam, hogy milyen hamar teljesül a kívánságom. Pár héten belül ugyanis ismét Szlovéniába vetett a Sors, illetve a munkám.

Célállomásunk a termálfürdőjéről ismert Zreče. Egy aprócska város félúton Celje és Maribor között, az 1500 méterre magasodó Rogla hegy lábánál. Télen síparadicsom, a többi évszakban a kirándulóknak, túrázóknak kedvez. Persze a bátrabbak kipróbálhatják a meredek hegyi kerékpár szakaszokat és a vadvízi evezést is.

Vitanje (Zrečetől 10 kilométerre) első látásra elvarázsolt. Törtfehérre festett temploma békét sugároz a zöldellő dombok közül érkező látogatónak, közvetlenül a helyiségnév táblánál. A pár utcából álló falu történelmi központja viszont már a mediterrán világot idézi. Az emberek kedvesek, vendégszeretőek.

Zreče környékén járva sikerült eljutnunk Stranice-be is (körülbelül olyan messze van, mint Vitanje, csak másik irányba). Már útban odafelé megakadt a szemem az egyik hegyoldalban emelkedő középkori várromon. Bár a rom kifejezés enyhe túlzás. Szívesen felmentem volna, de hát az idő... Így be kellett érnem a falucska a határában található pisztrángossal. Akinek kedve és türelme van, horgászhat is. Belépő nincs, csak a kifogott hal kilója után kell fizetni, kb. 1000,- forintnak megfelelő tollárt.

Ételeink hasonlóak, de mivel az ország rendelkezik egy kisebb kijáróval az Adriára, érdemes megkóstolni a tengeri különlegességeket. Rántott húst itthon is ehetünk.
Az italok közül feltétlenül említést érdemel a Rogla-vidék specialitása, a Borovničevec. 35%-os áfonya likőrről van szó. Édes és erős, ez utóbbi csak később derül ki, ugyanis észrevétlenül itatja magát. Háznál is főzik, mint nálunk a fütyülős barackot. A bolti, jobb márkák palackjában áfonya szemek is találhatóak.

Drago ígért nekem két liter sajátfőzésűt. Egyszer behajtom rajta! Addig viszont marad az ajándékba kapott díszdobozos már itthon a hűtőből. Már amíg van benne, hisz minden üveg véges, ahogy a kedves emlékű Szlovéniában töltött napjaim is.

Ideje: Június 29, szerda, 20:53:14 - LunaPiena

Nyomtatható változat

Nyomtatható változat

Küldd el levélben!

Küldd el levélben!

Vissza Rovathoz

Ország Világ

"Országok – emlékek: 2. Szlovénia" | Belépés/Regisztráció | 4 hozzászólás | Search Discussion

Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.

Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj

Re: Országok – emlékek: 2. Szlovénia (Pontok: 1)
- kerlac Ideje: Június 30, csütörtök, 09:15:31
(Adatok | Üzenet küldése)

Szépen, érzékletesen írtad le, kedvem támadt odafutni. :)

Re: Országok – emlékek: 2. Szlovénia (Pontok: 1)
- veva (hajoka@tenger.hu) Ideje: Június 30, csütörtök, 13:01:28
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)

Nagyon szép lehetett! Köszönet a leírásért! :))

Re: Országok – emlékek: 2. Szlovénia (Pontok: 1)
- Anonyma Ideje: Július 01, péntek, 14:17:38
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)

Gyönyörű vidék. Egyszer én is jártam arra sajnos csak átutazóban...még az áfonya likört sem volt időm megkostólni. Mostanában egyre többen felfedezik. Jó lenne egy pár napot ott tölteni!

Re: Országok – emlékek: 2. Szlovénia (Pontok: 1)
- bogumil Ideje: Augusztus 26, péntek, 21:10:45
(Adatok | Üzenet küldése)

Kedves Luna! Érdeklődéssel olvastam útibeszámolódat.Sok információt adsz,s kevés a személyes benyomások és élmények felsorolása.Szerintem ezért száraznak tűnik.Én kétszer voltam a kilnecvenes években Lendván.Szunyogh Sándor a Lendvai Napló főszerk. és a Rádió vezetője vendégeként.Bennem mély benyomást keltett arendezett,gyönyörű vidék.A megművelt szöllők,szántódöldek és természetesen a Vár ,a művészek utcája és nem utolsósorban a Szunyogh dácsája,ahol sajátkezüleg szobrász barátja közreműködésével scsebabcsicsát készitettek nekünk.Hajnalig nótáztunk,kvaterkáztunk.Videóra is vette a sofőröm a bulit.Aztán kirándulásojkat tettünk a hegyek közé,Ljubjanába is elmentünk.Szóval nekem valahogy felszabadultabbnak,közvetlenebbnek tüntek az ottani emberek.Na,csak ennyit akartam hozzátenni.Én irtózom a tények,adatok felsorolásától,az olvasónak ezekkel a nyakon öntésétől.Az utifilmjeim első öt percét használom ismertetére,aztán saját benyomásaim,az utca népének filmezése,és a műemlékeke,természeti szépségek következnek.Valahogy ez oldottabb. Bogi.

PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.31 Seconds