| Küzdőtér |
|
|
|
 |
Királynénak született: Mária –Antoinette |
|
szemilla
 |
1755 november elseje: Óriási földrengés rázta meg Lisszabon városát, több mint ötvenezer ember lelte halálát a romok alatt. |
Másnap Bécsben Mária Terézia világra hozta tizenötödik gyermekét, aki a keresztségben a Mária Antónia Jozefa Johanna nevet kapta. A lányka már kislánykorában is kitűnt bájával, szépségével. Nem csoda, ha XV.Lajos, a francia király a főhercegnőt már 12 éves korában kiszemelte unokája számára. Így lett Mária Antóniából Mária Antoinette, egyben XVI. Lajos jövendőbeli hitvese.
Mária Terézia lázas igyekezettel készítette fel lányát majdani szerepére. Abbék és tánctanárok foglalkoztak a főhercegnővel, minek következtében két év alatt igazi dámát faragtak a mindössze 14 esztendős lányból.
1770 április 14-én negyvennyolc hatlovas hintóval vonult Bécsbe Dufort márki, hogy hivatalosan is megkérje a főhercegnő kezét. Április 21-én Mária Antoinette zokogva búcsút vett anyjától, majd jó kéthetes kocsi útat követően Kehl és Strasbourgközötti hmokszigeten ünnepélyesen átadták a menyasszonyt. Szegény kisasszonynak az egész kíséret előtt le kellett vetkőznie, hogy aztán az új, Franciaországban készült ruhákat magára véve jelképesen is kifejezze, hogy maga mögött hagyta a német-római birodalmat.
Május 16-án Versailles-ban végre sor került az esküvői ceremóniára. A házassági szerződés aláírását követő vacsorán mintegy hatezer főnyi vendégsereg élvezhette a finomabbnál finomabb falatokat. Vacsorát követően az ifjú pár természetesen a hálóterembe vonult, ahol aztán egymás mellett békés álomba merültek.
A házasságot még sokáig nem hálták el, ami egyre kellemetlenebbé vált az udvar számára. Mária Terézia levelek egész sorában igyekezett lányát kioktatni a türelmes feleség erényeiről. Végül már maga XV. Lajos sem tűrte tovább a megalázó pletykákat, s háziorvosával megvizsgáltatta a terméketlennek bizonyult házasságban élő unokáját. Ekkor derült ki, hogy Lajos fitymaszűkületben szenvedett, ám a műtéttől a fiatalember mereven elzárkózott.
1774-ben meghalt XV. Lajos, így immár a francia király és királyné terméketlensége politikai ügy lett. Maga II. József inkognitóba utazott Franciaországba, hogy sógora lelkére beszéljen. Látogatása során döbbenten tapasztalta húga micsoda fényűző életmódot folytat, anélkül, hogy fogalma lenne az udvaron kívüli életről. Elutazása előtt kérdések egész sorát foglalta írásba, melynek végén ez állt:
„Hosszú távon ez így nem mehet tovább. A forradalom könyörtelen lesz.”
II. József látogatását követően XVI. Lajos rászánta magát a műtétre, és 1778 december 19-én meg is született Mária Antoinette első gyermeke: egy kislány, aki a Mária Therese nevet kapta. Mindezek ismeretében talán nem lehet csodálkozni azon, hogy ezek az események miképp befolyásolták Franciaország királyának és királynéjának jellemfejlődését Lajosban az állandósult kisebbségi érzés nagyfokú gátlásosságban nyilvánult meg, Mária Antoinette viszont a féktelen szórakozásban élte ki elfojtott vágyait. Mértéktelenül költekezett, a fodrász minden reggel hatlovas hintón érkezett, s eszelős tékozlásának következtében folyton kimerült a királyné rendelkezésére bocsátott keret. Ráadásul még a hazárdjátékra is rákapott, adósságai félelmetes magasságokba szöktek.
1774-ben az akkor 19 éves királyné pazar ünnepséget rendezett Trianonban. Itt találkozott először Axel Fersen gróffal. A párizsi álarcosbálon egészen addig merészkedett, hogy miután hosszan elbeszélgetett a gróffal, mindenki legnagyobb megrökönyödésére, levetette álarcát. Teljessé vált a skandallum.
A gróf azonban visszautazott Svédországba, és csak négy évvel később bukkant fel ismét Franciaországban. A várandós királyné és a gróf hosszas sétákat tettek a trianoni kastély parkjában, meghitten beszélgettek, ám a gróf igazi úriember volt. Mielőtt házasságtöréssel vádolhatták volna szeretett királynéját, elhagyta Franciaországot, és Lafayette márki oldalán részt vett az észak-amerikai függetlenségi háborúban. A háború végeztével azonban maga Mária Antoinette járt közbe, hogy Fersent kinevezzék a francia hadseregben szolgáló svéd királyi ezred parancsnokává.
S boldogan élhettek volna, míg meg nem halnak, ha 1785-ben nem robban ki a nyaklánc-per. A per szereplői:
Mária Antoinette –akinek fogalma sincs a nép nyomoráról.
Böhmer ékszerész –aki 647 gyémántból álló nyakéket készít, melynek értéke egymillió-nyolcszázezer livre.
Rohan atya, strasbourgi püspök, aki csípős vicceket terjesztett Mária Teréziáról, ezzel magára vonva a leendő királyné haragját. Mikor 1774-ben Mária Antoinette –t királynévá koronázták, Rohan bíboros mindent elkövetett, hogy kiengesztelje az újdonsült uralkodót.
Bizonyos Caglistro gróf, aki kereskedő család fiaként látta meg a napvilágot, és a társadalmi felemelkedéshez szükséges kapcsolatokat nyájas modorának köszönhetően, egyre magasabb körökben kamatoztatta. Így történhetett, hogy nemesi származás hiányában is, összebarátkozott Rohan atyával.
És az ügy igazi főszereplője: bizonyos Jeane de la Motte nevű hölgy, aki bosszút akar állni a királyon, amiért az kivégeztette szüleit, ő magát pedig megfosztotta nevétől. Agyfúrt tervet eszel ki: Cagliostro segítségével ráveszi Rohan atyát, hogy vásárolja meg a nyakéket, ezzel kibékítve a viccei miatt haragos királynét.
Csakhogy a nyakék soha nem érkezik meg Mária Antoinette udvarába. Jeanne kiszedi az ékköveket, majd értékesíti, ő maga pedig Angliába szökik.
Mikor a királynét az ékszerész fizetésre szólítja fel, Mária Antoinette a parlament elé tárja az ügyet, kivizsgáltatás céljából. És ekkor beindul a lavina.
Bár maga a királyné ártatlan volt, a bíborost felmentik, s ezzel hallgatólagosan a királynét teszik meg bűnbaknak.
Mária Antoinette, mintha csak most ébredt volna fel, először találkozik a királyi házzal szembeni gyűlölettel. Visszahúzódik családja körébe, betiltja a kastélyban a hazárd játékot, szélnek ereszti kegyenceit, tartózkodik a látványos báloktól, fogadásoktól. A változásokkal azonban már elkésett. Az események megállíthatatlanul sodorták Franciaországot a forradalom felé.
Ezekben a nehéz időkben a királyi pár egyetlen bizalmasa Axel Fersen volt. 1791-ben megszervezi a királyi pár szökését, ám a feltünő hintó szemet szúr Varenne-ben a postamesternek, aki a királyság esküdt ellensége, s az összeverődő tömeg megakadályozza hogy a hintó utasai tovább haladhassanak.
Fersen újabb szökési tervet dolgoz ki, s bár Párizsban minden oszlopon ott virít az ellene kiadott elfogató parancs, parókát húz fejére, s hamis iratokkal eljut a Tuleiriákig, ahol a királynélakosztályában tölti az éjszakát. Ekkor látták egymást utoljára. 1792 december 11én a királyi párt perbe fogják. 1793 január 21-én lefejezik a francia királyt, majd csak augusztus másodikán közlik Mária Antoinettel: neki is meg kell halnia.
1793 október 16-án felvirradt az utolsó napja a franciák királynéjának. Rezzenéstelen arccal, szótlanul vette tudomásul az ítéletet.
|
|
| |
|
Vissza Rovathoz
 |
|
|
|
|
| "Királynénak született: Mária –Antoinette" | Belépés/Regisztráció | 7 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Királynénak született: Mária –Antoinette (Pontok: 1)
- Jules Ideje: Szeptember 07, szerda, 20:38:57
(Adatok | Üzenet küldése) | | Okosan és jól tömörítve megírt esszé. Elég informatív és érdekes, hogy elmélyülésre késztessen. |
|
|
|
|
|
Re: Királynénak született: Mária –Antoinette (Pontok: 1)
- Anna1955 (angyaligirl@freemail.hu) Ideje: Szeptember 07, szerda, 21:52:21
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Ismertem az eseményeket történelemből, de sok újat mondtál írásodban. Érdekesen és olvasmányosan írtad meg a száraz tényeket. Nagyon tetszett...:)))) |
|
|
|
|
|
Re: Királynénak született: Mária –Antoinette (Pontok: 1)
- csizi Ideje: Szeptember 08, csütörtök, 08:35:29
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Jól írsz, gratulálok, Üdv. |
|
|
|
|
|
|
