| Küzdőtér |
|
|
|
 |
Mi lesz veletek!? |
|
Angyalibaby
 |
Úgy vélem, a mai fiatalokban hatalmas mértékben nőtt az agresszivitás, s nem tudják megfelelően elfojtani. |
Azt hiszem nem állítok meglepő dolgot, ha kijelentem: gyermekeink viselkedése aggasztó mértékben durvul, egyre korábban jelentkeznek azok a problémák, amikkel mi csak kamaszkorunk végén küzdöttünk.
Iskolában dolgozom, s bár nem vagyok pedagógus, egész nap gyerekek között vagyok. Teljesen átlagos, lakótelepi suli a miénk, ami akárhol lehetne az országban. A gyerekek nincsenek sokan, átlag 18-20 fős osztályok indulnak. Ha visszagondolok saját iskolaéveimre, mi 34-en voltunk a tanteremben, és "F" volt az osztályjelzés. Az akkori 1500-as létszámból mára csak 290 maradt. Mégis több a gond a gyerekekkel, pedig a körülmények akár ideálisnak is mondhatók.
Nem értem, hogyan juthatunk el odáig, hogy pici, hétéves elsősöknek nem lehet órát tartani a fegyelmezetlenségük miatt. Tizenhárom gyerek jár abba az osztályba, s folyamatosan két pedagógus és két napközistanár kell ahhoz, hogy egyáltalán haladni lehessen az anyaggal.
Azzal már senki nem is próbálkozik, hogy szünetben is valamiféle viselkedési normát határozzon meg. Mikor megpróbáltam, egyszerűen úgy becsapták az ajtót, hogy a tok és a kilincs is megsérült.
Az egyik kis másodikosra rászólt a tanítónéni amiért csúfolta a társát. Amíg elfordult, hogy vígasztalja a kisfiút, kis másodikosunk fogta a vaslábú széket, és egyszerűen hozzávágta. Nyílt koponyatöréssel vitte el a mentő.
A nyolcadikosok tegnap - mostanáig sem tudni miért - rommá verték a termüket. Letépték a képeket, berúgták a vitrineket, leszaggatták a függönyöket, letörték még a karnist is, de értelmes magyarázatot egyik sem tudott adni.
S most ne higgye azt senki, hogy ez az iskola a Harlem közepén van. Ezek a gyerekek okos, jó tanulók. A kerületben a mi sulink nyeri a legtöbb tanulmányi versenyt. Bizonyos programokkal bemutató iskolává váltunk. Ezek a problémák nem azért keletkeznek, mert a gyerekek lakótelepen laknak. Ami nem is igaz teljesen, körülbelül a fele kertvárosból jár be.
Úgy vélem, a mai fiatalokban hatalmas mértékben nőtt az agresszivitás, s nem tudják megfelelően elfojtani. De nem csak a durvaság az, ami aggasztó.
Már most látszik, mennyire közönyösek mások problémái láttán, egyre jobban érződik az az újfajta nevelési "trend", hogy csak a másikat eltaposva lehet érvényesülni. És ezt tőlünk, felnőttektől tanulják. Mi tesszük ilyenné a saját gyermekeinket. Mi ültetjük őket nem megfelelő műsorok elé ( a minap volt egy felmérés a család szokásairól, és voltak- sokan- akik szemrebbenés nélkül beírták, hogy 4-5 órát tévézik a gyerek. A tanítás nálunk du. 4-kor ér véget), mi viselkedünk úgy - tisztelet a kivételnek- , hogy egyre rosszabb dolgokat tanuljanak, mi nem vesszük a fáradtságot, hogy beszélgessünk a gyerekünkkel.
El kéne ezen gondolkozni, hiszen ők a mi jövőnk. Milyen öregkorra számíthatunk, ha nem tanítjuk meg nekik, hogy tiszteljék szüleiket, nagyszüleiket?
Elég riasztó az is, hogy a mai osztályokban az a ritkább, akiknek nem váltak el a szüleik. Nemrég hallottam a folyosón: neked az igazi apukád az apukád?
Bizonyos esetekben persze igaz, jobb ha különélnek a szülők, de arra senki nem gondol, mi megy végbe egy gyerekben váláskor. Teljesen mindegy, kicsi vagy nagy, egyformán megsínyli. Nem kell majd csodálkozni, han ő már sokkal lazábban kezeli a saját családját. Hiszen ha ő túlélte gyerekkorában, az ő gyereke miért ne élné túl. Persze, hogy túléli! Csak elkezd verekedni, elkezdi a felnőtteket semmibe venni, s ha időben erre nem figyel fel senki, akkor lehet, hogy a tanítónénihez még a széket is hozzávágja.
Fel kell ébrednünk, mert így a gyermekeink, és ezáltal a mi jövőnket is tönkretesszük.
|
Ideje: Október 21, péntek, 19:05:54 - fullextra
|
|
| |
|
Vissza Rovathoz
 |
|
|
|
|
| "Mi lesz veletek!?" | Belépés/Regisztráció | 14 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Mi lesz veletek!? (Pontok: 1)
- mango Ideje: Október 21, péntek, 19:30:02
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | ...én nem vagyok benne abban a "körben", ahol te naponta szembesülsz a durvaságokkal, - kisgyerekek részéről. A "széklábas eset" valóban ijesztő...De a kérdés itt lóg a fejünk felett, - ki a hibás ebben...?!
Vajon ki...?! |
|
|
|
|
|
Re: Mi lesz veletek!? (Pontok: 1)
- Anna1955 (angyaligirl@freemail.hu) Ideje: Október 21, péntek, 22:13:38
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Írásod bizony ijesztő távlatot vázol fel. Minden esetre nagyon nagy felelősség a mai szülői társadalom részéről, mert rengeteg agresszív élményben van a gyerekeknek már egészen kis koruktól részük. Nem igazán érzem, hogy ez jó irányban képes lesz változni belátható időn belül.
Puszika |
|
|
|
|
|
Re: Mi lesz veletek!? (Pontok: 1)
- bogumil Ideje: Október 22, szombat, 07:02:29
(Adatok | Üzenet küldése) | | Az agresszió,agresszívitás,kivagyiság,felsőbrendüség érzet,rabiátus,önző,mindenkit háttérbe szoritó viselkedésforma korunk betegsége.Sikerült lerombolnunk a pedagódusok nimbuszát.Amikor én 8 éves voltam,mint a székdobáló gyerek,akkor a tanitónénink nádpálcával a kezében osztott igazságot.És ha hazamentem,még élt,hálistennek 85 éves korában halt meg,naponta találkoztam vele az uszodában.De,kötelességünknek tartottuk testvéreimmel,hogy ha otthon nyaraltunk,meglátogassuk tanitónénit otthonában.A felsőtagozatban általában házaspárok tanitottak.A férfiak másfélméteres nádpálcával jártak.Ez táblán ábrát mutató és másodsorban igazságosztó pálca volt.Próbált volna valaki egy nő,vagy a feleség tanárnőnek valami gorombát mondani.Úgy elvertek bennünket mint a szódás a lovát.Tegnap volt a 45.ik érettségi talink.Ott volt osztályfönökünk aki tornatnárunk is volt.Felemlegettük,hogy tornaórán volt az igazságoszás.Kinek hány beirása volt a hetes füzetben magaviseleti hibák miatt,annyit kapott egy levágott seprűnyéllel a fenekére a szertárban.Ez volt a bemelegítés a tornaórára.Máig nagy szerettel köszönünk neki.Elbeszélgetünk az utcán,ha találkozunk.Igen,akkor más szelek fújtak,még a szörnyű világháború sem tudta a népből kiölni a tiszteletet az idősek és egymás iránt.Most vadálati hordák dulják a városunkat,pusztítják a közösség értékeit.Jaj,annyit irtam én már erről,annyi lapban.Pusztába kiáltott szó.(Cinkosok,Pusztítás angyalai,ördögei,Szeretetlenül...) A világ elállatiasodott. |
|
|
|
|
|
Re: Mi lesz veletek!? (Pontok: 1)
- Audrey Ideje: Október 22, szombat, 09:36:37
(Adatok | Üzenet küldése) | Sajnos jól látod, valóban ez a trend ma. És a pedagógusok többsége nincsen erre felkészülve, felkészítve. Nem tanítják a főiskolán, hogyan kell kezelni a mai hiperaktív, agresszív ifjúságot. Mert hogy a hagyományos módszerek nem alkamazhatók, az biztos. Különösen, ha a tanárnak ma már nincs előttük tekintélye. Ma már a kisiskolás is a személyiségi jogaira hivatkozik, ha a tanár be akarja írni neki az egyest.
Szerintem beszélni kell hozzájuk, méghozzá sokat. Sokkal nagyobb figyelmességgel, szeretettel, hogy érezzék, az ő érdekükben történik mindez. Sajnos a legtöbben nem kapnak otthon kellő odafigyelést, szeretet, gondoskodást. De szükségük van rá, és megérzik, ha valaki másképpen fordul hozzájuk.
Mindemellett nem szabad túlzottan engedékenynek lenni velük. Igenis, a tanár legyen föléjük helyezve, és ezt érezzék is. A tekintély nagyon fontos, de persze nem fegyelmezéssel kell kivívni. Ma már amúgyis szűkösek erre a lehetőségek.
Pofont nem lehet adni, ordibálni meg fölösleges, és csak az ellenkezőjét lehet vele elérni. Borzasztó nehéz lehet ma pedagógusnak lenni. Azt hiszem, csak egy kellően karizmatikus személy, akinek olyan a kisugárzása, ami miatt felnézhetnek rá, volna képes csak kordában tartani őket. Jóformán a tanárnak kell a szülőt helyettesíteni.
És mi lesz, ha ezek a nemzedékek felnőnek?
Milyen lesz a közbiztonság?
Idős néniként majd retteghetek, hogy mikor vágják el a torkomat a csekélyke nyugdíjamért?
Arról nem is beszélve, hogy a buszon már most nem létezik a helyek átadása kismamáknak, idősknek... Nagyon szomorú ez...
Nagyon |
|
|
|
|
|
Re: Mi lesz veletek!? (Pontok: 1)
- Khama Ideje: Október 23, vasárnap, 14:33:06
(Adatok | Üzenet küldése) | A probléma valóban valós. Keveset foglalkoznak a szülők a gyerekekkel, marad a tv, a computer. A mesefilmek zöme erőszakos és durva. Majd mindegyik témája, hogyan igázzuk, győzzük le az ellenséget. Mert csak ellenség van, de abból rendesen. A játékok detto. Csupa erőszak, gyilkolás. Hírek, filmek, minden a brutalitásról szól. A szülők frusztráltak, fáradtak, örülnek ha a gyerek a tv előtt ül csendben, nem válogatnak mi az amit megnézhet.
Felértekelődött az iskolák nevelő szerepe. A gyereket le kell kötni értelmes, építő jellegű tevékenységekkel. Megmutatni nekik, hogy nem puszta harc és csatatér az élet. De ahogy Audrey mondta, ehhez karizmatikus személyiségekre van szükség. Igazi pedagógusokra, akire felnéznek, figyelnek a gyerekek. |
|
|
|
|
|
Re: Mi lesz veletek!? (Pontok: 1)
- Bogika Ideje: Október 23, vasárnap, 21:57:34
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | A gyerekeim olyan iskolába járnak, ahová a leghátrányosabb helyzetűek. A fiamnak már vetettünk fel látleletet, mert a társa bántotta. Ugyanaz a gyerek dobta már ki a tolltartóját az ablakon, tört össze társával padot. Ebben az évben az öccse a kisebb lányom osztálytársa lett. Karrierje hasonlóképpen alakul. Állítólag a nagyfiú otthon jól viselkedik. Az én fiam viszont az iskolában jó és szorgalmas, itthon szertelenebb. Valahol kell, hogy elengedje magát a gyerek, akkor már inkább otthon tegye azt. |
|
|
|
|
|
|
