| Küzdőtér |
|
|
|
 |
Csalódás |
|
cincoka
 |
A napi uzsonnapénzéből elspórolva gyűjtögette forintjait, hogy anyukáját, nővérét, nagymamáját meglepje valami csekélységgel. |
Józsika, a tizenéves kamasz, buzgón számolgatta a Karácsonyig hátralévő napokat. Lefekvéskor, elalvás előtt, a Jézuskára gondolva sok szaloncukorral gazdagon díszített karácsonyfát, alatta dús ajándékokkal megrakott asztalt kívánt.
A napi uzsonnapénzéből elspórolva gyűjtögette forintjait, hogy anyukáját, nővérét, nagymamáját meglepje valami csekélységgel. Karácsonyra összegyűlt annyi, hogy megvehette ajándékait. Izgalommal várta a nagy napot. A kis műkarácsonyfát együtt díszítették fel a fél kiló szaloncukorral. Alárakta ajándékait, és várta az ő csomagját. Nagy izgalommal bontogatta a spárgával átkötött kis csomagot, melyből egy tolltartó vigyorgott rá. Ennyire tellett a minimálbéren tengődő anyujától. A nővérétől semmit sem kapott, a nagymamától pedig egy jóéjt puszit...
Hamar túltette magát a csalódáson, s boldogan leste az ajándékai által keltett örömöt a családtagok arcán. A szerény vacsora után még nézték a Názáreti Mária című filmet, aztán elvackolták magukat a hideg paplan alatt.
Hamarosan beterítette szárnyaival szemeit az álom. Látta magát angyalkaként a betlehemi kis Jézussal játszani. Nagyokat kacagtak hancúrozás közben. Boldog és felszabadult volt. Nem nyomasztotta a tanulás nyűge, a szegénység szürkesége.
Aztán váltott a kép és látta Jézust, a tanítót, amint arról győzködte híveit, hogy egyszer eljön a Kánaán, ahol mindenki jólétben él. Jóllakásig ehetnek, ihatnak, mindenki szép ruhákban jár, nem lesz szegény és gazdag.
„Csak kérned kell, és megadatik néked!” – mondta Jézus, és ezzel az álom véget ért.
Másnap az iskolában mindenki boldogan mesélte, kinek mi, mennyi jó cuccot, játékot hozott a Karácsony. Mikor rá került a sor, ő csak állt, magához szorítva a tolltartót, és szemeiből lassan eleredtek könnyei.
Hirtelen hátat fordított társainak és kifutott az iskolából. Meg sem állt a falusi templom kápolnájáig. Szembefordult a kereszten függő Krisztussal, és vádlón így szólt hozzá:
– Hazudtál nekem, Jézus! – sikoltotta, és lábai, elé dobta a tolltartót.
|
Ideje: December 10, szombat, 13:16:49 - fullextra
|
|
| |
|
Vissza Rovathoz
 |
|
|
|
|
| "Csalódás" | Belépés/Regisztráció | 10 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: cincoka : Csalódás (Pontok: 1)
- pemete Ideje: December 10, szombat, 14:26:47
(Adatok | Üzenet küldése) | | Nagyon megható történet. Megvallom sírtam amikor olvastam. Szégyen,hogy a huszonegyedik században még mindig téma lehet a szegénység. Szivszorítóan tártad elénk ennek a kisgyermekenek a sorsát,a gyermeki lélek csalódását. |
|
|
|
|
|
Re: cincoka : Csalódás (Pontok: 1)
- bogumil Ideje: December 10, szombat, 14:36:06
(Adatok | Üzenet küldése) | | Megható történet ez,melyben az álom és a szomorú valóság keveredik egymással.Elkeserítő,hogy ilyen sorsok akadnak a mai világban. |
|
|
|
|
|
Re: cincoka : Csalódás (Pontok: 1)
- Bogika Ideje: December 12, hétfő, 07:24:25
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | A szegénység nem tragédia. Kár, hogy manapság az méri az ünnep értékét, hogy mi kerül az asztalra és a fa alá. Pont a lényeg sikkad el. |
|
|
|
|
|
Re: cincoka : Csalódás (Pontok: 1)
- zsuka49 Ideje: December 12, hétfő, 13:21:01
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Nagyon szép, aranyos kis történet. Örülök, hogy elolvastam ezt a kis megható írásodat.
Gratulálok hozzá!! |
|
|
|
|
|
|
