| Küzdőtér |
|
|
|
 |
Farsang - I. |
|
lacoba
 |
...vidám, tavaszelőző ünnepség, ami nagyböjttel ér véget. |
FARSANG I. rész (lacoba - Földi László írása)
A vízkereszttől hamvazószerdáig tartó időszakot hívják farsangnak. A katolikus egyház liturgiájában ez a rövidebb évközi idő, ilyenkor a remény színében, zöldben misézik a pap. A magyar farsang kifejezés a húshagyókedd, farsang éjszakája jelentésű német Fastnacht szóból, pontosabban annak bajor-osztrák változatából, a Faschung vagy Fasching kifejezésből származik. Ezt a szóformát őrzi a Nyitra megyei farsangi köszöntő refrénje, amelyet Kodály Zoltán jegyzet fel 1909-ben: “Agyigó, agyigó, fassang, fassang!” A három utolsó napja “a farsang farka” a fékevesztett öröm és mulatozás ideje. Ez vidám, tavaszelőző ünnepség, ami nagyböjttel ér véget.
Zagyvarónára az Inászóra érkező német bányászok hozták, magát a hagyományt illetve az elnevezést is. Itt kelet-palóc földön a FASSANG elnevezés ezért nem is annyira a palóc nyelvjárás betűelhagyó formájából, mint inkább az erős, igazi német forrásból ered. Természetesen előtte is voltak helyi hagyományok, de azok télverések, rosszszellem égetések voltak. Ez mosódott össze a Fassang-gal. Én még részt vettem ilyen ijesztőzésen, ahol ezek a jellegzetes rítusok (rossz rongyok papírok égetése az udvaron, annak körbe táncolása, az ehhez kapcsolt kis alkalmi, de előre koreografált színjáték, illetve záróaktusként a zárt ajtóra kívülről - szalonnával - rajzolt rosszszelleműző kereszt) mind-mind jelen voltak. Ezt az Ijesztőben című novellámban az irodalmi klubban olvashatjátok.
Ennek az időszaknak másik elnevezése a karnevál. Érdekes, hogy ennek a szónak az eredete is összefügg a hús elhagyásával, vagyis a böjttel. A hús elhagyása jelentésű, középkori latin carnelevare szóból alakult ki, de carrus navalis-nak nevezték azt a kerekeken guruló, hajó formájú szekeret, amelyet minden évben, tél végén vidám, álarcos tömeg húzott végig az ókori Róma utcáin. A természet újjászületését köszöntő tavaszünnepségeket tartották ilyenkor. A régi görögök Dionüszosznak áldoztak, míg az ókori Rómában a február 15-én rendezett Lupercalia-ünnepeken kecskét szenteltek az isteneknek. A középkorban is tovább éltek ezek az álarcos, állatjelmezes felvonulások. A reneszánsz Firenzében az álarcosbálok védnöke maga a városállam Medici-uralkodója, Lorenzo il Magnifico volt. A hagyomány a mai napig fennmaradt. Érdekes, hogy itt palócföldön ilyenkor maszkát öltöttek a legények, és Maszkabált rendeztek. Ezekkel két novellám is foglalkozik az Irodalmi Klubban: Ijesztőben és az Egy kormos maszka címmel. Ez az elnevezés ritkának számít. Ugyanakkor a még jobban hasonlító maskara szót is gyakran használták felénk, amely jelentésében ugyanazt jelölte. A szó eredete - minden bizonnyal - masc (álarc, latin) kifejezéssel hozható össze. A mai napig őrzik máshol is ezt a hagyományt a Velencei karnevál, amely külföldről is nagyon sok látogatót vonz, ez talán Európa leghíresebb karneválja. Ahogy a maszk viseletből megszületett a színház, a velencei karnevál is azt sugallja, hogy az egész világ nem más, mint hatalmas színjáték. Farsang idején Velence a színpad, álarcosai pedig a szereplők. Az ókori görög komédia maszkjai és a híres velencei porcelánarcok vegyülnek a jelenkori legkülönfélébb álarc-csodákkal. A nizzai karnevál is híres, hatalmas, díszes kocsik menetével, virágok csatájával vonzza a látogatókat. A rajnai karnevál, amelynek hagyományait 1823-ban élesztette újjá a kölni polgárság, ennek már novemberben megkezdődnek az előkészületei. A kölni karneváli tradíciók része az úgynevezett asszonyfarsang, ekkor hamvazószerdán a nők külön vigasságot rendezhetnek maguknak, kizárva a mulatozásból a férfiakat. Ausztriában a farsangi mulatságok központja a karintiai Villach. Farsangszombaton az egész város jelmezbe, álarcokba öltözik, még a bolti eladók is maszkok mögé rejtőzve szolgálják ki a vásárlókat; a polgármester pedig egy napra ünnepélyesen átadja a hivatalát a farsangi hercegnek, a Fidelius-nak.
A véletlen összjátéka, hogy Villachban én is részese lehettem egy ilyen felvonulásnak, a '80-as évek elején. Edzőtáborba utaztunk, és előszeretettel álltunk meg a Mölltári gleccser előtt ebben a nagyvárosban, vásárolni. Aztán egy félnapos bámészkodás illetve tánc után indultunk csak tovább, hiszen hihetetlenül nagy vonzerőt hordoz magában egy ilyen felvonulás. Arrafelé az az egyik szokás hogy a maszkát kívülről - később szinte eltávolíthatatlan - ruzzsal kenik be. Sőt! Legtöbben a saját arcukat, ajkukat is ezzel kenik be. A bámészkodókat úgy húzzák be a felvonulásba, hogy egyszer csak ott termett előttem egy fiatal asszonyság, hatalmas műmellekkel és műfenékkel és úgy szájon csókolt, mintha évek óta ismernénk egymást. Ennek a kellemes mivolta mellett az lett a következménye, hogy nyakig-fejbúbig rúzsba festetett az arcom. Az első próbálkozások a letörlésére, nemhogy valami eredményt hoztak volna, hanem csak tovább maszatolódott az egész. Ez a csók - magamban szabadcsóknak neveztem el, hiszen az asszonyság férje pedig a mellettem álló lányt szemelte ki és vonta be hasonlóképpen - egyben azt is jelentette, hogy az ő kis különítményükhöz csatoltak bennünket. Menni kellett a tömeggel. Később mi is bárkit - ugyanígy - becsatlakoztathattunk a kavalkádba. Az éppen fel nem vonuló boltosok, pincérek pedig a vendéglőjük, boltjuk elé érőket italokkal, kuglóf-szerű süteményekkel, kolbásszal, pálcázott sültekkel, szendvicsekkel kínálták. A város főutcájának végén aztán fordultak és újra indult az egész. Azóta is sajnálom, hogy az edzői szigorom nem engedte meg, hogy az esti folytatásra is maradjon kis csapatunk, így annak csak az előkészületeit láthattuk, a főtéren, a futball-pályán. Óriási bál lehetett az ott felállított óriássátorokban. Később - itt Villachban ugyan nem - de a bajor alpok egyik kisvárosában - Ruhpoldingban illetve az északolasz Forni a Voltriban - az esti tüzijáték és bál is az élménytárba kerülhetett. Az egész a régi zagyvai bálokra emlékeztetett, persze sokkal nagyonbb csillogással. Ezen a bálon mindenki ott volt a városka polgármesterétől kezdve, a legfiatalabbakkon át a legidősebbekig.
A farsangot Európán kívül is megünneplik. Amerikában a legnagyobb múltra a New Orleans-i karnevál tekint, de a leglátványosabb a Rio de Janeiro-i karnevál, amely egy hétig tart. A város ilyenkor a világ fővárosává válik. A világ legnagyobb ünnepére- a brazilok szerint - minden évben 300. 000 turista érkezik Rioba. A karnevál egyben verseny a legjobb szamba-iskolák között. A parádé két napig tart és ideje alatt egy zsűri pontozza a versenyző iskolákat. A karnevál utcája a "Sambadron", ami 1700 méter hosszú és 60.000 nézőnek biztosít helyet. A keresztény embernek az öröm, a vigasság mellett rá kell döbbennie, hogy Isten kegyelméből él. Ezt fejezi ki a hamvazószerdai hamvazkodás szertartása.
|
Ideje: Január 09, hétfő, 15:17:57 - fullextra
|
|
| |
|
Vissza Rovathoz
 |
|
|
|
|
| "Farsang - I." | Belépés/Regisztráció | 15 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Farsang - I. (Pontok: 1)
- bogumil Ideje: Január 09, hétfő, 16:37:54
(Adatok | Üzenet küldése) | | Jól összehoztad a felvezetést. Aztán bemutattad a történetét és saját példát is hoztál élményanyagként.Gondolom a második részben,már tárgyalni fogod a Mohai tikverőzést,a kiszehajtást,kiszebábu égetést és a Mohácsi búsójárást is.Egyébként a Szolnoki tanyavilágban mi is csináltuk a kormozást,és a tyúkverést.maskarába is öltöztünk és a Tiszába bábut dobtunk.Ez az aktus volt a téltemető.A farsangi mulatság olyan volt mint máshol.Ügyesen fogtad meg a témát. |
|
|
|
|
|
Re: Farsang - I. (Pontok: 1)
- mango Ideje: Január 09, hétfő, 16:48:22
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | ...olyan eseményekről is olvasok, amik újak nekem.
Köszönöm,Laci, kellettek ezek az információk... |
|
|
|
|
|
Re: Farsang - I. (Pontok: 1)
- AngyaliAndi Ideje: Január 09, hétfő, 17:41:50
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Hú, nagyon érdekes dolgokat írtál, erről eddig nem igen hallottam. Köszönöm neked. Szeretettel: Andi |
|
|
|
|
|
Re: Farsang - I. (Pontok: 1)
- vp_rozika (rozina@fw.hu) Ideje: Január 10, kedd, 09:59:45
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Értékes történelmi és nemzetközi áttekintést kaphatunk tőled, köszönjük! Várom a folytatást, Rozika |
|
|
|
|
|
Re: Farsang - I. (Pontok: 1)
- Maurice Ideje: Január 10, kedd, 12:11:34
(Adatok | Üzenet küldése) | | Ismét örömmel olvastam írásodat, melyben nemcsak egy tájékozott és mélyérzésű ember gondolataival azonosulhattam, hanem a bölcsesség tisztánlátásával is. |
|
|
|
|
|
Re: Farsang - I. (Pontok: 1)
- soman (soman@vodafone.hu) Ideje: Január 10, kedd, 16:42:18
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Rendkívül átfogó, olvasmányos az írásod, remekül kiegészül az Irodalom Klubban elhelyezett novellákkal. Örülök, hogy Te is rátaláltál a fullra, pazar új színekkel gazdagítod a "felhozatalt". |
|
|
|
|
|
|
