| Küzdőtér |
|
|
|
 |
Inkubátor-2 |
|
bogumil
 |
A vezér az asztalfőn hatalmas párnázott trónusszerű karszékében elterülve hirtelen, minden előzmény nélkül, álomba merült. |
4.
Az ivóban a sokfogásos nehéz ételektől és a még nehezebb italoktól kissé lecsendesedett a hangulat. Mindenki emésztette a szájakon át bevett ételeket és a füleken besurranó információkat. A vezér az asztalfőn hatalmas párnázott trónusszerű karszékében elterülve hirtelen, minden előzmény nélkül, álomba merült
A többiek halkan beszélgettek, iszogattak. Közben megérkezett a miniszterelnök is stábjával, és asztalhoz ültek ők is.
A vezérigazgató lelke, kiszakadván túlsúlyos testéből, az álom mezején járt. Egyszerre az Úr előtt találta magát. Így szóla hozzá az Úr.
– Pista fiam! Hallgass rám! Én kihúzlak benneteket a csávából! Azonnal, még ma el kell adnotok minden részvényeteket! Így megmaradhattok egyelőre a posztotokon. Három vezért feláldozva, mintegy odavetve a főnökség elé koncul, felfelé letisztázzátok magatokat.
– Ó uram, ha ez ilyen könnyen menne! Ha ezt az ujjam harapom, meg ez fáj, ha a másikat az fáj. Kit áldozzak fel az acélbikák közül? Mind a szívemhez nőtt. Együtt vittük véghez a nagy tetteket! Benne vagyunk a pakliban mindannyian. Kit rúgja segbe, és elég lesz-e ez a három az ÁPV RT mohó szájának? És, ha mindet kéri?
– Nyugodj meg fiam! Elküldöm nektek segítségül Züriel arkangyalomat. Ő segítségedre leend nagy bajotokban! – szólott az úr és megjelent Tónink a vezér előtt. A vezérnek leesett az álla a csodálkozástól.
Az arkangyalban hajdani mozdonyvezetőjét a kissé habókos, ügyefogyott Czingerminger Tónit ismerte fel. De csodálkozásra nem maradt ideje, mert Züriel munkába vette a vezér lelkét.
Hatalmas ingáját lábai között lógatva, magában kérdés-felelete játszva, a következőket mondta az elképedt vezérnek.
– Pár perc múlva dimenzióváltással átmegyünk az ivóba. Én gondolatenergiával megszuggerálom az embereidet. Ők azonnal aláírják az adás-vételiszerződést velem, és máris elhárul az akadály. Utána átülök a miniszterelnök asztalához és egy hónap haladékot, kérek nektek. Ez az idő elég lesz arra, hogy a vállalat össze nyereségét, mozgatható pénzét, értékeit kiosszátok a menedzsmentnek és a melósoknak 13. havi prémium és karácsonyi pénz gyanánt. Az így kiürülő kasszát aztán átadjátok nekem és az ÁPV Rt-nek.
– De uram, Züriel arkangyal, ha ezt véghezvisszük, akkor tényleg lapátra tesznek bennünket. Elítélnek, mint a rablógyilkosokat. Kéz-lábbilincsbe visznek a Gyorskocsi utcába bennünket!
– Ez lesz a jó! Ezt akarom. Itt lép be a lélektani hatásmechanizmus.
– Nem értem – dörgölte szemeit hatalmas ökleivel a vezér. – Mi a jó ebből nekünk?
– Nektek a megdicsőülés magasztos pillanata lesz osztályrészetek. A királyi TV bemutatja amint beszálltok a robomobilba. És utána az előre odarendelt csőcselékkel újra lejátszatjuk a jelenetet. Titeket dublőrökkel helyettesítünk. Brutális rendőrökkel, kommandósokkal püföltetjük hasonmásaitokat. A csőcselék megrohamozza a robomobilt. Véres tömegjeleneteket rendezünk. Az esti RTL híradóban már megy is a tudósítás. Egyidőben megkapja a kópiát a CCN és a BBC is. Világbotrányt kavarunk.
– Mire jó ez uram?
– Nem érted? Nullára zuhannak a Vasmű részvényei. Így az ÁPV Rt fillérekért eladja nekem, aki Papírtörökként felvásárolom a részvény többségüket. Így a helyi Polgármesteri Hivatal 11 %-án kívül a kezünkben lesz a részvénytöbbség.
– És utána? Mi lesz velünk? Ott rohadunk a cellában!
– Ugyan már. Sztárügyvédeket kaptok, maffiózókat, akik aztán óvadék ellenében még aznap este kihoznak onnan benneteket. A Tízórai városháza előtti tüntetésen már ott ültök a dísztribünön. Hősként ovációzik benneteket a csőcselék. Ezt is leadjuk az RTL-en. Széjjelküldjük a világba.
– És aztán?
– Törődtök ti a továbbiakkal? Megcsináltátok a szerencséteket! A világ vezető cégei fognak utánatok kapkodni!
– De, mi lesz a gyárral?
– Azt bízzad rám! Na, áll az alku?
– Áll – mondta a kómába révült vezér, és belecsapott Züriel tenyerébe. Pillanatok alatt kifordult a tér és máris az ivóban találták magukat. A vezér felébredve álmából, titkárságvezetőjéhez fordulva, kérte a nagy fekete táskát, melyben a részvények voltak. Elővéve a menedzsment részvényeit így szólt.
– Uraim! Nincs gondolkodásra való idő. Azonnal meg kell szabadulnunk részvényeinktől. Darabonként egy forintér eladjuk ennek a derék papírtörök úriembernek, ennek a Kaya Ibrahimnak itten. Na, értjük egymást? – nézett rájuk ellentmondást nem tűrően, és azok szó nélkül aláírták az adásvételi szerződést. Kaya Ibrahim-Züriel alias Czingerminger Tóni pedig hóna alá vágva a fekete aktatáskát, átballagott a miniszterek és kormánypártiak asztalához. Pusmogtak egy kicsit a miniszterelnökkel és a vezérkarral, majd önfeledt nótázásba kezdtek.
Éjfél körül összetolták az asztalokat és egymásba karolva az ellenzékkel, eljárták a tápéi darudögöst. Úgy verte a csizmaszárát a miniszterelnök, mintha világéletében néptáncos lett volna. Azt azért az éles szemű megfigyelő mindjárt láthatta, hogy a miniszterek, reszortosok a miniszterelnökkel az élen úgy táncoltak, ahogy Züriel űrmester fütyült.
Hajnal felé összecsókolóztak az eddig bősz ellenfelek, és mély részeg álomba merültek. Így ért véget a Potykafalvi dáridó.
|
Ideje: Február 05, vasárnap, 09:27:43 - fullextra
|
|
| |
|
Vissza Rovathoz
 |
|
|
|
|
| "Inkubátor-2" | Belépés/Regisztráció | 8 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Inkubátor-2 (Pontok: 1)
- mango Ideje: Február 05, vasárnap, 10:12:20
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | ...én már a 3.részt is olvastam :)) |
|
|
|
|
|
Re: Inkubátor-2 (Pontok: 1)
- Lacoba Ideje: Február 05, vasárnap, 10:36:43
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Nem is oly régen még a nap része volt az eset, most meg már történelem, csak... A francba! Már megint nyitvahagyták a lapokat...HI! |
|
|
|
|
|
Re: Inkubátor-2 (Pontok: 1)
- AngyaliAndi Ideje: Február 05, vasárnap, 18:27:15
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Felfordul a gyomrom, hogy emberek mi mindenre képesek. Eladják a lelküket is az " ördögnek" egy marék forintért. Undorító a világ!
De az írás nagyon tetszik, bocsánat a kirohanásért. |
|
|
|
|
|
|
