[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 86
Tag: 0
Rejtve: 0
Összesen: 86


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Super size us
Xiam

Cikkem Eric Schlosser: Megetetett társadalom munkájára épül.


Super size us

Ajánlom mindenki figyelmébe, aki egy kis bepillantást akar eszközölni az amerikai gazdaságról, és ágainak helyzetéről
”Hogyan fizetsz rá a hamburgerre?”
Most ezzel a témával szeretnék foglalkozni.

Vajon a kechup, mustár, savanyúság, hús, sajt, és zsömlén túl, mi nincs feltűntetve a hamburger csomagolásán?
Kezdjük a jól bevált statisztikával. Az USA-ban naponta mintegy 200.000 ember betegszik meg valamilyen ételtől, közülük 900 kerül kórházba, és 14 meghal. Az esetek többségét vagy nem jelentik be, vagy nem diagnosztizálják helyesen. Pedig a varázsszó nem más, mint: E. coli H7. Egy kórokozó.
Mielőtt kifejteném, hogy milyen pusztítást képes véghezvinni az emberi szervezetben, meg kell válaszolnunk azt a kérdést, hogyan is kerülhet egyátalán a szánk közelébe.
Az amerikai mezőgazdasági minisztérium 1996-os országos felmérése szerint a húsüzemekben a darált marhahúsból vett minták 7,5%-a szalmonellával, 11,7%-a Listeriával, 30% Staphylococcus aureusszal, több mint fele pedig Clostridium perfringensszel volt fertőzött. A minisztériumi vizsgálat szerint a hús több mint háromnegyede olyan mikrobákat tartalmazott, amely általában ürülékkel terjednek.
Jogos ekkor a kérdés, hogy kerül ürülék a húsba?
A választ már a ki nem fejlett marháknál kell keresnünk. Mint tudjuk a húsüzemekbe több százezer marhát visznek ki a tenyésztők, vállaltok. Ezen állatok „gazdaságos tárolása, és felneveléséhez” általában etetőházakat használnak. Tehát bocink az életét négy fal között éli, összezsúfolva több száz, vagy ezer társával együtt. Az ilyen karámok tisztítása elég nehézkes… Bocink nap, mint nap tapog saját, és társai ürülékében, vizeletében. Vályújából is igen változatos kosztot rágcsálhat, hiszen mióta emelkedtek az amerikai gabonaárak, azóta olcsóbb anyagokkal is táplálják az állatokat, különösen magas fehérjetartalmú, gyorsan hizlaló tápokkal, amikbe elhullott disznók, lovak és baromfik húsát keverik bele. Elég gyakran öntenek a marhák elé a csirketenyésztő telepek hulladékát, beleértve a fűszerport és az alomul használt újságpapírt.
Így marhánk nem éppen egészséges szervezettel felfegyverkezve, mocskosan kerül a vágóhídra, ahol nem szokás mindent átvizsgálni, és tüzetesen ellenőrizni. A marha kap egy fejbelövést, elvágják a torkát, felfüggesztik a kampóra, és nyúzását már géppel végzik, így a szőréről is kerülhet trágyamaradvány a húsba. A marhák gyomrát és belső szerveit még ma is kézzel távolítják el a külföldi, olcsó munkaerők, akiknek nincs szakképesítésük, így ha a „belezést” nem végzik kellő gonddal a béltartalom szertefröcskölhet, pláne a megkövetelt munkatempó mellett.
A feldarabolt marhát igaz, hogy fertőtlenítik.. Az IBP például új, gőzzel fertőtlenítő gépekkel látta el minden egyes vágóhídját. Ez a gép először megszárítja a húsdarabokat, utána nyolc másodpercre 105 fokon gőzöli, majd lelocsolja hideg vízzel. Ha a gépezet megfelelően van beállítva, akkor a hús felszínén a H7-es és általában a baktériumok 90%-a elpusztul. Csakhogy az IBP egy 1997-es belső leirata szerint ezt a technikai újítást nem az amerikai fogyasztók egészsége iránti aggodalom diktálta, hanem egy minőség-ellenőrzési jegyzőkönyv első mondata: „Értesülésünk szerint az üzemben a tetemek olykor akár hat órát is várhatnak a minisztériumi ellenőrzésre a feldolgozás előtt.” Minél tovább vesztegel a hús, annál jobban tapadnak meg rajta a baktériumok. Tehát sem a húsipar, sem a minisztérium nem a közvetlen okokkal –szarvasmarhák tápjával, etetőházak zsúfoltságával, munkások képzetlenségével-, hanem mindenáron újszerű technikai megoldást keres a problémára.
Egy átlag amerikai három hamburgert eszik meg hetente, ebből kettőt gyorséttermekben, de a 7-13 év közötti gyermekek ennél jóval többet (hiszen az iskolákban is fogyaszthatják ezt az ételt).
1993-ban egy seattle-i kórház orvosai felfigyeltek arra, hogy sok beteg gyereknél találnak véres székletet. Némelyiküknél hemolitikus urémiás szindrómát állapítottak meg, egy korábban ritka betegséget, amely vesekárosodást okoz. A közegészségügyi vizsgálatok hamar kiderítették, hogy az esetek többségét egy gyorsétteremben felszolgált, félig nyers hús okozta, amelyben E. coli H7-es baktériumot találtak. Habár a gyorsétterem azonnal kivonta a fertőzött darált húst a forgalomból, ennek ellenére négy államban több mint hétszázan betegedtek meg, kétszázan kerültek kórházba, és négyen meghaltak. A betegek többsége gyerek volt. Közülük kiemelkedő san diegó-i L. B. Rudolph esete. A kislány karácsony előtt evett a fertőzött húsból, szenteste került kórházba szörnyű fájdalmakkal, odabenn háromszor kapott szívrohamot, majd 28-án meghalt. Hatéves volt. És még megannyi esetet tudnánk felsorolni!
A H7-es okozta betegségekkel szemben hatástalanok az antibiotikumok, sőt súlyosbíthatják is azokat, amivel elpusztítják a bacilust, s így annak egyszerre minden mérge elszabadul. Az orvostudomány pillanatnyilag még tehetetlen a tartós károsodást okozó H7-es fertőzésekkel szemben, legfeljebb különböző folyadékokkal, vérátömlesztéssel és dialízissel tudja kezelni őket.
”1996 júliusában Clinton elnök bejelentette: a mezőgazdasági minisztérium áttér a hús tudományos tesztelésére. Az új kormányrendelet értelmében USA minden egyes vágóhídjának és húsüzemének az évtized végéig csatlakoznia kell a kormány által jóváhagyott HACCP-programhoz, és rendszeresen a mezőgazdasági minisztérium rendelkezésére kell bocsátania a húst bakteriális vizsgálatra. Azonban ezen elképzelést jelentősen módosították a húsiparral és a kongresszus republikánusaival folytatott tárgyalások. Végül az új rendszer is számos biztonsági feladatot az egyes cégek saját hatáskörébe utalt, és az ő dolgozóik jelentéseire nem terjed ki az információhoz való jogról szóló törvény. Ráadásul megemlítendő, hogy maguknak a húsüzemeknek nem kellett rendszeresen H7-est ellenőrző teszteket végezniük, mivel ezeknek eredménye a húskészítmények azonnali leselejtezésével járhat. Ehelyett végezhettek akármilyen más baktériumokat kimutató vizsgálatokat a hús trágyával való szennyezettségének kimutatása, ezeknek eredményét nem voltak kötelesek közölni a kormánnyal, ráadásul a húst az esetleg talált baktériumok dacára nem kellett azonnal kivonniuk a forgalomból.”
A halálos megbetegedésekből kifolyólag mára több nagy gyorséttermi láncolat is rákényszeríti a szállítóit, hogy rendszeresen teszteljék áruikban a H7-est és egyéb kórokozókat. Így a gyorséttermi mamutvállalatok óriási vásárlóerejüknek köszönhetően ma már a legtisztább darált húshoz juthatnak hozzá.
Csak azért, hogy ne legyen happy end: Megjelentek az E. coli új variánsai. A legveszélyesebbek: E. coli 0103-as, 0111-es, 026-os, 0121-es és 0145-ös, a H7-esre kidolgozott speciális tesztek ezeket nem mutatják ki. A CDC friss becslése alapján ma már évente mintegy 37 ezer amerikai szenved ételmérgezést az E. coli valamelyik új variánsától, közülük ezren kerülnek kórházba, és kb. 25-en halnak meg.

Így a végére leszögezném: A fenn említett példák mind az Amerikai Egyesült Államokra vonatkoznak. Az európai gyorséttermek európai húsüzemekből szerzik be az alapanyagot. De vajon az mennyire jobb, biztonságosabb?
Mindenki maga ítéli meg..
2 havonta egyszer én is betérek egy gyorsétterembe. Szerintem egész jó ízük van ezeknek a műanyagoknak. De ezután a könyv után élesebben odafigyelek a testem reakcióira egy hamburger után.
Oldalakon ecsetelhetnénk a globalizációról, a divatról, hogy ma Magyarországon –valljuk be- menő, vagy státusz szimbólum ilyet kajálni, és vedelni a kólát, de inkább erről nem ejtenék szót, feleslegesnek tartanám ezek után.
Addig is jó étvágyat kívánok!
Ideje: Február 07, kedd, 14:58:30 - fullextra

 
 Nyomtatható változat Nyomtatható változat  Küldd el levélben! Küldd el levélben!
Vissza Rovathoz

Dolgozat

"Super size us" | Belépés/Regisztráció | 4 hozzászólás | Search Discussion
Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.

Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj

Re: Super size us (Pontok: 1)
- alfabata Ideje: Február 07, kedd, 19:07:08
(Adatok | Üzenet küldése)
asszem a bridget jones 2-ben volt: az a jó a cigiben, hogy meghalsz, mielőtt a komolyabb bajok jönnének



Re: Super size us (Pontok: 1)
- soman (soman@vodafone.hu) Ideje: Február 08, szerda, 02:10:44
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Megdöbbentő. Mégis attól tartok, hogy gyermekeimet továbbra is nehéz lesz meggyőznöm a gyorséttermi kaja negatív hatásairól.



PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.42 Seconds