| Küzdőtér |
|
|
|
 |
Ünnepek, jeles napok |
|
Lacoba
 |
A magyar nép kereszténység előtti naptári ünnepeiről keveset tudunk. |
Szeretjük az ünnepeket. Egyrészt nem kell mennünk dolgozni, iskolába, másrészt kellemesen tölthetjük az időt családunk, kedvenc társaságunk körében. Érdekes, hogy nem igazán foglalkozunk az ünnep Isteni, vagy társadalmi jellegével, eredetével. Leginkább csak elfogadjuk, hogy van, és esetleg arra gondolunk, hogy miért is nem esnek a pirosbetűs napok mindig hétköznapra. Talán még az is eszünkbe jüt, hogy milyen jó lenne még több piros betű lenne a naptárban. Most egy kis betekintést keresek az ünepek mögé. Remélem sikerül ezt a megközelítést körbejárnom.
A naptári év ünnepnek számító napjai, illetve ciklusai, melyekhez ünnepi szokások fűződnek, melyek lehetnek egyházi, nemzeti, nemzetközi, közigazgatási, társadalmi ünnepek, továbbá csak kisebb közösségek által megünnepelt, de szintén évente visszatérő ünnepek, jeles napok (pl. fogadott ünnepek). A magyar parasztság naptári ünnepei a jeles napok, különböző történeti korokban kialakult ünnepsorozatból állnak. Egy részük mindig a naptári év egy és ugyanazon napjára esik, a lunáris (hold) ünnepek esetében azonban időpontjuk változó. Húsvét időpontja, pl. mindig a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnap, s így időpontja március 22. és április 25. közt bármely vasárnapra eshet. Ehhez igazodik a farsang, böjt és a pünkösd ideje is. A magyar nép kereszténység előtti naptári ünnepeiről keveset tudunk. Feltehetőleg, akárcsak a rokon népek, holdhónapokkal mérték az időt. A kereszténység felvétele után a római egyház által használt naptárt vették át, de néhány naptári ünnep magyar neve régi bizánci hatásra mutat. A 16.sz.-ban a magyarok áttértek a gregoriánus naptárra, a Gergely-féle naptári reformot hazánkban az 1588. évi országgyűlés tette kötelezővé. A 19-20.sz. fordulóján a naptári ünnepekhez fűződő szokásanyagban tájanként is, felekezetenként is jelentős eltéréseket találunk, a római katolikus falvakban általában több a vallásos naptári ünnep, mint a protestáns vidékeken, de a protestánsok is a régi római katolikus ünnepekhez fűzték hiedelmeik és szokásaik nagy részét. Pl. Luca és Szent György napjához országosan, vallási különbség nélkül a boszorkányok és más rontó lények tevékenységébe vetett hit fűződik. A pásztorünnepek vagy a jóslások szintén országosan azonos ünnephez kötődnek. A fontos ünnepeknek külön étrendje van, munkatilalmak, mágikus eljárások és hiedelmek, köszöntő és színjátékos szokások alkalmát nyújtják. A naptárreform következtében a szokások kettőződése állhatott elő: pl. évkezdő szokásokat egyaránt találunk karácsonykor, mely az évkezdés régi napja volt, és újévkor, ezen kívül Luca napján, vízkeresztkor, regölő hétfőn. Az ünnepekhez sok, az időjárásra, mezőgazdasági munkákra vonatkozó előírás, tilalom, jóslás, mondóka is fűződik, ezekben részben a népi tapasztalat tükröződik, másrészt a kalendáriumok, csíziók útján is a köztudatba kerülhettek. Néha az egyes ünnephez fűződő hiedelem félreértett névma-gyarázatból is származhat, mint pl. a február 22-re eső Üszögös Szent Péter esetében. A keresztény egyházi ünnepek maguk is részben régebbi, az időjárás, a vegetáció változásához kapcsolódó, ill. a mezőgazdaság fontos munkafázisaihoz igazodó ünnepekből nőttek ki, s részben a keresztény vallás kialakulása előtt más vallási rendszerekben (zsidóknál, a római birodalomban, stb.) is ünnepek voltak. Gyakran a történeti folyamatosság is teljesen világos, a keresztény egyházak tudatosan alakítottak át régebbi népszerű ünnepeket keresztény ünnepekké. Ilyen a napfordu-lókhoz fűződő ünnepek közül, pl. a karácsony, és a Szent Iván-nap. Más egyházi ünnepek idejét későbbi korokban határozták meg, ezek egy része is emlékünnep.
Szentek ünnepei: Azok a naptári ünnepek, jeles napok, amelyeken a római katolikus egyház valamely szent emlékét ünnepli. Az egyház szentjei mindnyájan kapnak a naptár valamelyik napján helyet, de nem mindegyik szent névnapja volt parancsolt ünnep. A szentek tiszteletét, az ünnepeknek a megülését, az egyház főleg papjainak prédikációja révén szorgalmazta. A prédikációkban igen gyakran szerepeltek a szentek nevéhez fűződő csodás legendák, amelyek a népi hitvilágot is megtermékenyítették. Így kapcsolódott egyik-másik szent napjához valamely munka megkezdése vagy bevégzése, így vált pl. Szent Vendel az állatok, Szent Orbán a szőlők védőszentjévé, Dömötör (Demeter) napja pedig a pásztorok ünnepévé. Egyes szentek ünnepeihez, mint pl. Luca napja, Keresztelő Szent János napja (Szent Iván nap) különböző hiedelmek, szokások kapcsolódtak. A szentek tiszteletének gyökerei a középkorba nyúlnak vissza. Különösen jelentős az ún. magyar szentek: Szent István, Szent László, Szent Imre, Árpádházi Szent Erzsébet kultusza. Az 1493-ban tartott esztergomi zsinat többek között parancsolt ünnepnek mondja Pál megtérése (jan.25.), Mátyás apostol (febr.24), Gergely pápa (márc.12.), Szent György vértanú napja - Szent György napja (ápr.24), Szent Márk evangélista napját. (ápr.25.) Valamint Fülöp és Jakab apostolok (máj.1.), Szent Mihály napja (szept.29.), Szent Márton hitvalló - Márton napja (nov.11), Szent András apostol - András napja (nov.30.) Szent Miklós püspök - Mikulás (dec.6.) napját is. A későbbi zsinatok az ünnepek nagy részét törölték a parancsolt ünnepek sorából, de a napjaikhoz fűződő szokások, hiedelmek tovább éltek. Az egyházi jellegű ünnephez azután az európai és a magyar parasztság ismét újabb szokásokat fűzött, melyek néha csak lazán kapcsolódnak az egyházi ünnephez, pl. a magyar Luca napja szokások jó részének semmi köze a római katolikus Lucia-kultuszhoz. A nagyhét egyes napjaihoz fűződő tavaszi mezőgazdasági szokások, előírások és tilalmak kapcsolódása az egyházi ünnepekhez is másodlagos.
/Következik a Húsvéti ünnep- és szokáskör/
|
Ideje: április 01, szombat, 19:01:15 - fullextra
|
|
| |
|
Vissza Rovathoz
 |
|
|
|
|
| "Ünnepek, jeles napok" | Belépés/Regisztráció | 4 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Ünnepek, jeles napok (Pontok: 1)
- bogumil Ideje: április 01, szombat, 20:02:58
(Adatok | Üzenet küldése) | | Lacikám,mára teljesen megváltozott atrend. Az egyházi ünnepekavittá váltak,lasan kikonak a köztudatból.Újak jönnek helyettük:munka ünnepe,munkanélkülésg ünnepe,forradol ünnepe,a Mammon és a Moloh ünnepe... |
|
|
|
|
|
Re: Ünnepek, jeles napok (Pontok: 1)
- mango Ideje: április 02, vasárnap, 12:10:41
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Tényleg sokan szeretik az ünnepeket. Mint ahogy ezt az írást is :) |
|
|
|
|
|
|
