| Küzdőtér |
|
|
|
 |
Húsvéti ünnep |
|
Zsuka49
 |
A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlôség idején tartott termékenységi ünnepekkel. |
A húsvéti ünnep neve különbözô nyelveken más és más. Közös eredete azonban, a húsvét héber neve, a pészah. Kikerülést, elkerülést jelent. Eredetileg a keresztény és a zsidó ünnep egybe esett. A níceai zsinat i. sz. 325-ben szabályozta, s ekkor vált el a két ünnep.
A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlôség idején tartott termékenységi ünnepekkel.( feltámadás, újjászületés.)
Húsvét napja az 1582-bôl származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni elsô vasárnap: március 22. és április 25.-e közt.
A húsvétot megelôzô farsangi idôszak mulatságai a tél legyôzését, a tavasz érkezését ünneplik. Európa-szerte elterjedt szokás a telet jelképezô szalmabábu elégetése, vagy vízbe fojtása, hogy elûzzék a betegséget, az éhséget.
A keresztény vallás egyik legnagyobb ünnepe a húsvét, a feltámadás, a megváltás ünnepe, jelképe. A húsvét napjainkban is megôrizte tavaszünnep jellegét, az ôsi tavaszköszöntô népszokásokat, a termékenységgel kapcsolatos ünnepségeket.
A böjt alatt régen fôleg kenyeret, száraz növényi étkeket ettek. A hosszú böjti idôszakot ( 40 napos) kisebb ünnepek tagolják.
A magyar néphagyományban a közbeesô vasárnapoknak nevük volt: a másodiké gulyásvasárnap, az ötödiké feketevasárnap, a hatodiké virágvasárnap.
Ez az utolsó vasárnap már a húsvéti ünnepsorozat része.
A nagyhét napjainak szokásai a Bibliában vannak leírva.
Nagycsütörtökön, zöldcsütörtökön a Rómába ment harangokat kereplôkkel helyettesítik. Az étrendbe e napon valamilyen zöldet, parajt, salátát fogyasztanak. Pilátus-égetés is e nap szokása, mikor a Pilátust jelképezô bábut elégetik, megverik. A böjt régen hamvazószerdán kezdôdött, mely onnan kapta nevét, hogy ekkor a templomban megszentelik az elôzô évi barka hamuját, megkenik vele a hívôk homlokát, elhárítva a bajokat. Nagyböjt alatt sok helyen egy nap csak egyszer ettek, olajjal vagy vajjal fôztek, zsírt, húst nem ettek, csak száraz növényi ételeket. Ma már nem ilyen szigorúak az egyház böjti elôírásai.
Az utolsó hét, nagyhét virágvasárnappal kezdôdik, melynek napjai Jézus jeruzsálemi eseményeihez kapcsolódnak. A húsvét ünnepét megelőző vasárnap, virágvasárnapon arról emlékezik meg az egyház, hogy Krisztus pálmaágakat lengető tömeg éljenzése közepette vonult be szamárháton Jeruzsálembe. E napon a bevonulás napján az emberek pálmaágakkal, hidegebb éghajlatú vidékeken barkás ágakkal mennek a templomba. Nagycsütörtökön az utolsó vacsora és a tanítványok lábának megmosása (a vendégszeretet jelképe) emlékére szokás volt, hogy Rómában a pápa 12 szerzetes lábát megmosta. (Királyok, nemesek is így cselekedtek e napon.) Nagycsütörtök estéjén a harangok elhallgatnak, a hagyomány szerint Rómába mennek. A harangok útjának célja, hogy lássák a pápát; de van, ahol azt tartották, hogy a tojások gyûjtése is, melyeket azután leszórnak a gyerekeknek, amikor visszatérnek.
Nagypéntek, Jézus kereszthalálának napja - gyászünnep. Nagypénteken a víz mágikus ereje lép elôtérbe. Ismert mondóka: “Nagypénteken mossa a holló a fiát, ez a világ kígyót, békát rám kiált.” A rituális mosakodás jelenik meg a hajnali mosakodásban, melyet csak fiatal lányok végeztek, s mely bajelûzô szereppel bírt. Friss folyóvíz kellett hozzá, s a következô mondóka: “Az én vizem folyjon el, az én szeplôm múljon el!” E naphoz jellegzetes ételek tartoztak - korpából készült savanyú leves, esetleg tojás, forró húsvéti kalács. Van olyan vidék, ahol e napon kenyeret sütnek, melyet vagy megôriznek a következô nagypéntekig, vagy odaadják a koldusnak.
A templomokban az oltárokat betakarják, hallgatnak a harangok A nagypénteken sötét, dísztelen templomokat nagyszombat reggelére virágokkal, zöld ágakkal díszítik fel. Ez a nap a tûz ünnepe. Az emberek a helységek szélén lévô kálvária - dombokra vonulnak. A Mária-siralmak is ehhez a naphoz kötôdnek.
Nagyszombat a feltámadás jegyében zajlik. Nagyszombat este körmenetekkel emlékszik meg a keresztény világ arról, hogy Jézus - amint azt előre megmondta - harmadnap, azaz húsvétvasárnap hajnalán feltámadt halottaiból. Az esti körmenetek, a templomokban az új tûz gyújtása, mely Jézus és egyben a remény jelképe, azt adja hírül, hogy Jézus feltámadt, a megváltás közel van. Sok helyen ilyenkor új ruhát vesznek fel, vagy kalapot, kesztyût.
Este “visszajönnek” a harangok is Rómából. A keresztény templomban éjszakai szertartáson ünneplik Krisztus feltámadását. Ekkor gyújtják meg a húsvéti gyertyát, amely azután pünkösd ünnepéig minden szertartáson -különösen keresztelésekkor - ott ég az oltár mellett.
A feltámadás húsvétvasárnap. Húsvétvasárnapnak az ősegyházban eredetileg nem volt külön jelentősége, mivel a nagyszombat este kezdődött szertartások hajnalig eltartottak
Sok országban e napon a napfelkeltét, hegy tetején várják. Ehhez több hiedelem kapcsolódik - egyik szerint a felkelô nap Krisztus feltámadásának bizonyítéka, a másik szerint aki jól figyel, megláthatja benne a Krisztust jelképezô bárányt a zászlóval.
A húsvéti tojás ajándékozása sok országban e napon történik, nálunk a hétfôi locsoláshoz tartozik. A hagyományos sonkát már szombat este, a böjt lezárásával megkezdik. Vasárnap a sonka mellé tojást, tormát fogyasztanak. E nap ünnepi étele a bárány.
Húsvét másnapján, Kecskemét környékén szokás volt az Emmausz -járás. Annak emlékére, hogy Jézus a tanítványokkal az Emmauszba vezetô úton találkozott, kimentek a város határán álló kápolnához és vidáman mulatoztak.
E nap a játék, a vidámság napja. Magyarország egyes vidékein vízbevetô hétfônek is hívják, mert ez a locsolás napja. A lányokat régen kivonszolták a kúthoz, s vödör vízzel leöntötték, vagy a patakhoz vitték, s megfürdették. A víz tisztító ereje a kereszténységnél a kereszteléshez kapcsolódik. A mondai magyarázat szerint Jézus sírját ôrzô katonák vízzel öntötték le a feltámadást felfedezô, ujjongó asszonyokat, így akarták elhallgattatni ôket. A locsolás ma is elterjedt szokás, kissé szelídebb formában, hiszen gyakran csak kölnivízzel locsolnak a fiúk, férfiak. A húsvéti népszokások sorát egy fehérvasárnapi szokás zárja. A lányok komatálat készítenek, elküldik egymásnak. A kosárba, tálra húsvéti tojás, kalács, ital, sütemények kerülnek. Ezzel a lányok örök barátságot kötnek.
Mi történt ezen a napon?
A feltámadás fôhôse Jézus, s a Bibliában az Újtestamentumot az ô életének és tanításainak szentelték.
A négy evangélista: Máté, Márk, Lukács és János, Jézus életének történetét az evangéliumokban hagyta ránk.
Jézus tanításaival és példamutató életével nagyon sok tanítványt és hívet szerzett, s útra kelt, hogy a húsvét zsidó ünnepét Jeruzsálemben ünnepelje meg.
Szamárháton, zarándokként érkezett a városba, ahol ünneplô tömeg fogadta, kezében a béke jelképével, pálmaággal. Az emberek ruháikat a porban eléje terítették, hogy arra lépjen, gyermekeiket magasba emelték, hogy megáldhassa ôket.
Ám a fôpapok, akik féltették hatalmunkat, elérkezettnek látták az idôt, hogy megszabaduljanak Jézustól. Mivel féltek a tömegtôl, cselhez folyamodtak. Tanítványai szûk körében akarták elfogni, s Júdást bízták meg, hogy a Mestert a katonáknak megmutassa.
A húsvét elsô napján szokásos vacsorát, a bárányt Jézus tizenkét tanítványa körében költötte el, s így szólt: “Bizony mondom néktek, tiközületek egy elárul engem.” Kérdezték, melyikük lesz az, s Jézus tudta, az árulja el, aki vele együtt mártja kezét a tálba. S mikor Júdás kérdezte, ô lesz-e az, Jézus rábólintott: “Te mondád.” Ezen az utolsó vacsorán Jézus fontos dolgokat cselekedett. Kenyérrel kínálta tanítványait, mondván: “Vegyétek, ez az én testem”, és borral, mondván: “Igyatok ebbôl, mert ez az én vérem.”
Ezt ismétli a pap a keresztény szertartásokon. Vacsora közben Jézus beszélt a feltámadásról, s arról, hogy leghûségesebb tanítványa, Péter is megtagadja ôt.
Ezután Jézus tanítványaival a Getsemáné-kertbe megy, s kéri ôket virrasszanak vele. Ôk nem teszik ezt meg. A Mester egyedül marad kétségek között. Itt lelt rá Júdás a fegyveresek kíséretében, s csókkal árulta el Jézust. Elfogták, s a fôpap elé vezették. Jézus megjövendölte, hogy ô, az Istennek fia, az Isten jobbján ül majd a mennyekben. Ezt bírái istenkáromlásnak tekintiették, s keresztrefeszítéssel büntették. Az embereket is megalázták, kicsúfolták az Isten fiát, hû tanítványa, Péter pedig háromszor megtagadta mesterét, hogy nehogy azt higgyék, Jézushoz tartozik.
Másnap reggel helytartó, Poncius Pilátus elé vitték Jézust, hogy az ítéletet végrehajtsák. Ekkorra Júdás megbánva árulását, a vérdíjat, a harminc ezüstöt visszaadta a fôpapoknak, s önkezével véget vetett életének.
Pilátus nem tartotta bûvösnek Jézust, ezért lehetôséget akart adni a megmenekülésére. A hagyomány szerint a tömeg kívánságára egy rabot szabadon engedhetett. Barnabás és Jézus közül a nép Barnabás megmenekülését választotta. A foglyot, bíborköpenybe öltöztették, fejét töviskoszorúval övezték, kezébe nádszálat adtak, és gúnyolták: “Íme a zsidók királya!” Majd nehéz kereszttel a vállán Jézus elindult a Golgota hegyre. Volt aki segített, volt aki bántotta a haldoklót, s az ôket megszemélyesítô alakok újra és újra megjelennek a passiót, azaz Jézus szenvedéseit bemutató képzômûvészeti alkotásokban. A katonák, a keresztnél ôrt állók kisorsolták maguk között Jézus ruháit. Sokan csúfolták, ha valóban Isten fia, miért nem szabadítja meg magát? Jézus azonban vállalta sorsát, s meghalt a kereszten. Halálakor a jeruzsálemi templom oltárát díszítô kárpit megrepedt, a föld megnyílt. Este egyik tanítványa, Aramateai József kérte, hadd vigye el a testet, s a sír elé követ görgetett. Mindez pénteken történt.
A sírhoz ôröket állítottak a fôpapok, hogy el ne lopják a testet, hisz a jövendölés szerint, a halál utáni harmadik napon elhagyja Jézus a sírját.
Vasárnap három asszony, és Jézus anyja is a sírhoz mentek, mely nagy földindulás közepette föltárult, megjelent egy angyal, s bejelentette, hogy Jézus nincs már ott, mert föltámadott.
|
Ideje: április 07, péntek, 19:57:30 - fullextra
|
|
| |
|
Vissza Rovathoz
 |
|
|
|
|
| "Húsvéti ünnep" | Belépés/Regisztráció | 2 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Húsvéti ünnep (Pontok: 1)
- bogumil Ideje: április 07, péntek, 20:22:30
(Adatok | Üzenet küldése) | | Zsukám,nagyon szakszerű és lírai is egyben ez az esszéd. Nem is tudtam,hogy a verseken kívül ez is megy neked. És méghozzá remekül.Tudod:ötös. |
|
|
|
|
|
Re: Húsvéti ünnep (Pontok: 1)
- Lacoba Ideje: április 07, péntek, 21:50:26
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Zsuzsa köszi. Nagyon tetszik az írás. Örömmel olvastam. Nekem nagyon jól esik, hogy másokat is foglalkoztat az ünnepek háttere. Nekem is lesz egy sorozatom jövő héten. Kicsit másként a Húsvétról. |
|
|
|
|
|
|
