| Küzdőtér |
|
|
|
 |
A csend hangja |
|
papaya
 |
Állandóan kiabálunk, hangosan beszélünk, és nem figyelünk kellően a csendre. |
A csend hangja.
"Mikor már a természet elindított a szemlélődés útján, befelé fordulunk, és a saját testünkben fedezzük fel a csendet és az életerő áramlását.
A szemlélődésnek ez az útja, melyen betérünk saját énünk hangtalan középpontjába, csodálatos erőket szabadít fel bennünk. Ezért, aki naponta csak egy rövid időre is visszatér a teljes csendbe, azt mindennapi feladataiban lendületes tetterő vezérli, az nagy békét sugároz."
Jálics Ferenc
Mindennek van hangja, még a csendnek is.
Állandóan kiabálunk, hangosan beszélünk, és nem figyelünk kellően a csendre.
Ha bajunk van, kiabálunk, üvöltözünk, ha örülünk szintén. Ha szeretünk, ha temetünk, akkor is jelen van a hangos szó.
A csendnek azonban nem szentelünk kellő figyelmet.
Téved, aki azt hiszi, amikor minden elhalkul és nincs egy pisszenés sem, akkor azt jelenti körül, ölel bennünket a csend.
Bizony akkor is hallatszanak a hangok és azok a megnyilvánulások melyek, elhitetik velünk a teljes némaságot.
Az emberi gondolat akkor is beszél, suttog és kiabál.
Ha valaki veszi a fáradságot és megfigyeli a saját csendjét, bizony rájön, hogy micsoda hangzavar van körülötte.
Micsoda ricsajt csap az elméje, a gondolatai csak úgy zúgnak és zümmögnek.
Az alvás előtti időszakunkban érezhetjük úgy, hogy nyugalom vesz bennünket körül, pedig hát akkor a legintenzívebb az agyunk.
Mikor valaki a mélyalvásának periódusába ér, még akkor is szinte fülszaggató zaj veszi körül a bensőjét.
A csend szép, a csend megnyugtat, de ugyanakkor feszültté tesz.
Egyszer csak úgy érzed, fáj a csend, és nem tudod távoltartami magadtól. Befogadni pedig nem engeded teljesen, mert akkor azt hinnéd megszűnt körülötted a világ.
A csend gyönyörűség, ugyanakkor kín is, mert ezek a fogalmak ugyan olyan édestestvérek akár az ikrek.
Van szagos és illatos csend, akkor érzed mikor valami nagyon szép dologra, gondolsz és szeretnéd magadénak az illatát.
A csend maga a gyönyör, ugyan olyan intenzíven éled meg akár egy szeretkezést, egy csókot, vagy egy ölelést.
Csend van a szívedben, mikor fohászkodsz, de ugyanakkor nagyon is hangosan dübörög a szíved.
Azt hiszed, ha egy szobába egyedül vagy és kirekeszted magadból a külvilágot, akkor nyugalom és csend vesz körül, tévedés, a szavak a gondolatok az érzések feszítik a csendet a bensődben.
A csendet meglehet fogni, hihetetlen de igaz.
Nyújsd előre a kezed és markolj bele, érezni fogod hogy milyen tömény és sűrű.
A kezed nem csap be, az érzékelő és észlelő pontocskák pontosan ki tudják tapintani hol a legritkább és hol a legsűrűbb a csend körülötted.
Mondják, hogy "síri csend "vesz körül, de ki tudja milyen a "síri" csend? Visszajelzést nem kapott még senki. Lehetséges hogy a "síri "csendben nagyobb a zsivaj és a lárma, mint itt a halandóságunkban.
Legszebb csend az, amikor a saját nyugalmadat és léki békédet megtalálod.
Valaki egy stadionban a focimeccsen a szurkolók üvöltése közben és alatt is érzékeli a csendet. Sőt, ott találja meg a teljes csendet, mert ki tudja magából rekeszteni a külvilág zajait.
Mielőtt azt képzeled, hogy megbolondultam és elment a józan eszem, maradj csenben és hallgasd meg a Te csendedet, és rájössz, micsoda kiabálás is van a bensődben.
papaya
|
Ideje: április 15, szombat, 19:46:31 - fullextra
|
|
| |
|
Vissza Rovathoz
 |
|
|
|
|
| "A csend hangja" | Belépés/Regisztráció | 0 hozzászólás |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
|
