| Küzdőtér |
|
|
|
 |
Fogorvosnál |
|
emericus
 |
Lám, angol évfolyamainkat seregnyi idegen látogatja, hiszen a magyar orvosképzés világhírű. |
Lassan itt a vég, mármint egy újabb illúzió vége. Ez a vég pedig az ingyenes, mindenki számára elérhető, színvonalas magyar egészségügy illúziójáé. Nem viccelek, a lelkünk mélyén, ha ki is fakadtunk olykor mindkét oldalon, azért élt bennünk némi büszkeség. Lám, a magyar orvos, nővér, kutató külhonban is jól megállja a helyét, tehát jól képzett, jó nevelést kapott. Lám, angol évfolyamainkat seregnyi idegen látogatja, hiszen a magyar orvosképzés világhírű. Lám, a környező országok betegei is nagyszámban remélnek itt gyógyulást, tehát az ellátásunk sem lehet olyan rossz. Az olcsó és jó magyar gyógyszereket már eltemettük, de eddig akadt még medikamentum is, igaz évről-évre borsosabb áron.
A rendszerváltás idején persze tudtuk, hogy itt is alapvető változások lesznek, de a lelkünk mélyén talán nem akartuk eléggé. A vezetés legalábbis - pártoktól függetlenül -nem akarta. Minek is vonja a fejére tömegek haragját, minek csináljon bajt ott, ahol nincs? Pedig nagy baj volt éveken keresztül, csak nem akartuk észrevenni.
Legelőször a Társadalombiztosítást tették úgymond önállóvá, boldoguljon a saját erejéből, ahogy tud. Önkormányzatok jöttek létre, helyi funkcionáriusok döntöttek a pénzek felhasználásáról éveken keresztül. Talán ha nem épült volna székházak erdeje a Tb vagyonából - köztük olyan is, melynek láttán a brunei szultánt elemésztette volna a sárga irigység - , ha nem tűntek volna el milliárdok olyan útvesztőkön, amelyek ma már követhetetlenek, akkor ez is járható út lett volna. Nem így lett, a Tb újra állami irányítás alá került, a hiányokat utófinanszírozás révén eltüntették, megint úgy tűnt, minden rendben van. Pedig csupán fájdalomcsillapítás történt foghúzás helyett, hogy stílszerűek maradjunk.
Aztán éveken keresztül egyensúlyozgattunk a gyógyszerolló két szára között. A gyógyszerárak rohamos emelkedésével a Tb bevételei, így a gyógyszerkassza sem tudtak lépést tartani. Szüntelen ártárgyalások, újabb utófinanszírozások ellenére is gyérült a tényleges választék - nem a törzskönyvezett készítményeké, hanem a ténylegesen elérhető, a kórházak polcairól levehető, a patikában kiváltható, megfizethető gyógyszereké. Egymás után adósodtak el a kórházak. Elhaltak a külföldi tőkebevonásra tett erőtlen kísérletek, a választási ígéretek és szlogenek szintjén maradtak a szakmai hozzáértést nékülöző, gőzös elképzelések az átalakításról.
Aztán jött Európa, és urambocsá' még azt is megszabta, hogy mennyit lehet dolgozni, ügyelni az adott egészségügyi szakágban. Kiderült, hogy a magyar munkaerő agyon van dolgoztatva. Úgy tűnt, mindenki számára kedvező megoldást jelentenek azok a szerződések, amelyeket a dolgozók munkaadóikkal kötöttek a folyamatos munka további biztosítása érdekében. Most kiderült, hogy nem, a fiskális politika elégedetlen, adómegkerülést emleget, hovatovább a szerződő munkavállalók tisztességét is kétségbevonva. Aztán pedig: elvonás, elvonás, elvonás.... Hogy miből? A magyar biztosítottak befizetett járulékaiból, természetesen. A sokkolást tovább fokozva, egyidejűleg vizitdíjat, receptdíjat, napi ápolási díjat és még ki tudja milyen meglepetést tartogat a végrehajtó hatalom. Ezek alól persze, mondja a miniszter, a rászorulók kedvezményt vagy mentességet kaphatnának. Bízvást mondhatom, betegeink háromnegyede tartozik ebbe a kategóriába. Akkor meg minek?
Hát a hálapénz ellen, mondja a miniszter. Merthogy ez a pénz a gyógyítóknál maradna. Furcsa gondolatmenet. Látszatra tisztességesebb a hálapénznél, de csak látszatra. Mindenkitől elveszi ugyanis, nemcsak az elégedett betegtől. Előre kéri, amikor még semmilyen ellenszolgáltatást nem kapott a beteg. De - és ez a legfőbb - adóztatható jövedelmet képez. Már csak néhány kulcsot és jogszabályt kell módosítani és a pénz nagyrészét be lehet söpörni az államkasszába.
Szóval, a foghúzás nem maradhat el, sőt úgy tűnik, a fájdalomcsillapító is elfogyott. Ráadásul a fogorvos sem tűnik bizalomgerjesztőnek. Ötletei a kelleténél nagyobb bőségben is vannak ugyan, de egyre kevésbé lehetünk biztosak abban, hogy a szuvas fogat fogja kihúzni. Protézist pedig, hogy a világ a műveletet követően is láthassa harminckétfogas mosolyunkat, a jelen helyzetben - és még jó sokáig - nem engedhetünk meg magunknak.
Úgyhogy nincs több mosoly, egyelőre.
|
Ideje: Július 16, vasárnap, 10:03:04 - fullextra
|
|
| |
|
Vissza Rovathoz
 |
|
|
|
|
| "Fogorvosnál" | Belépés/Regisztráció | 6 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Fogorvosnál (Pontok: 1)
- Netelka (sarhelyi@invitel.hu) Ideje: Július 16, vasárnap, 15:54:48
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Milyen igaz sorok - sajnos. Lassan a fogpasztareklámokról is inkább vicsorgó, mint mosolygó emberek néznek ránk. És én egyáltalán nem csodálkozom. |
|
|
|
|
|
Re: Fogorvosnál (Pontok: 1)
- blue Ideje: Július 16, vasárnap, 16:47:46
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Olvastam a cikked, és meg kell valljam nagyon jónak tartom.
Hozzátenném: miért is kell vizitdíjat, receptdíjat, ágydíjat fizetni? Nem elég a tb, amit a fizetésből levonnak? Nem elég az orvosnak, amit még odatesznek a zsebeikbe? Nem elég az államnak?
Válasz: mindig több és több kell az orvosoknak, és az államnak, ezért a beteg emberrel ott tolnak ki, ahol tudnak, és sajnos a nem betegekkel is, a különböző járulékemeléssel, sajnálatos módon mindig a lakosság szív, mint a torkos borz, pedig azt hiszem, hogy akik e törvényeket hozzák talán torkosabbak, mint az egyszerű állampolgárok. |
|
|
|
|
|
Re: Fogorvosnál (Pontok: 1)
- boblogan (mertek@fw.hu) Ideje: Július 19, szerda, 02:15:48
(Adatok | Üzenet küldése) | | "Úgyhogy nincs több mosoly, egyelőre." - Egyelőre? Irigylem az optimizmusodat. Bár tudnám, mire alapozod... Én - valószínűleg kevés agysejtem okán - a közeljövőt (mondjuk 100 év) lényegesen borúsabbnak látom a mánál... |
|
|
|
|
|
Re: Fogorvosnál (Pontok: 1)
- zsuka49 Ideje: Július 19, szerda, 10:17:52
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Jó kis írás, örülök, hogy erre az oldalra jöttem.:)))
Teljes mértékben egyetértek Blue-val!:)))
Zsuzsi |
|
|
|
|
|
|
