| Küzdőtér |
|
|
|
 |
Magyar kerékpársport |
|
Emerick
 |
Egy újabb rossz helyzetben lévő sportág kis hazánkban. |
Sokan nem tudják, hogy miből is áll ez a gyönyörű sportág. Sokan azt hiszik, csak tekerni kell, ész nélkül "bele a nagyvilgba". De ez nem így van, sőt! A fizikai munka mellett ez a sport rengeteg kreativitást és eszet is igényel! A legfőbb cél egy verseny során például mindig az, hogy hogyan nyerjük meg a versenyt, a legkevesebb energia ráfordításával! Ehhez ki kell használni a másik energiáját -persze nem arról van szó, hogy egymásba kapaszkodva húzzák-vonják, esetleg lerántják egymást, ugyebár az itt is szabálytalan- , természetesen a szélárnyékot, az útviszonyokat és minden más kisebb-nagyobb tényezőket figyelembe véve küzdenek egymással, illetve csapat a csapat ellen. Mindenkinek van saját feladata is egy csapaton belül, mivel nem mindenki képes minden funkcióra(pl. sprintelés, a másik hathatós segítése, hegyimenő, stb.)! Rendkívül szigorú szabályrendszer van kialakítva: ha például betegségben szenved valaki, csakis orvosi engedéllyel szedhet bármit, amit külön neki engedélyeznek. Ezek mind gyenge szerek, mivel a legtöbb nátha elleni gyógyszer is már doppinglistán szerepel. Emiatt sok versenyző akár hetekig is kínlódhatnak egy-egy egyszerű meghűléssel is! Rendszeres fizikai programot kell betartania minden aktív sportolónak, különben egyszerűen lemarad és nincs visszaút! Verseny közben mindig ügyelni kell a másik mozgására, a saját táplálkozásra -mindig előbb kell enni, mint hogy érezné az ember az éhséget!- , a kísérőkre és bizonyos mértékben az út szélén ünneplő tömegre! Nyugaton hihetetlen népszerűségnek örvend ez a sport, mivel eleve évszázados hagyományokkal rendelkeznek! De mindez nem indok arra, hogy nálunk mára gyakorlatilag nem maradtak kerékpáros egyesületek és sportolók, mivel annó nálunk is népszerű volt, sőt rengeteg jó versenyzőnk volt, még a sokszor szídott, pénzhiányos szocializmus alatt is! Azóta viszont évről évre zavarosabb a sportág, egyre másra tűnnek el a klubok, nincs hová jelentkezni, pedig volna kinek! Bárki űzheti a sportot, még a 40 felettiek is, habár magát a versenyzői szintet már 14-16 évesen illik elkezdeni! (jómagam 20 éves fejjel szerettem volna elkezdeni, de erre már nem volt mód, a klubhiány és a "túlkorosságom" miatt) Egyre kevesebb pénz jut el a szövetséghez is! Ráadásul az ávente megrendezett bajnoksáot idén már csak szomszédainkkal közösen, az éves nagy körversenyünket, a Tour de Hongrie-t meg két gárda is meg kívánta azonos néven rendezni, és persze az a gárda mellett döntött a bíróság (!), amely első alkalommal rendezte volna a versenyt, és nem a "régi", végül is jól bevált csapat! Nem szabad átsiklani az úthálózat felett sem! Budapesten nehéz versenyt rendezni, az ismert problémák miatt. Edzeni sincs hol, szintén ismert okokból. (még a sportolók is zömmel egyedül edzenek!) "Vidéken", tehát az ország különböző helyein is nehéz jó útvonalat választani, de azért vannak egészen kíváló területek is! Már csak jó szponzorok és némi kapcsolatépítés kellene, hogy megfelelő szervezés után jó versenyeket rendezzünk! Sok lenne a lelkes fiatal, aki aktívan végezni "feladatát" és gyakorlatilag nincs olyan alkat -kivéve a kövérebbek- akiből ne lehetne kerékpáros! A televíziós közvetítések pedig természetesen nem csak a mezőny haladásáról, ami amúhy koránt sem olyan monoton és unalmas, mint ahogyan azt egy laikus látná, hanem a vidék megismerésére is tökéletes, mivel mindig megmutatják az utak környékén álló látványosságokat, érdekességeket is! Ez is egy olyan lassan feledésbe merülő tevékenység kicsi hazánkban, melyet mégiscsak meg kellen őrizni, mert hát nem kellenek hozzá komoly feltételek -a gyönyörű táj, sűrű úthálózat nálunk adva van, innen sok már nem kellene- és szintén hatalmas összegek folynának vissza! (igaz, először nagy összeget kell befektetni, főleg a drága eszközök miatt, de többszöröse szokott minden esetben visszajönni!)
Egyébként a nemzetközi verseny világában is a minden másra jellemző hatalmi harcok szintén begyűrűztek, a szövetségek emberei, fejei, vezetői, mind, mind a jobb pozíciókért küzdenek, és ennek fejében alantas, sokszor mindenki számára egyértelmű és undorító módon aláássák a másik tekintélyét, tönkreteszik mások hatalmát a sajátjukért! Ezt általában, de mostanság kiemelten erősen kihat magára a sportra is, úgynevezett doppingbotrányok képében, amikor is sok sportolót ér olyan vád, hogy doppingoltak, amiket csapatvezetők, szövetségi tagok segítettek; zömük koholt tartalmú, de a vád hatására mindig lemondanak, visszavonulnak az érintettek!
Akit esetleg még érdekelne némi háttér, nézze meg egyszer-kétszer a magyar Eurosport közvetítéseit, internetes forumát, illetve én is szívesen beszélek róla, bárkinek, bármilyen kérdésre személyes üzenetben is szívesen válaszolok!
|
Ideje: Augusztus 29, kedd, 16:36:30 - fullextra
|
|
| |
|
Vissza Rovathoz
 |
|
|
|
|
| "Magyar kerékpársport" | Belépés/Regisztráció | 1 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Magyar kerékpársport (Pontok: 1)
- pandemonium Ideje: Augusztus 29, kedd, 21:40:26
(Adatok | Üzenet küldése) | Azért az elején elmondhatnád, hogy az országúti kerékpározásról fogsz beszélni. Illetve szerintem teljesen összemosod a profik és az amatőrök dolgait. Magyarországon _nincs_ klubhiány, az amatőrök mindig szerveződnek. Napi szinten nem lehet amúgy sem egyeztetni a közös edzéseket, mert mindenki máskor ér rá. Budapesten és környékén nem lehetetlen kerékpározni és kerékpárversenyeket szervezni, ez tény. Az is igaz, hogy egy verseny miatt nem lehet az életet megállítani a városban. Lehet, hogy nem manapság van a csúcson itthon a sport, de azért a hanyatlásáról szóló dolgok erősek. Mindössze -- az én meglátásom szerint -- annyi történik, hogy a civil szervezetek próbálják magukat újraszervezni, és ha ez megtörtént, minden megy a maga útján, mint régen. Magyarországon nem olyan népszerű ez a sport, mint nyugaton, ez igaz, de ez nem állít fel semmilyen sorrendet az országok között. Kevesebb érdeklődés kevesebb profi csapatot és kevesebb sportolót jelent. 20 évesen is lehet valakiből egy jó amatőr kerékpáros, de számolni kell sok idővel és szenvedéssel, ami minden sport alapvető velejárója. Aki akar edzeni Pesten, annak első útja, hogy kigurul a városból, ebben nincs semmi bonyolult dolog. Az utak nem a legjobbak, de aki akar edzeni, az tud is, ezt minden nap tapasztalom. Nem lehet azt várni, hogy egy klub ad majd kerékpárt a fenekünk alá és tanít meg kerékpározni. Ha már tudsz biztosan tekerni, akkor csatlakozhatsz a közös edzésekhez is, amúgy meg nem, mert senki sem akarja, hogy felrakd az egész sort, mert még nem biztos a bringakezelésed. A profik dolgairól én is csak annyit tudok, mint te, az rendben van, amit írtál. Szerintem jobban kivesézhetted volna a doppingolás morális és etikai kérdéseit, mert ez ma slágertéma. Valamint technikákat, módszereket, stratégiákat és történelmi összefoglalót is írhattál volna, inkább csak érdekességeket kiemelve, ha a népszerűsítés volt a szándékod. Ne azt írd, hogy a versenyzőknek figyelniük kell egymás mozgására, hanem azt, hogy mit kell nézniük, és miből mire következtethetnek. N
A hozzászólás folytatása... |
|
|
|
|
|
|
