| Küzdőtér |
|
|
|
 |
Októberi rózsafüzér |
|
Lacoba
 |
A világ katolikusai minden év két hónapját Szűz Máriának ajándékozzák. |
Ismét ránk köszöntött az ősz, az október. Május után a másik kedves Mária-hónap, amikor a hívő nép együtt a templomban minden nap imádkozza a rózsafüzért. Ilyenkor a katolikus hívők minden nap más-más szándékra ajánlják fel a rózsafüzért, úgynevezett tizedeket mondanak. Mivel a mai emberek kissé idegenkednek a rózsafüzér mondásától, néhány gondolatot szeretnék szánni ennek megismerésére, mely az egyszerű lelkek imája. A szentolvasó egyik legjellemzőbb kifejezője katolikus voltunknak. Gyermekkoromban mindig az asszonyok keze ügyében volt a hagyományos öt tizedes láncos olvasó, de az egy tizedet számláló, ujjra húzható fogasgyűrű is. Bár ez utóbbit gyermeklányoknál is gyakran láttam. Akkor azt gondoltam, hogy ez a gyermek olvasó. Ez bárhol, bármikor használható volt, amikor Isten közelébe szerettek volna jutni imádságukkal az emberek.
A világ katolikusai minden év két hónapját Szűz Máriának ajándékozzák: májust (amikor így énekelnek: „Néked ajánljuk, Szűz Anyánk, a legszebb hónap alkonyát”), - ekkor elsősorban a májusi litániákkal dicsérik a Megváltó édesanyját. Aztán október hónapját: ebben a hónapban a szentolvasót imádkozzák sűrűbben, odaadóbban.
A legenda így szól: „Egy jámbor szerzetes a XIII. században gyakran és szívesen imádkozott el ötven Üdvözlégyet egymás után. Egyszer imádságát követően látomásban megjelent előtte Szűz Mária, s homlokát ugyanannyi rózsából font füzér díszítette, mint ahány üdvözlégyet a szerzetes elmondott. A legenda szerint innen ered a rózsafüzér elnevezés.”
Mi is a rózsafüzér? Zsinórra fűzött gyöngyszerű szemekből álló füzér az elmondott imák számolására. Általában egy feszületből áll, mely egy rövidebb egyszálú szakaszban folytatódik. Ezen – a feszülethez legközelebb van egy gyöngy, kissé távolabb 3 közelebb, majd ismét egy távolabb. Eztán következik nyakba akasztós kör része, ahol 10 gyöngyszem után távolabb egy, majd felváltva egészen ötvenig jelzi az imádság tizedeket, az egy külön álló pedig a titkot. A gyöngyszemek egymásutániságának is megvan a maga története.
Az ősegyház imádsága a Miatyánk mellett a 150 zsoltár volt. Ez rengeteg. Nehéz volt megtanulni, még a folyamatos ismétlés mellett is. Könnyebb helyzetben lévők kézzel írott imakönyvekből olvasták azokat. Azonban akik nem tudtak olvasni, illetve nem volt lehetőségük írásos kódexhez azok legtöbbször csak az előimátkozóval együtt mormolták azokat, és a már tudott, megtanult részeket már kórusban mondták. Előrelépés volt a könyvnyomtatás 1450 körüli feltalálása, amikor már az imádságos könyveket ki tudták nyomtatni. A 150 zsoltárt kívülről megtanulni nagyon kevesen tudták. Így hát szokásba jött a 150 zsoltár pótlására 150 Üdvözlégy Máriát elimádkozni, ezt a kevésbé tanultak is könnyebben meg tudták jegyezni. Hogy imádság közben ne kelljen a számolással bíbelődni, kialakult egy segédeszköz, egy számológép, amelyen felfűzött bogyókat, gyöngyöket tologattak. Ezt nevezték Psalterium Marianum-nak, Máriás zsoltárkönyvnek. Sok átalakulás után kikristályosodott a rózsafüzér (szentolvasó) ma megszokott alakja.
Osszuk a százötvenet három részre. Elég lesz így ötven bogyó, háromszor véve. Az 50 bogyót tízenként szakaszoljuk, ez egy tized. Keretezzük be: tegyünk eléje egy Miatyánkot, utána egy Dicsőséget. (Az Egyház minden zsoltárt Dicsőséggel fejez be.) Nekiindulásként tegyünk elébe egy keresztet, erre Hiszekegyet mondunk, aztán következzék Miatyánkkal és Dicsőséggel bekeretezett 3 Üdvözlégy. Ezután induljon az öt tized. Két-két tizedet egy hosszabb lánc választ el egymástól, ennek közepén egy nagyobb, vagy különálló szem a Miatyánkot jelöli, a záró Dicsőséget nem jelöli semmi, az magától értetődik. Azért érdekes összefüggés, hogy más vallások is használnják a rózsafüzért, természetesen a saját szokás és vallási szokásaiknak megfelelően.
A rózsafüzért, vagy ahogyan nálunk nevezték olvasót ott láttam gyermekkoromban az öreg templomos nénik, a fiatalasszonyok, gyermekek kezében, de a templomba induló férfi emberek is vitték magukkal... Imakönyvükre csavarták.
Nehéz konkrétan meghatározni, de nagyon fontos eszköze volt ez a kis tárgy a gondolatok, lelki egyensúly megtartásának. Ma is sokat jelent a hívőknek. Szinte megfoghatatlan a nyugalom, melyet ez a picinyke gyöngysor közvetít használójának.
Nálunk az alábbiak szerint állt össze az imádságsor, melyet kezdetben nem igazán értettem gyermekként, de mindkét nagymamám sokat segített ebben:
Az imát megnyitó Hiszekegy-et egy Miatyánk, majd három Üdvözlégy követte, melyet a hit, a remény, és a szeretet növekedéséért ajánlották, s ezt a bevezető részt a Dicsőség zárja le. Ezután jön az öt tized: mely egyenként egy Miatyánkból, tíz Üdvözlégy Máriából és a záró Dicsőség-ből állt. Mindegyik tized során Jézus és Mária életének egy-egy eseményéről, titkáról elmélkedtek. A titkoknak egészen napjainkig három sorozata van:
- az örvendetes olvasó; Jézus gyermekségének öt epizódjáról emlékezik meg,
- a fájdalmas olvasó; Jézus szenvedésének öt lépését veszi sorra,
- míg a dicsőséges olvasó; Jézus feltámadása és az azt követő győzelmes eseményekről szól.
A titkok ismételgetésének is meg van a története. Tény, hogy 1480-tól kezdve biztos adatok igazolják, hogy a keresztények tizenöt "titok" segítségével elmélkednek Jézus életének titkai fölött. Az imádkozó ember Mária helyzetéből és szemszögéből, valamint az õ segítségével törekszik behatolni az Örömhír legfontosabb titkaiba. Ezért nem csodálkozunk, hogy a múltban és egészen napjainkig, a pápák annyira szorgalmazták a rózsafüzér imádságot. Az imamódot először IV. Sixtus pápa hagyta jóvá 1478-ban.
A rózsafüzér azonban nemcsak egy tárgy, melyet kezünkkel morzsolgatunk az imádság közben. Jelkép, mely összeköti, összekötheti a világ nációit, békességet hozhat az ellenségek közé, és a mindennapi életünkbe is. Ha nem is a hivatalos imádkozó egyház, de mégiscsak Krisztus imádkozik a rózsafüzért imádkozó tagokban is... Hiszen a rózsafüzért imádkozók nem szakadnak el Krisztustól! Nézzük csak az imádság szövegeit! Dicsérjük a zsoltárokat, mert a Szentlélektől ihletve írták őket. És a rózsafüzér szövegei között van-e egy szó is, amely nem a Szentlélektől ihletve jött létre?... Miatyánk?... Üdvözlégy?... Dicsőség?... Ha mást nem is tennének, csak ezeket a szent szövegeket mondogatnák áhítattal, az is megérné a fáradságot, mert bekapcsolódnak a sokmilliós imádkozó kórusba, amely szerte a világon hasonlóképpen imádkozik ebben az időben, az egyszerű paraszt, a koldus, aki még nem szakadt el Istentől, a politikus, aki még hiszi a Mindenhatót, a papok, a főpapok, de még a Pápa is imádkozik ilyenkor. Szinte ugyanazokat a fohászokat ismétli ilyenkor a világ, ami mindannyiuknak nagy erőt kölcsönöz a nehézségek legyőzésében, a mindennapokban.
Ámde a rózsafüzér sokkal több, mint egyszerűen szent szövegek ismételgetése! A rózsafüzér elmélkedő imádság, amelyből ki-ki annyit merít, amennyire képes! Vannak, akik valóban nem tesznek mást, mint gyermeki egyszerűséggel ismételgetik az egyház legkedvesebb imádságait. És ugyan ki vehetné ezt rossz néven? Az egyház nagy szentjei, gondolkodói, hittudósai nem átallják kezükbe venni az egyszerű kis rózsafüzért, hogy megpihenjen lelkük annak elmélkedő imádkozásában.
Mi is kövessük a példát, menjünk el Isten házába... ha nem járunk templomba, akkor odahaza... ha nincs olvasónk, rózsafüzérünk, akkor anélkül... ha nem emlékszünk már az imádságra, akkor legalább gondoljunk egyszer-egyszer a Mindenhatóra, és különös megnyugvás lesz az ajándékunk.
|
Ideje: Október 15, vasárnap, 13:31:19 - fullextra
|
|
| |
|
Vissza Rovathoz
 |
|
|
|
|
| "Októberi rózsafüzér" | Belépés/Regisztráció | 2 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Októberi rózsafüzér (Pontok: 1)
- Móka Ideje: Október 15, vasárnap, 21:17:31
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Eszembe jut, amikor a nagyfiam ( 18 éves volt) az öregasszonyokkal járt októberben rózsa fűzérre...Olyan kedves volt a lelkemnek. |
|
|
|
|
|
|
