| Küzdőtér |
|
|
|
 |
Minden bajok forrása |
|
Netelka
 |
Dr. Érchegyi szótárában a szerelem szót sem lehetett megtalálni, csak annyit tudott erről az érzésről, hogy rettentő bonyolult és kiszámíthatatlan, mely nap mint nap újabb bonyodalmakhoz vezet. |
Dr. Érchegyi Viktor minden nap ugyanabban az időben kelt. Óra nélkül. Erre rém büszke volt, mint ahogy mindenre, ami mérhetetlen – és vitathatatlan – precizitását igazolta. Talán nem véletlen, hogy szemészorvosként dolgozott egy jó nevű klinikán. Napjait szigorú rend jellemezte a már említett menetrendszerű felkeléstől az előírt, időben történő lefekvésig. Pedáns és pontos volt mindenben, időbeosztását percről percre kidolgozta, még a reggeli egy szelet vajas kenyér és egy bögre langyos tea elfogyasztásának is megvolt a maga forgatókönyve. Szüleitől örökölte ezt a rend iránti fokozott igényt, bár messzemenően túltett rajtuk. Úgy érezte, ha bármiben is eltér a maga által előírt szabályoktól, kicsinyke világa megrendül, aztán már nem tudja majd helyrehozni az egyre sokasodó hibákat.
Valljuk be, nem volt könnyű eset, barátai nem is voltak. Szomszédai is elkerülték, ismerték már, undok különcként kezelték. Dr. Érchegyi szótárában a szerelem szót sem lehetett megtalálni, csak annyit tudott erről az érzésről, hogy rettentő bonyolult és kiszámíthatatlan, mely nap mint nap újabb bonyodalmakhoz vezet. Összes kapcsolata a munkahelyére korlátozódott, ott is szigorúan a munkára. Igaz, egy nap egyszer, az időben elfogyasztott ebéd után engedélyezett magának egy kávét a társalgóban. Ilyenkor leült az egyik ablak mellé – meghagyták neki mindig ugyanazt a széket -, és csöndesen szemlélődve megitta a feketéjét. Kollegái is furcsa, magának való emberként kezelték, kezdeti próbálkozásaik valamiféle kommunikációra egy idő után teljesen elhaltak. Szakmai kérdésekben természetesen együtt tudtak működni, de dr. Érchegyi ezen túl másról nem volt hajlandó beszélni.
Munka után – hétfőn és csütörtökön – elment az általa kellőképpen nettnek és tisztának tartott üzletbe, és bevásárolt. Mivel egyedül élt, csak a maga igényeivel kellett törődnie, föl sem merült, hogy elfelejthet valamit, így sosem lehetett őt cédulával a kezében látni. Otthon aztán kicsit engedett a szigor, kötetlenül választott, hogy éppen könyvet vagy napilapot kíván olvasgatni. Este még megnézte a 9 órási híreket, majd fürdés után lámpát oltott és elaludt.
Egy szerda reggel dr. Érchegyi éppen előírásosan reggelizett, mikor csöngettek. Önkéntelenül is a faliórára nézett, és összehúzta a szemöldökét. Néhány másodperc múlva újra megszólalt a csengő. Képtelen volt eldönteni, mit tegyen, soha nem fordult elő még ilyen, hogy ebben az igencsak kiszámított és képtelen időpontban bárki zavarná. Most már sürgetőbben nyomták a csengőt, így kénytelelen-kelletlen, kapkodva az ajtóhoz sietett. Ismeretlen, fölöttébb zilált külsejű nő állt az ajtóban. Barna, göndör haja fésületlenül omlott az arcába és pihent meg a vállán, ruházata pedig meglehetősen előnytelen volt: egy férfiméretű fehér póló lógott vékonyka alakján. Kezében fogkefét tartott úgy, akár egy marsallbotot. Dr. Érchegyi nem értett a nőkhöz, és nem is kívánt érteni hozzájuk, így egy gyors „mitetszik” kíséretében elállta a bejáratot.
- Helló, Fruzsina vagyok, az új szomszéd, tegnap költöztem, még alig pakoltam ki, hulla fáradt vagyok, mert szabim sincs, és rohannom kéne dolgozni – válaszolta hadarva, ámbár mosolyogva a nő.
Az orvost meglepte ez a hirtelen szóáradat, és hogy elejét vegye a továbbiaknak, megismételte, most már határozottabban:
- Mitetszik?
- Jaj, hogy jártam! Valahogy elkevertem a fogkrémemet, és az istennek se találom, persze tegnap este behagymáztam, gondolhatja, elég kínos lenne így a villamoson meg minden…
Dr. Érchegyi villámgyorsan kapcsolt, egy lépéssel a fürdőszobában termett, és a meglepett vendég kezébe nyomta a fogkrémet.
- Menjen, vigye, csak most hagyjon, mert dolgom van! - Azzal belökte az ajtót, nem törődve a túloldalon álló nővel. Már a gondolatától is pánikba esett, hogy esetleg elkéshet. Sietve kapta össze magát, a félig rágott vajas kenyér és a teljesen kihűlt tea korholóan nézett utána.
*
Aznap zaklatott volt. Sejtette, hogy a nő az oka, hiszen ha nem tör rá kora reggel, akkor minden ment volna a maga megszokott útján. De jött, és erőszakos viselkedésével tönkre zúzta a napját.
Este éppen kedvenc újságját olvasgatta, mikor csöngettek. „A villanyszámlás” – gondolta, és kényelmesen az ajtóhoz ment, hogy kinyissa. A kis barnával találta szembe magát, aki ha lehet, most még furcsábban nézett ki, mint reggel. A haja egészen szokatlan módon volt feltűzve, itt-ott elszabadult tincsek keretezték az arcát. Valami meghatározhatatlan nadrágszoknya vagy szoknyanadrág, vagy a kettő keveréke volt rajta, mindez lila virágos kivitelben, sárga pólót viselt, és azon fekete, rojtos bőrmellényt. Lábbeli gyanánt valami otthoni papucs volt rajta, apró sarokkal. Több karlánc csörgött rajta, és az összes látható helyen valamiféle ékszer. Iszonyatosan rendezetlen hatást keltett. „Borzasztó” – gondolta Dr. Érchegyi. „De bájos.” – tette hozzá magában. Aztán el is hesegette a gondolatot.
- Mitetszik? – tette fel az adekvát kérdést, kevésbé undok hangon, mint ahogy szerette volna.
- Visszahoztam a fogkrémjét, remélem, nem baj, ha többet használtam kicsit, tudja, a hagyma, meg nem tudtam, kapok-e valahol rágót, annyira rohantam, így aztán…” – eközben átadta az orvosnak a tubust. Az pedig, mint aki számított rá, megjegyezte:
- Maga tipikus összevisszanyomkodó.
- Hogy? – húzta fel csinos szemöldökét a nő.
- Vannak emberek, akikről ezer közül is megmondanám, hogy a fogkrémet nem a végén fogják megnyomni. Az ilyenek a sírba visznek. Van még valami? Mert ha nincs, olvasnék tovább – és megfogta az ajtót.
- Olvas? Mit olvas? Régebben én is olvastam, ma már nem jut rá időm. Hú, mennyi könyve van, látom! És milyen rend van itt! Te jó ég, magának bejárónője van?! – Ezt ismét egy szuszra adta elő, miközben észrevétlenül bearaszolt a lakásba.
„Na ne, ez már sok” – gondolta Dr. Érchegyi, miközben hátulról is megszemlélte ezt a furcsa, szétszórt, de határozottan mutatós nőt. Viszonylag alacsony volt, keskeny, szinte lányos csípővel, karcsú derékkal, formás vádlikkal.
- Mitetszik? – szólt zavarában hívatlan vendége után, bár ő is érezte, milyen nevetségesen hangzik ez.
- Hát, ahhoz képest, hogy ennyi könyve van, nem valami nagy a szókincse –jegyezte meg csúfondárosan mosolyogva. – Maga tetszik! – tette hozzá, a világ legtermészetesebb módján.
Dr. Érchegyi azt hitte, rosszul hall. „Nem elég, hogy iszonyú rendetlen és slampos, még szórakozik is rajtam” – gondolta.
- Nézze, még nem olvastam el az újságom, hamarosan kezdődik a Híradó, aztán lefeküdnék, mert minden nap pontban 6.15-kor kelek, úgyhogy ha megkérhetném…
- Na, hol az az újság, majd én felolvasok magának. Nem is mondtam még, hogy abban az időben, mikor még sokat olvastam, alkalmanként verset és prózát is mondtam, ha felkértek. Tudja, így baráti alapon. Melyik cikket olvassam? Ugye leülhetek a foteljébe, látom, ez a kedvence! Megértem, isteni kényelmes! – azzal elhelyezkedett, lábát keresztbe téve, ügyet sem vetve a bénultan álldogáló orvosra. A következő pillanatban felkapta a dohányzóasztalról az ott heverő olvasószemüveget, és az orrára biggyesztette:
- Na, így mindjárt más! Látja, még ebben is passzolunk, nekem is közellátó kell.
Pár pillanatig lapozgatott az újságban, majd hirtelen rászólt az orvosra:
- Na, mi lesz már, mit áll ott, üljön ide a térdemhez, imádok úgy felolvasni.
És mire Dr. Érchegyi feleszmélt, már megszeppenten ült a szőnyegen, egy számára szinte vadidegen nő lábai előtt, hallgatta annak karattyolását, észre sem véve, hogy közben a Híradó is elkezdődött.
*
Másnap reggel kávéillatra ébredt. Magától most is, de nem a kötelességtudat ébresztette. Viszont azt érezte, megfordult vele a világ. Kitámolygott a konyhába, és meglátta minden bajok forrását, a nőt. Az ő ingében, kócosan és végtelenül bájosan.
- Jó reggelt, Fruzsina, örülök, hogy koránkelő vagy. Tényleg passzolunk.
2005. március 2.
|
Ideje: Február 07, szerda, 19:27:48 - fullextra
|
|
| |
|
| "Minden bajok forrása" | Belépés/Regisztráció | 23 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Minden bajok forrása (Pontok: 1)
- Lacoba Ideje: Február 07, szerda, 19:36:52
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Aranyos történet Neti. Bizony a fogkrémet a végről, ez rám is vonatkozik. |
|
|
|
|
|
Re: Minden bajok forrása (Pontok: 1)
- Noa_Noa Ideje: Február 07, szerda, 20:28:45
(Adatok | Üzenet küldése) | Kellemes, olvasmányos történet, Neti, - jót derültem rajta.
Hát, igen...A férfiak és a fogkrém-tubus :))
...vagy a nők és a fogkrém-tubus...?! ;)
Mindenképpen jó sztori! |
|
|
|
|
|
Re: Minden bajok forrása (Pontok: 1)
- Audrey Ideje: Február 07, szerda, 21:41:42
(Adatok | Üzenet küldése) | | A történet nagyon tetszett, és jól meg is van írva, bár nekem a leányzó viselkedése kicsit természetellenesen erőszakosnak tűnt. Egy vadidegen férfihez csak így betolakodni? :-)) |
|
|
|
|
|
Re: Minden bajok forrása (Pontok: 1)
- Tithonos Ideje: Február 07, szerda, 22:10:20
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Mintha olvastam volna már ezt a novelládat... Remélem, nem tévedek...
Van benne valami finom irónia, ami teljesen új oldala az írásaidnak, és ez is kellemes és nagyon szépen megformált... |
|
|
|
|
|
Re: Minden bajok forrása (Pontok: 1)
- blue Ideje: Február 08, csütörtök, 12:34:57
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Kedves történetedet élvezettel olvastam.
gaby |
|
|
|
|
|
Re: Minden bajok forrása (Pontok: 1)
- sete Ideje: Február 08, csütörtök, 13:22:34
(Adatok | Üzenet küldése) | | Anno is nagyon tetszett Netim, és most is elérzékenyültem, bár a történet csöppet sem elszomorító. Sőt! :) Talán az a szeretet hatott meg, ahogyan megformáltad a szereplőidet. Mennyien vágynak rá, hogy bekopogtassanak egyszer hozzájuk, mondjuk "fogrémért", és mennyien, akik bár álmodoznak róla, mégsem merik ezt megtenni! Csak így szabadna! Könnyeden "át-el-vele-bele-gázolni" a boldogságba! Olyan pici hiányzik olykor! Dr. Érchegyinek nem "Kata" az utóneve? Eddig a pillanatig azért élt mereven, görcsösen, hogy aztán minél édesebben simulhasson megérdemelten, kiéhezetten a sorsa által éppen ezért neki rendelt "táncpartnere" ölelésébe... és még mennyi minden jutott eszembe... :)) Puszik: sete |
|
|
|
|
|
Re: Minden bajok forrása (Pontok: 1)
- sete Ideje: Február 08, csütörtök, 13:33:33
(Adatok | Üzenet küldése) | | Ja, és még valami! :)) Tökéletes a névválasztás: Dr. Érchegyi Viktor!!! Nem hiszem, hogy elemeznem kellene, miért!!!!! Mindenesetre a kemény, szikár, prof most jó kezekbe került, rátalált a szerelem az ápoló, a nő! Valódi győztes lett! :)) |
|
|
|
|
|
Re: Minden bajok forrása (Pontok: 1)
- hori Ideje: Február 08, csütörtök, 13:35:22
(Adatok | Üzenet küldése) | | Még mindig jó ez a történet, tetszik. Elsőre furcsálltam a nő (kissé) lerohanását, de hát az élet produkálhat ilyet, miért ne. Jelentem, a tubust én néha a végénél, de néha nem... de ezek a visszaugró, igen hamar kiürülő (mintha mindig csak félig lenne) tubusok néha kiidegelnek, beismerem. Szóval... jó írás! :) |
|
|
|
|
|
Re: Minden bajok forrása (Pontok: 1)
- Cassandra Ideje: Február 09, péntek, 16:40:00
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Kedves Netelka !
Ez az elsőkommentem itt, s az is azért ,mert jóformán csak verseket találok a kezdőlapon , s én bevallom nem is írok , de nem is értem igazán őket .Az eleje-vége történeteket szeretem , mint a Tiéd is.Ja és a rövid csattanósakat.
A kis novellád tetszett ,mert az örök igazságot tükrözi,mármint mindig TI NŐK választotok , mi férfiak pedig hagyjuk magunkat az ujjatok köré csavarni.A lerohanás pedig szerintem- ellentétben más hozzászólóval - tökéletesen életszerű,sőt mint férfi / nick nevem ellenére /mondhatom,csak így lehetett sikeres.Szerettem volna feltenni erre az onlinera is egy novellát , meg a versenyre , de szégyellem valamiért nem megy , sőt azt sem tudom hogy találjam meg prayer email címét.
Ha nem zavartalak ezzel a magánüggyel , kérlek segíts nekem.
üdv Cassandra |
|
|
|
|
|
Re: Minden bajok forrása (Pontok: 1)
- edami Ideje: Február 09, péntek, 18:49:38
(Adatok | Üzenet küldése) | Igen, ez regen es most is nagyon tetszett
Szeretettel:edami |
|
|
|
|
|
Re: Minden bajok forrása (Pontok: 1)
- naiva Ideje: Február 09, péntek, 19:00:21
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Nekem a "Lesz ez még így sem" című Jack Nicholson-film jutott eszembe írásod olvasása közben! Tetszett, olvasmányos, kár hogy hirtelen vége lett!:) Nem lesz folytatás??? |
|
|
|
|
|
Re: Minden bajok forrása (Pontok: 1)
- csizi Ideje: Február 10, szombat, 16:53:37
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Már olvastam. Akkor is tetszett. Üdv. |
|
|
|
|
|
|
