| Küzdőtér |
|
|
|
 |
Jön...jön,....jön...: «Osservatorio Letterario» 2007. 57./58. száma! |
|
stelltesor
 |
Már sajtó alatt az
«Osservatorio Letterario»
nyári-őszi nyomtatott, dupla száma.
Olvassátok szeretettel.
|
HONFOGLALÁS… THE MAGYARS ARE BACK HOME - 100 ÉVE SZÜLETETT DSIDA JENŐ (1907-1938) - NAGYAPÁM SORSA - AZ ETRUSZKOKRÓL ÉS ÍRÁSUKRÓL (IV.) - ÉLET ÉS EGÉSZSÉG, ORVOS ÉS BETEG, JOG ÉS ERKÖLCS, AZ EMBERI MÉLTÓSÁG FOGALOM SZFÉRÁJÁBAN...
Elérkeztem az «Osservatorio Letterario» nyári-őszi számához. Ezennel is, a legutóbbi számunktól eltelt időszakban – a szerkesztőségi és újságírói munkákon kívül –, szerencsére és nagy megelégedésemre ez az elmúlt félév is szakmai tevékenységekben rendkívül gazdag volt és végre nem voltam frusztrált, hanem megérdemelt és méltó honoráriumokkal kompenzálták az alább végzett munkáim: műfordítás, történelmi és szakfordítások, huzamos ügyészségi- és igazságszolgáltatási fordítás és tolmácsolás, valamint felnőttoktatás (Szerk. mjgy.: egyetemi diplomásoknak).
Az előző vezércikkemben megemlítettem néhány szép eseményt, amelyet a folyóiratnak köszönhetek. Ez a csoda még folytatódik: hála a specifikus történelmi, lingvisztikai cikkeimnek folyamatosan keresnek fel kutatók, történész tudósok, nyelvészek, etruszkológusok, hungarológusok és még sorolhatnám. Bizonyos zavarban is vagyok, hiszen nagy nehezen tudok megfelelően kielégítő választ adni mindenkinek. Egyetlen ember számára csak a levelezés ellenőrzése és lebonyolítása egy tisztességes napi elfoglaltságot jelenthetne. A fent említett, rendszeres, mindennapi [Szerk. mjgy. : szerencsére most is folyamatban lévő] szakmai lekötöttségeim miatt – amelyek igénybe vesznek teljes napokat –, kevés éjszakai órák álltak rendelkezésemre a történelmi és nyelvészeti kérdések megválaszolására.
Ezek közül itt van egy legutóbbi példa – természetesen a többi értékes levelező kizárása és megsértése nélkül – a sok közül: a híres író, művészettörténész, jogász és újságíró, Czakó Gábor februári jelentkezése, aki egy hosszú nyelvészeti tanulmányát mellékelve kérte véleményemet. Még mindig adósa vagyok, még nem tudtam neki érdemben válaszolni, hiszen a válaszomnak is hasonló nagyságrendű, alapos, szakmai igényű, tanulmányszerűnek kell lennie, s ehhez hosszabb időre van szükség. Menet közben lejegyeztem ezzel kapcsolatos gondolataimat, de még nem elégséges, nem felelhet meg az elvárásoknak.
Messzi 1978-ban vagy 1979-ben találkoztam vele először – nem személyesen –, hála az azokban az években megjelenő „A várkonyi krónika” c. regényének. Nem emlékszem pontosan az évre: vagy végzős, tanári államvizsga előtt állóként, vagy már friss diplomás tanárként olvastam ezen könyvét. Egy azonban biztos, ha valaki akkoriban azt mondta volna nekem, hogy valamikor fel fog keresni engem a már akkor is nagy hírű író, a szemébe nevettem volna. De, a leghihetetlenebb események történhetnek meg a valóságban! Ez a tény nem akármilyen élmény számomra: ugyanis tanúbizonysága annak, hogy a tudományok és a kultúra területén nagyra becsült személyiségek olvasnak engem és felkeresnek, mert érdekesnek tartják irodalmi, történelmi, lingvisztikai, etnográfiai stb. vonatkozású cikkeimet, észrevételeimet, véleményeimet mind az „Osservatorio Letterario” nyomtatott és elektronikus oldalain, mind egyéb más irodalmi- és kulturális internetes portálon.
A legelképzelhetetlenebb nehézségek ellenére is –, egy másik nagyon friss és kellemes élményem: egy bécsi magyar szerzőtől, Hunnivári Zoltántól kaptam felkérést könyvének olaszra fordítására. Az ügyészségi és oktatói munkám miatt ez a fordítás elég hosszú időbe telt, mivel erre csak a vacsora utáni esti és éjszakai órák maradtak, megosztva azokat a szerkesztőségi és újságírói, valamint műfordítói munkák között. Múlt év október végétől április 30-ig, a munka átadásának napjáig tartott e megbízásom teljesítése.
A fordítás során történettudományi, csillagászati, matematikai és etimológiai kutatásokat is kellett végeznem, fejest kellett ugranom a múltbeli arab emírek birodalmába stb., hogy jobban megérthessek bizonyos témaköröket, gondolatokat, utalásokat vagy fogalmakat. Mondhatom, rendkívül fárasztó munka volt, de nagyon hasznos minden szempontból. Azért is mert újabb kérdések vetődnek fel, amelyek mélyebb kutatásra is ösztönöznek. [Szerk. mjgy. : pro vagy kontra.]
Örömmel közlöm, hogy ez év áprilisában az Osservatorio Letterario egy újabb irodalmi füzetet is publikált: Umberto Pasqui „L’ombra delle stelle” [„A csillagok árnya”] novelláját.
Ebben a számban az olasz nyelvű rovatokban olasz nyelvű költeményeket, prózákat, esszéket, irodalom- és filmkritikáka mellett olaszról vagy magyaról fordított alkotásokat is olvashatnak a tisztelt Olvasók. Íme a benne olvasható alkotások listája:Tartalomjegyzék. (N.B. Előzetesként egy-két írás már olvasható ezen a portálon. A többi feltöltésével még várok a nyomtatott példány megjelenéséig.)
A magyar nyelvű függelékben többek között az alábbiakat:
Michelangelo Naddeo
HONFOGLALÁS… THE MAGYARS ARE BACK HOME
Ez a könyv egy trilógia második kötete, amelyben elődeink honfoglalását terület-visszafoglalásnak nevezi, s hangsúlyozza a szerző, hogy e dokumentációkkal bizonyított – és nem feltételezett – kutatási eredményei szerint Európa egész történelmét újra kell írni...
100 ÉVE SZÜLETETT DSIDA JENŐ (1907-1938)
«Ha verskedvelő ember Dsida-költeményeket olvas, haj-landó megfeledkezni mindenki másról, és el sem tudja képzelni, hogy egyáltalán lehet ennél szebb, finomabb, tökéletesebb költészet. Nem, nem volt válaszadó, nem volt irányt mutató, tömegeket helyes történelmi útra vezérlő lángelme, nem volt költészetével egyben történelmi alak. Valójában amolyan kismester volt, de micsoda mester!»...
Frigyesi Ágnes
NAGYAPÁM SORSA
A második világháború előtti történelemre a kommunista diktatúra hosszú évtizedekre rányomta a hallgatás, torzítás, és elhallgatás vastag, sötét leplét. Hiába érkezett – kissé váratlanul – a rendszerváltozás, vagy ahogy sokan mondják, csak némi változás, a világháború előtti történelmet – sok tekintetben – továbbra is homály fedi. A személyes családi emlékekről: felfelé ívelő, majd a magasban kettétört emberi sorsokról, tragédiákról ma is alig hallunk. Szüleink, nagyszüleink szívében, lelkében – ha még élnek –, az egykori „illyési” zsarnokság bénító félelme. A régi emlékek titkainak, mozzanatainak többségét továbbra is az albumok mélye őrzi. Egy-két fotó azonban végre „mesél” a múltról…
AZ ETRUSZKOKRÓL ÉS ÍRÁSUKRÓL
«Valóban etruszk írás?» Mit tudunk az etruszkokról?
IV.
... Mit hagytak ránk ezzel kapcsolatban az ókori történészek? Pl. a Kr. e. V. században élő görög történész, Herodotosz azt tartotta, hogy az etruszkok Kis-Ázsiából, Lídiából érkeztek tengeri úton. Más ókori történészek szerint viszont – mint pl. Diogini Alicarnasso szerint – az etruszkok egy italicus néptörzs, s már a legősibb idők óta tartózkodtak az itáliai félszigeten.
Barbujani viszont (ld. az előző számban a cikket) azt mondja, hogy nem kell Törökországból Itáliába történő tömeges vándorlásra gondolni, csak egyes népek mozgására, akik a Földközi-tenger keleti népeivel mély biológiai változásokon mentek keresztül.
Nem marad más számunkra, mint megvárni az ezzel kapcsolatos kutatási fejleményeket. Egy dolog azonban biztos: az etruszkok eredetének problematikája és nyelvük eredete még nem megoldott kérdés...
Szó lesz a csaló capitóliumi farkasról is, amiről kiderült, hogy nem az etruszk művészet főműve: ugyanis a középkorban készítették ezt is, mint az alatta lévő az alatta lévő ikerpárt. Kr. e. 480-470 közötti évtizedre teszik "születését" .... A cáfolhatatlan bizonyítékok ellenére ez a dátumozás az új adatok megjelenését követően mégis csak furcsán, makacsul tovább él: 2000-ben a restaurációt követően a capitóliumi múzeumok is tétovázás nélkül ugyanerre az időre teszik a szobor keletkezését.
Dr. Tarr György *
ÉLET ÉS EGÉSZSÉG, ORVOS ÉS BETEG, JOG ÉS ERKÖLCS, AZ EMBERI MÉLTÓSÁG FOGALOM SZFÉRÁJÁBAN (Az orvoslási jog vázlata)
... A test és a lélek orvosa....
Valóban, Krisztus mindig együttérzett a szenvedő, beteg emberekkel. Számos beteget meggyógyított, de nem csak a beteg testeket akarta gyógyítani, hanem azért jött közénk, hogy az ember testét és lelkét egyaránt gyógyítsa.
Ő az az orvos, aki minden beteget közel engedett magához, aki megengedte, hogy a Tőle gyógyulást remélők megérintsék, s Ő az az orvos, aki ma is fölé hajol minden betegnek, s akire a betegnek szüksége van, hogy meggyógyuljon.
Korunk orvosa is hajoljon a beteg fölé, ha a beteg szólítja, s ha kéri, hogy hívjon hozzá papot, teljesítse kérését. Mert a betegségnek gyakran az az eredménye, hogy a beteg keresi Istent, hogy visszatérjen hozzá, s mivel a betegség sokszor megsejteti a halált is, a beteg kérésére az orvos tegye lehetővé, hogy a lelket meggyógyítsa...
Mit üzen a Szent Korona? Azt, hogy az abroncsán lévő két orvos-szent védelmezi a fejének, s valamennyi tagjának - az állampolgároknak - az egészségét, következésképp az egész ország népének egészsé-gét úgy kell védeniük az orvosoknak, mint a két orvos-szent védte az emberek egészségét, s ahogy gyógyította őket. A Szent Korona tehát mai aktualitással is üzen az orvosoknak.
* Az állam és jogtudomány kandidátusa, doktora (1998).
A Szent Korona Lovagja (1999) és Vitéz (2002).
Kutatási területe: emberi jogok, személyiségi és életjogok, környezetjog.
Szó lesz még sok másról....
Forrás: Testvérmuzsák
(2007. május 29-30.)
-mtt-
|
Ideje: Május 31, csütörtök, 20:46:20 - fullextra
|
|
| |
|
Vissza Rovathoz
 |
|
|
|
|
| "Jön...jön,....jön...: «Osservatorio Letterario» 2007. 57./58. száma!" | Belépés/Regisztráció | 1 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Jön...jön,....jön...: «Osservatorio Letterario» 2007. 57./58. száma! (Pontok: 1)
- stelltesor Ideje: Június 02, szombat, 11:09:24
(Adatok | Üzenet küldése) | | Már meg is jelent! A jövő héten postázzuk az előfizetőknek és a megrendelőknek. |
|
|
|
|
|
|
