| Küzdőtér |
|
|
|
 |
A nők helyzete a paraszti társadalomban |
|
|
A nő és a férfi közötti különbség - és itt most nem elsősorban a biológiaira gondolok -, ill. az azokról íródott eszmefuttatások, történetek, kabarétréfák, bizton állíthatjuk, hogy egyidősek az emberiséggel. |
A nők jogi helyzete az évszázadok során állandóan alakult, változott. Jó példa erre az asszony szavunk ősi jelentése, ami uralkodónő volt. Az ebből képzett ige, az asszonykodni, pedig uralkodni jelentéssel bírt. Az Árpád-korban az asszonynak lehetett vagyona, örökölhetett és hagyományozhatott is. Csak az Anjou-korban lett törvény a férfiágon való öröklés.
A parasztársadalomnak a hagyományokhoz szívósabban kötődő közegében csak nagyon lassan szereztek maguknak jogokat a nők pl. az örökösödésben. Eleinte csak a hozományba kapott értékek számítottak a lány örökségének, később ők is megkaphatták jussukat apjuk halála után, ez az összeg viszont általában kevesebb volt, mint a fiútestvéreké.
A 13-14 éves lány már szinte nagylánynak számított. Táji-vallási különbségek befolyásolhatták ezt. A lányok fontos szerepet játszottak a falu életében. A falu díszei voltak, ők járhattak a legcifrábban.Számos alkalom volt, hogy a felnőttek megfigyelhették, vajon a hagyományoknak megfelelően viselkednek, járnak el?Minden ellenőrzés ellenére azonban ezek voltak
életük legérdekesebb, legvidámabb évei.
A ház körül a nagylány feladata volt a kisebb testvéreiről való gondoskodás, a főzés, mosás, takarítás körüli segítség az édesanyának. A baromfi ellátása, a kertbeli munka, a fejés, a köpülés is. A legtöbb munkaalkalom egyben társas szórakozási alkalom is volt, mint például a kukoricafosztás, aszalás, lekvárbefőzés. A legfontosabb szórakozási, és ismerkedési alkalom viszont a fonás volt. Többnyire közösen bérelték ki egy özvegyasszony házát fonóháznak. A fát, petróleumot közösen hozták, meg a cukros, főtt kukoricát is, amivel a betérő legényeket vendégelték meg. Fonás közben szólt a nóta, meséket hallgattak. A legényeknek ez jó alkalom volt megfigyelni melyik leány a legügyesebb.
A kézből leeső orsót pedig csak csókkal lehetett megváltani. Ki tudja mennyi volt abból a szándékos leejtés! Akárhogy is, a lánymunkák egy része a belenevelődést szolgálta az asszonyi munkába, ill. a párválasztás, ismerkedés lehetőségét is jelentette.
(Jávor Kata és Tátrai Zsuzsanna munkái alapján)
A következő részben a menyasszonyságról olvashattok majd.
|
Ideje: Augusztus 16, hétfő, 08:26:46 - fényesi
|
|
| |
|
Vissza Rovathoz
 |
|
|
|
|
| "A nők helyzete a paraszti társadalomban" | Belépés/Regisztráció | 1 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: A nők helyzete a paraszti társadalomban (Pontok: 1)
- Audrey Ideje: Augusztus 16, hétfő, 14:00:17
(Adatok | Üzenet küldése) | Mennyit változott azóta a világ! Nagyon érdekes volt olvasni, várom a cikk folytatását!!!
:-))) |
|
|
|
|
|
|
