| Küzdőtér |
|
|
|
 |
Minden madár társat választ |
|
|
Valamikor vidéken csak aratás után volt szokás lakodalmat ülni. |
Engedtessék meg itt néhány személyes jellegű mondat.Apai nagybátyám egy határmenti szabolcsi faluban élt egy, még az ő édesapja által épített vályogházban. (Talán öt évvel ezelőtti érdeklődésemre a helyi önkormányzatnál még azt felelték, áll a ház. ) Gyermekkoromban szinte minden nyarat ott töltöttem. A tiszta szobában volt egy karos pad, és abban Gyula bátyám vőfély holmija.A mai napig emlékszem rá, ahogy egy alkalommal engem is elvitt egy általa igazgatott lakodalomba.Azok a rigmusok, az ünnepi alkalomtól, bortól kipirosult arcok, a pántlikák, az ízek, a muzsikusok!
Egy valamikori házasságkötés az őket - mármint egy párt - befogadó közösségnek is jelentős esemény volt. Tisztesség volt meghívni, és a meghívást el is fogadni! Ének, zene, tánc, nemegyszer az évszázadok óta megörzött szokások, varázslások, dramatikus játékok szórakoztatták a lakodalom résztvevőit, vagy éppen igyekeztek elősegíteni az ifjú pár boldog jövőjét.
A lakodalom menete és mozzanatai elsősorban a menyasszonyt állítják a középpontba. A lakodalom a lányos háznál indul, a kikéréssel. A vőfély itt már jelentős szerephez jut, mivel az ő tiszte a lányt kikérni a szüleitől, ill ő búcsúztatja el a rokonaitól, barátnőitől, leányéletétől. Sok helyütt azonban -és ez egyben az egész lakodalom egyik legmegrendítőbb mozzanata-, a menyasszony és annak édesanyja énekben búcsúzott egymástól. Ez a szokás visszanyúlik egészen azokra az évekre, amikor a leányt akarata ellenére, gazdasági érdekeket szemelőtt tartva adták férjhez, a szülők által kijelölt férfihoz. Természetesen a múltban is köttettek igaz szerelemből házasságok, legfőképpen a szegényebb családok között. Amikor egy legénynek komoly szándékai voltak, akkor barátaival ment el a lányos házhoz, de a többiek távozása után is ott maradt. Amennyiben a szülőknek sem volt kifogása a személye ellen, akkor már nemcsak a legényjáró napokon látogathatta meg jövendőbelijét. Ajándékokat vitt neki, majd amikor megegyeztek, hogy házasságra lépnek, akkor a legény, vagy az édesanyja, vagy valamelyik rokona megkérte a leányt az apjától. Az eljegyzést kézfogóval pecsételték meg, majd jegyet váltottak. Eljegyzés után a fiatalok "a nap alatt voltak", vagyis az egész falu figyelme rájuk irányult.ettől kezdve együtt jártak a táncba, szórakozásba.
A kikérés után a leány hozományát, legfőképpen a tulipános ládát szekérre pakolták, és nagy zeneszóval mentek a vőlegény háza felé. A tulipános ládában pedig a menyasszony saját keze által készített kelengyéje volt, amit leánykodása utolsó 2-3 évében készítgetett el.Hiába tudta, hogy leányként jobb a sora, mint menyecskének, vagy asszonynak, mégis minden leány azon buzgolkodott, hogy mihamarabb párt találjon, mert pártában maradni nagy szégyen volt, akit a közösség kivetett, és állandóan gúnyolt. A lakodalmas menet amerre haladt, minden szembejövőt vendégül látott pálinkával, süteménnyel. (Jónéhány évvel ezelőtt az Eger melletti Noszvajon voltam egy lakodalomban, ahol a templomba menet is ez volt a szokás.) Egyébiránt régi hagyomány szerint egyes helyeken a templomi szertartás nem jelentette a falu előtt az egybekelést, hanem a kikérést meg kellett a délután folyamán ismételni. Igy a templom kapujában színlelt alkudozásba fogott a menyasszony és a vőlegény násznagya, hogy hová menjen a menyassony. Természetesen mindkettő vinni szeretné, így megegyeznek, hogy a délutánt még szülei házában töltheti. Ebéd után aztán nagy zeneszóval ismét elindul a menet kikérni a menyasszonyt. A menetnek azonban akadályokat állítanak.Kifeszített kötelet kell megkerülni, máskor rablóknak öltözve a vőlegény barátai "támadják" meg őket, de még a lányos ház kapuja is zárva, ami csak találós kérdések megválaszolására nyílik csak. A vőfély kikérőjére aztán - a játék folytatásaként-, öregasszonyokat hoznak elébük. Végül csak megkapják a menyasszonyt és vidám énekszóval indulnak- általában kerülővel, hogy minél többen láthassák a menetet - hazafelé. Megérkezéskor az örömapa fogadja az új asszonyt, és ő vezeti be a házba, bemutatván neki új rokonságát.
Sokféle népszokás is kötődik a lakodalomhoz. A menyasszonynak vizes vödröt kell felrúgnia, hogy könnyebben szüljön, a kéménybe kell néznie, hogy fekete szemű, majd piros borral szembeöntik, hogy piros arcú legyen a gyermeke.
A lakodalom befejezése után az új asszonynak rögtön munkába kellett állni. Segédkezett az edények mosogatásában, a ház rendberakásában. A néhány napos ünnepi alkalom után elkezdődő hétköznapokban már nem volt olyan megkülönböztetett helyzete a fiatalasszonynak. De erről majd a következő részben írok.
|
Ideje: Augusztus 23, hétfő, 12:03:36 - fényesi
|
|
| |
|
Vissza Rovathoz
 |
|
|
|
|
| "Minden madár társat választ" | Belépés/Regisztráció | 2 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: '' Minden madár társat választ'' (Pontok: 1)
- Audrey Ideje: Augusztus 23, hétfő, 13:18:29
(Adatok | Üzenet küldése) | Kár, hogy ezek a kedves népi hagyományok lassan teljesen kikopnak a használatból. A mai városi lakodalmak valami furcsa ötvözetei a falusi tradícióknak (lsd. vőfély!) és a nyugati, amerikai stílusnak (pl. csokordobás, örömapa viszi a menyasszonyt az oltárhoz, lefátylazás, stb.).
De a városi fiatalok már egyre kevésbé elevenítik fel a régi népszokásokat, hagyományokat. Már csak immel-ámmal fordul elő a lakodalmokon olyasmi, mint a tányértörés, a menyasszonyrablás, a cipőlopás, aprópénz söprés, stb.
Sőt, az igazi lakodalmakat hatalmas sátrakban tartották régen! És az egész falut meghívták a lagziba. Az asszonoyk már hetekkel előtte sütöttek-főztek. Na és a dínom-dánom másnap reggelig tartott ám, nem ment el a jónép aludni hajnali egy és kettő között, mint mostanság!!! Volt, hogy több napon át tartott a lakodalom!
Ismét érdekes volt olvasni Téged, kedves Fényesi!!!!
|
|
|
|
|
|
Re: '' Minden madár társat választ'' (Pontok: 1)
- Bogika Ideje: Augusztus 29, vasárnap, 22:48:29
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | A Nógrád megyei Cereden is szokás az, hogy a lakodalmas menet itallal és süteménnyel kínálja, de nem a szembejövőket, hanem a házak előtt ácsorgókat. Muszáj elfogadni. Ugyanitt a házasságkötés előtt összegyűlnek a menyasszony asszonyrokonai, és kimossák a kelengyét. A heves megyei Lőrinciben az asszonyrokonok közösen csinálják meg a csigatésztát a levesbe. Ugyanitt szokás a bakmenyasszony. A menyasszonytánc után két fiatal férfirokon beöltözik piros, szedett-vedett ruhába, és egymással táncot járnak, meg egy kis humoros jelenetet adnak elő, ezt aprópénz, és söröskupak dobálással köszönik meg. Az én esküvőmön is volt ilyen, mert Anyu abba a városba való. |
|
|
|
|
|
|
