| Küzdőtér |
|
|
|
 |
Beteg világ |
|
naiva
 |
Ennél a pontnál nem bírom tovább és hátranézek. Muszáj látnom a – számomra – nem mindennapi párbeszéd résztvevőit. Legnagyobb meglepetésemre, a „balerinának” öltöző hang tulajdonosa fiú. Majdhogynem kisfiú... |
Beteg világ
Nem tudom, én öregszem? Vagy tényleg rossz irányba megy a világ? Ezek a kérdések – és még egyebek is – vetődtek fel bennem a minap, egy álmos februári reggelen…
… A helyijárat zsúfolva van iskolába igyekvő gyerekekkel, munkába siető felnőttekkel, orvoshoz készülő öregekkel. Ülök az ablaknál, egykedvűen nézem a busz ablakán túli hófehér tájat. A fiatalok fülén lévő headsetekből hangosan szól a zene, összemosódik a buszon beszélgetők morajával. Nem szoktam figyelni ki, miről beszél, de most a hátam mögött ülő két fiatal dialógusára felkapom a fejem. Nem látom őket, hisz mögöttem ülnek, de úgy vélem két lányka beszélget. Íme a párbeszéd, amit hallottam, sőt egyre növekvő „érdeklődéssel” figyeltem:
– Mi leszel a farsangon?
– Balerina. Hoztam tűsarkú cipőt is.
– Ki fogod törni a bokádat! – a lány hangja tényszerű, szinte megállapításként hangzik.
– Á, nem hiszem! Otthon gyakoroltam.
Kis csend áll be a párbeszédben, majd a „balerina” egykedvűen közli a lánnyal:
– Igazgatói intőt fogok kapni.
– Miért? – a lány hangja álmos, nem sok érdeklődésről tanúskodik.
– Feltették egy meztelen képemet a netre – jön az érzelmektől teljesen mentes válasz.
– Hova?
– Nem tudom…
– Ki volt az?
– A Vali.
– Gondoltam… A Valira vall.
– Hol készült? A suliban?
– Nem. A sportcsarnokban. De nem is látszik semmi, mert oda tettem a kezem…
– Anyád meg fog ölni – a lány hangja továbbra is szenvtelen.
– Ááá, nem hiszem.
– Hogy tudták meg?
– A Vali anyja felhívta a Kati nénit, az meg az Éva nénit, Ő meg az ofőt. Hogy én milyen egy mocskos alak vagyok, valami ilyen szöveggel. Szóval igazgatóit fogok kapni… Még úgysem volt ilyenem. Szaktanárim, osztályfőnökim volt…
– Anyád meg fog ölni… – ismétli önmagát elmélázva a másik.
– Neeem… Habár nem is tudom… – bizonytalanodik el a „balerina” – Lehet, felvágom az ereimet. Szerinted fáj?
(Egyre döbbentebben hallgatom a beszélgetést, szinte nem akarok hinni a füleimnek)
– Nem fáj… Vagyis az elején nem.
– Honnan tudod? Te már próbáltad?
– Igen… De nem vágtam elég mélyre, semmi bajom nem lett – a lány hangjában még mindig nyoma sincs semmi érzelemnek.
Ennél a pontnál nem bírom tovább és hátranézek. Muszáj látnom a – számomra – nem mindennapi párbeszéd résztvevőit. Legnagyobb meglepetésemre, a „balerinának” öltöző hang tulajdonosa fiú. Majdhogynem kisfiú. Mellette a monoton hangú, semmin meg nem lepődő lány: hosszú hajú, sápadt arcú kislány.
Leszálláshoz készülődöm. Ők is. Én a hallottakon rágódva elindulok a munkahelyem felé, a gyerekek a közeli általános iskola felé veszik az irányt…
Azóta sem hagy békén egy sor gondolat… Hallom a gyerekek hangját… Nem volt bennük szégyenérzet, megdöbbenés, teljesen természetesen beszélgettek számomra elborzasztó dolgokról. Mintha csak az időjárást, vagy a matek házit beszélték volna meg… Ennyit változott volna a világ? Tudom, ennél durvább dolgok is zajlanak az iskolákban, hisz a média számtalanszor ad hírt elképesztő brutalitásokról, szexuális visszaélésekről, és azt is tudom, a gyerekek néha nagyon kegyetlenek tudnak lenni egymással…
De a hangjuk – monoton, egykedvű hangjuk – azóta sem megy ki a fejemből.
Talán ez volt a legmegdöbbentőbb számomra.
* * *
Aztán hazaérve, a tévéből értesülök a 22 éves egyetemista tervéről, hogy 22 ember lemészárlására készült…
Az újságban olvasom: középiskolás lányok nem bírták elviselni kollégista társuk szüzességét, és elvették azt… Fiatalkorúak…
Lehetne filózgatni, kinek a felelőssége, miért történnek gyermekeinkkel ilyen dolgok, honnan a motiváció tetteikre. Ráfoghatjuk a médiára, a felgyorsult világra, az Internetre, ahol kedvükre barangolhatnak, rábukkanhatnak személyiségüket károsan befolyásoló oldalakra. Ráfoghatjuk az iskolára, ráfoghatjuk a széteső családokra. Mert ez a kor, amiben élünk nem kedvez a családnak. Reggeltől estig robotoló, vagy éppen a munkanélküliség gödrében senyvedő szülők, a megélhetésért zajló egyre elkeseredettebb harc… Fáradt esték, pár szavas beszélgetések…
Úgy érzem, ez a legnagyobb probléma… A család nem tudja betölteni eredeti szerepét: nem egy csendes sziget, ahol a családtagok megpihennek, megbeszélik gondjaikat, közösen töltenek önfeledt perceket, feltöltődnek. Tudom, sajnos saját bőrömön is tapasztalom.
És nem biztos, hogy tudni akarom, vajon az én gyermekeim miről beszélgetnek barátaikkal, barátnőikkel.
|
|
| |
|
| "Beteg világ" | Belépés/Regisztráció | 24 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Beteg világ (Pontok: 1)
- Samway Ideje: Február 13, szombat, 17:39:23
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | A család nem tudja betölteni eredeti szerepét: nem egy csendes sziget, ahol a családtagok megpihennek, megbeszélik gondjaikat, közösen töltenek önfeledt perceket, feltöltődnek.
Sajnos Zsuzsi itt nagyon igazad van...ez a kegyetlen valóság, mert egymást majmolják a gyerekek és akinek nincs-nem futi...az lop, hogy ne maradjon le a társaktól és ez hatványozódik s eléri az ön-ill.gyilkosságot... |
|
|
|
|
|
Re: Beteg világ (Pontok: 1)
- csitesz Ideje: Február 13, szombat, 19:40:33
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Megrendítő sorok. Ezért fontos, hogy a gyerkőcök tartozzanak egy közösséghez. ha már a család nem tudja betölteni a funkcióját. Sajnos manapság ezek a közösségek is megszűntek. Maradt a "banda", ahol semmi érték nincs. puszi Józsi |
|
|
|
|
|
Re: Beteg világ (Pontok: 1)
- Eprecske Ideje: Február 14, vasárnap, 18:15:39
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Zsuzsi megrendítő amit írtál. De sajnos ez a rideg valóság. A héten történt, hogy egy ismerős elzavarta a fiát otthonrol, és nem értettem. Hisz bármi történik akkor is a gyermek számára a család egy biztos sziget. Még akkor is ha már felnőt. De lehet, hogy csak kevesen vagyunk akik így éreznek. Ölellek Mártus |
|
|
|
|
|
Re: Beteg világ (Pontok: 1)
- winner Ideje: Február 14, vasárnap, 20:48:37
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Olvasok egy könyvet. Ott a gyerekek lefekvéskor kézcsókkal köszönnek el a szülőktől. Ez a nevelésen múlik. Én se tudtam volna elképzelni, hogy kezet csókoljak a szüleimnek, mert nem úgy neveltek.
De a tiszteletet megadtam nekik mindig. Manapság a média és köztük a TV nagyobb befolyással van a gyerekekre mist a család, a szülők. |
|
|
|
|
|
Re: Beteg világ (Pontok: 1)
- blue Ideje: Február 15, hétfő, 10:24:44
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Elolvastam...lassan már semmin sem lepődöm meg...talán túl sokat utazom tömegközlekedésin?? |
|
|
|
|
|
Re: Beteg világ (Pontok: 1)
- Teru Ideje: Február 19, péntek, 16:39:19
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Nem vagyok nagy vallású ember és nem is akarok senkit arra késztetni, csak visszaemlékszek amikor még gyerekek voltunk és mi hogyan lettünk nevelve. Vasárnap, ünnepnap reggel nem a TV volt az első, hanem templomba menni. Szó nélkül. Nem is mertünk volna appelálni, igy voltunk hozzászokva és ez volt a családi törvény. Eszünkbe sem jutott volna meztelenül fényképezkedni vagy épp ongyilkosságról tárgyalni barátokkal, barátnőkkel. Szerintem a vallás nagyon is jó segédezköz volt a szülőknek a nevelés mellé, ma már sajnos nagyon elhitetlenkedtek az emberek. És azt is észrevettem, hogy sok szülőnek az itt leirt gyerek viselkedés valahogy természetes, igy van rendjén. Ez az én szerény véleményem. |
|
|
|
|
|
Re: Beteg világ (Pontok: 1)
- kiralylany Ideje: Február 23, kedd, 15:52:36
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Nagyon ütős írás! Én szinte mindig figyelem a körülöttem lévő beszédét utazás közben. Magukat az embereket is. Tény, hogy a változások korát éljük. Minden változik. A természet, a kaják, és hát mi magunk, emberek is. Sokszor nem tudom, hogy egy emberpéldány fiú-e vagy lány? Hogy minek látszik, az egy dolog. De legtöbbjük szinte nemtelen. Csak lóg rajtuk a gatya, meg a hajuk a szemükbe, és a fülükön tányérnyi fejhallgató... Közömbösek. Megszokták? Az ő ingerküszöbük már sokkal magasabb mint a miénk. A lövöldözős srácról volt egy műsor a rádióban, ahol éppen erről vitáztak a szakemberek. Hogy: miért? A szülő mutogat a tanárra, a tanár a médiára... Mindegyikben van egy kis igazság. A szülő nem képes nevelni, a tanár nem nevelhet (csak oktathat, mert kivették a kezéből a büntetést törvényileg) a média meg... hát neki az a célja, hogy hülyére keresse magát, és mindegy, hogy mivel. A legyek a szarra szállnak. Ha folyik a vér, mindenki ott ül a képernyők előtt. Tudod Zsuzsi, azért az nyújthat némi vígaszt, hogy nem mindenki és nem minden gyerek ilyen! Sok ellenpélda is akad! De való igaz, akiket Te hallottál, nem egyedi esetek. Sajnos! |
|
|
|
|
|
Re: Beteg világ (Pontok: 1)
- prudentia Ideje: Február 24, szerda, 00:34:36
(Adatok | Üzenet küldése) | Az írás tetszik, a téma kimeríthetetlen. Maga az eset hátborzongató.
Hitem szerint ezek a mai fiatalok a mai felnőttek miatt ilyenek, a média csak hab a tortán... (Tény, hogy mostanra módszeresen lezüllesztődött az oktatás, és értéküket-szerepüket (té)vesztették olyan fogalmak, mint család, hivatásos anya, stb) |
|
|
|
|
|
Re: Beteg világ (Pontok: 1)
- prof Ideje: Március 06, szombat, 17:23:43
(Adatok | Üzenet küldése) | Budapest, reggel, villamos. Mindenki munkába, iskolába. Lehet, csak én jövök munkából. Fáradtan, álmosan leülök egy szabad helyre. Megálló. Két olyan 15-16 éves leány pattan fel a szerelvényre és leülnek a szembe lévő páros-ülésre. Divatos márkás ruha és friss smink rajtuk. Előszednek egy halom papírt, olvasgatják és beszélgetnek. Irodalom. Kicsit elkezdek figyelni. Dolgozat lesz. Aztán az egyik felteszi a kérdést?
- Vazze…mi a vers?
-Túggy a tököm…valami rímes buziság.
…
A szavak belém égnek. A lányok leszállnak. Párbeszédük a fejembe zakatol tovább. Ismerős. Ismerős a dallam, a szótagok. Leírom:
Vazze…mi a vers?
Túggy a tököm…valami
rímes buziság
Haiku.
Persze ők erről mit se tudnak, és soha nem is fognak tudni, megérteni semmit…
|
|
|
|
|
|
Re: Beteg világ (Pontok: 1)
- szavathna Ideje: Március 11, csütörtök, 07:24:27
(Adatok | Üzenet küldése) | Kedves Zsuzsi!
Mindez megdöbbentő és elkeserítő. Sajnos nagyrészt tehetnek erről azok a mesék és filmek, amiken a gyerekek felnőnek. Ezt látják és hallják... Valahol "magunkat" érzem ezért hibásnak... Magunkat, a beteg világot...
Ölellek! Anna |
|
|
|
|
|
Re: Beteg világ (Pontok: 1)
- Emericus (imike@labor.hu) Ideje: Március 12, péntek, 16:14:45
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Valóban,borzasztóan beteg világ. A fiatalok azonban csak azt teszik, amit a média sugall nekik. Példaképük a valóságshowk világa. Sajnos, még az internetről is zömmel a rosszat szörfölgetik ki. Tetszett a cikk, valóban fel kell hívni a jelenségre a még tenni képes szülők és nevelők figyelmét. |
|
|
|
|
|
|
