| Küzdőtér |
|
|
|
 |
Húsvét |
|
winner
 |
Húsvét. Amikor ezt a szót halljuk, önkéntelenül is a sonka, a hímes tojás, a locsolkodás, és nem utolsósorban Krisztus keresztre feszítése és feltámadása jut az eszünkbe... |
Mit is ünnepelünk valójában, és honnan ered a keresztény vallás egyik legnagyobb ünnepe?
Húsvét minden évben a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapra esik. Na, ez kissé bonyolult, és első olvasatra is kitűnik: az nem lehet, hogy Krisztust minden évben más napon feszítették keresztre. Hogyan lehet akkor az, hogy húsvét egy úgynevezett mozgóünnep? Csak is úgy, hogy ez az ünnep sokkal régebbre nyúlik vissza. Eredetileg zsidó ünnep volt, héberül a péhesz (elkerülés), melynek apropóján az egyiptomi fogságból való szabadulást ünnepelték. Igen ám, de ez is egy adott napon kellett, hogy végbemenjen.
Valójában az ünnep a tavaszi termékenység köszöntése.
Ennek meghatározásához a Nap és a Hold mozgását választották, és bár a napéjegyenlőség ugyanazon a napon van minden évben, az onnan számolt holdtölte már nem. Persze ebben is van egyfajta ciklikusság, de ebbe inkább most ne menjünk bele.
A lényeg, hogy az ünnep időpontját kr.u. 325-ben az első nicei zsinat határozta meg. Nagyjából azóta tartjuk a fent megjelölt számítások napján húsvét ünnepét. Miért is írtam, hogy nagyjából. Mert kezdetben nem volt ez ilyen világosan meghatározva, csupán az elveket fektették le, ezért aztán a VI. században módosították, majd 1581-ben rögzítették azt a számítást, amely meghatározza az adott évben a Húsvéti ünnepek időpontját. Ezt az ortodox egyházakon kívül, minden keresztény egyház átvette.
A keresztény államokban, húsvét mindig március 22-e és április 25-e közé esik, kivéve a már említett ortodox egyházakat. Továbbá a legtöbb keresztény vallású országban hivatalos ünnep.
A keresztről levett Krisztus, Mária ölében
Másik érdekes kérdés az ünnep elnevezése.
A magyar Húsvét szó, nem utal az ünnep nevére, de Csíkményságon a húsvéti körmenetet „Kikerülésnek” hívják. Még érdekesebb a német Oster és az angol Easter elnevezés, mely egy ősi germán istennő, Ostara nevéből ered. Ő a tavasz úrnője volt, és ünnepét a tavaszi napéjegyenlőség idején tartották.
Bizonyára mindenki hallott már a Húsvétot megelőző negyven napos böjtről. Ezt Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartják (már ha megtartják). Célja az önmegtartoztatás és az alázat erősítése volt. Manapság csak igen kevesen vetik magukat alá a böjtölésnek, és ez is leginkább abban nyilvánul meg, hogy nagypénteken nem esznek húst. A Református és az Evangélikus vallás engedékenyebb, ott eleve csak nagypénteken kell böjtölni.
Az ünnep lényegében a virágvasárnappal kezdődik, és egyben bevezeti a nagyböjtöt. Mint tudjuk, Jézus virágvasárnapon vonult be Jeruzsálembe.
húsvéti körmenet
A nagyhéten hétfőn, kedden és szerdán különösebb szertartás nincs. Csütörtök az utolsó vacsora napja, és ilyenkor a templomokban csak egy misét tartanak, azt is az esti órákban.
Nagypénteken nincs mise. Liturgikus szertartások vannak. Az úgynevezett Kereszthódolat és ilyenkor olvassák fel János evangéliumát.
Nagyszombat napközben nincs semmilyen szertartás. Este kezdődik az úgynevezett öt részes liturgia, melyek a következők:
– Fényliturgia, – Igeliturgia, – Keresztségi liturgia – Eukarisztia liturgia és végül a körmenet.
A körmenettel hirdetik, hogy Krisztus feltámadt.
Húsvét vasárnap ünnepi szentmisét és ételszentelést tartanak. Régebben szokás volt a misére letakart kosárban bárányhúst, kalácsot, tojást, sonkát és bort vinni. A bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A festett tojás az újjászületés jelképe.
húsvéti hímestojások
A világon sok húsvéti népszokás él. Ilyen a festett tojás, vagy a húsvéti nyúl. Persze ez is országonként változhat. Az viszont vitathatatlan, hogy a legnépszerűbb és legismertebb népszokás a locsolkodás. A locsolkodás, a víz tisztító erejét hívatott jelképezni, más vélemények szerint, azért történik, hogy a lányok asszonyok szépek maradjanak.
Ez a népszokás Magyarországon kívül, a világ nagyon sok országában dívik. Általában húsvét hétfőn szokás megöntözni a lányokat, asszonyokat. A locsolkodás városi komfortosított szokása a parfümmel történő locsolás maradt fenn napjainkig. A fáradtságos munkáért a lányok-asszonyok tojást és sonkát adtak, bár manapság csoki tojás is dívik.
Valamire való legény persze tudja, hogy nem locsolás a locsolás versike nélkül. A tréfás rövidke locsolóversek szerves részei a kedves népszokásnak.
Csókos locsolóvers
Felébredtem húsvét hétfőn,
Mert a fiam rázott.
Apu gyere locsolkodni,
Várnak már a lányok.
Útra keltünk, locsolkodni,
Szagos víz a zsebben
Tojás helyett csókot kapunk,
Abban reménykedtem.
Szép lányok mind tojást adtak,
Csókot nem is kaptam.
A rút banyák mind csókoltak,
Pedig nem akartam.
A piros tojás a régi korokban a védő erőt jelképezte. A tojás az újjászületés jelképe. Vannak olyan nézetek is, miszerint a piros szín Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása és a tojások díszítése, az egész világon elterjedt.
Végezetül ennyi szellemi táplálék és böjt után a testnek is adjuk meg, amit megkíván.
MÉZES SONKASZELET ANANÁSZSALSÁVAL
Hozzávalók:
4 vastag szelet füstölt sonka/25dkg/db/
2friss kakukkfűág
1evők.méz
zöldcitrom gerezdek és korianderágak a tálaláshoz.
Salsa:
2 paradicsom
25dkg kockára vágott ananász
1gerezd zúzott fokhagyma
1piros chilipaprika, kimagozva és vékony csíkokra vágva
2evők.extra szűz olivaolaj
1/2 zöldcitrom leve
2evők.apróra vágott friss koriander
só
őrölt fekete bors
Leírás:
Először a salsát készítjük el. A paradicsomokat egy tálban öntsük le annyi forrásban lévő vízzel, amannyi ellepi. Hagyjuk állni egy picit, utána öblítsük le hideg vízzel, majd húzzuk le a bőrét. Vágjuk ketté, kiskanállal szedjük ki a magját, és a húsát kockázzuk föl. Keverjük össze az ananásszal, a fokhagymával, a chilipaprikával, az olajjal, a zöldcitrom levével és a korianderrel. Ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, majd hagyjuk állni,hogy az ízek összeérhessenek. Melegítsük elő a grillt legmagasabb hőfokra. Vagdossuk be a húson lévő zsíros-bőrös részt, majd dörzsöljük be kakukkfűvel. Kenjük meg őket mézzel, és grillezzük
mindkét oldalukat 2-3 percig,hogy puhák és omlósak legyenek. Tálaljuk a salsával és zöldcitrom-gerezdekkel, valamint koriander ágacskákkal.
Elkészítési idő: 30 perc
Forrás: Wikipédia, Húsvét.lap, Recept.paradicsom.info
|
|
| |
|
| "Húsvét" | Belépés/Regisztráció | 5 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Húsvét (Pontok: 1)
- fényesi Ideje: április 23, szombat, 13:59:43
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Köszönet az írásért!
Neked és Családodnak Áldott Ünnepet kívánok! |
|
|
|
|
|
Re: Húsvét (Pontok: 1)
- Anna1955 Ideje: április 23, szombat, 21:11:14
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Örülök Laci, hogy írtál az ünnep hátteréről. Volt amiről nem tudtam.
Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánok.
Szeretettel: Anna :)))) |
|
|
|
|
|
Re: Húsvét (Pontok: 1)
- LEKA Ideje: április 23, szombat, 23:30:16
(Adatok | Üzenet küldése) | Laci! Nagyon jó, hogy az ünnepről írtál.
Kellemes Húsvéti ünnepeket kívánok! Éva |
|
|
|
|
|
Re: Húsvét (Pontok: 1)
- csitesz Ideje: április 24, vasárnap, 08:10:58
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Köszi az összefoglalót. üdv. Józsi |
|
|
|
|
|
Re: Húsvét (Pontok: 1)
- naiva Ideje: április 24, vasárnap, 21:17:44
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Kedves Laci! Örülök, hogy megírtad ezt a kis összefoglalót! Érdekes, tanulságos és olvasmányos. Emlékeket idézett bennem: mi is vittünk gyerekkoromban ételt szenteltetni, és a körmenetek, a szertartások most újra eszembe jutottak.
A mézes sonkaszeletet - bár biztos fincsi - inkább kihagyom, maradok a hagyományos torma, tojás, sonka menünél:))
Ölellek: Zsuzsi |
|
|
|
|
|
|
