| Küzdőtér |
|
|
|
 |
A NATO-nak kell döntenie Európa biztonságáról az ukrajnai háborún túl |
|
 |
Robert Pearson is osztja azokat a gondolatokat, melyek szerint Putyin az egykori Szovjetunió határaihoz akar visszatérni, amihez több európai ország feletti ellenőrzést kellene megszereznie. |
A New York Times beszámolójában Recep Tayyip Erdogan török elnök március 17-i, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott külön telefonhívásairól szóló beszámolóban Ibrahim Kalin, Erdogan főtanácsadója és szóvivője különösen terhes kijelentése jórészt észrevétlen. "Bár teljes mértékben elutasítjuk az orosz háborút Ukrajna ellen, az orosz ügyet meg kell hallgatni" - mondta Kalin, "mert a háború után új biztonsági architektúrát kell kialakítani Oroszország és a nyugati blokk között."
Mi lenne az „új biztonsági architektúra”? Ebből az következik, hogy némi elismerést kell tulajdonítani egy nagyobb orosz befolyási övezetnek. Ez nem az Egyesült Államok és a NATO véleménye. A Szövetségnek nem áll szándékában Putyint jutalmazni sem nyilatkozatokban, sem tettekben azért, mert brutális kísérletet tett Ukrajnának az orosz befolyás vonzása érdekében.
A NATO-nak azonban most többet kell tennie, mint arra összpontosítania, hogyan segíti az ukránokat, és hogyan védi meg a NATO területének minden részét. Most meg kell mondania, mire van szüksége az európai biztonsághoz a jelenlegi háború végén. Ennek elmulasztása további orosz erőfeszítéseket fog eredményezni a NATO összes frontállamának és Moldovának a megfélemlítésére és fenyegetésére. Thomas Bagger, egy magas rangú német diplomata így foglalta össze ezt március 27-én a New York Timesban: „Nem vettük észre, hogy Putyin egy történelmi mitológiába sodorta magát, és egy 1000 éves birodalom kategóriáiban gondolkodik. Az ilyen embereket szankciókkal nem lehet elriasztani.”
A NATO frontállamai homorú ívet alkotnak Európa szívében a balti megközelítésektől Szentpétervárig a Duna torkolatáig. Putyin ezt a területet kívánja visszakapni birodalmi Oroszországának: Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária, Moldova nyugat felé hajlik, nem NATO, és mégis szerepel Putyin listáján.
Tudjuk, hogy Putyin, ha túléli, ha Ukrajna felett hatalmat nyer, mindent megtesz annak érdekében, hogy erősítse Oroszország katonai jelenlétét, amennyire csak tudja. Minszket a Moszkvának való nagyobb alárendeltségbe kényszeríti, és félig állandóvá teszi az orosz csapatok jelenlétét, mint Szíriában és Kazahsztánban. Fokozza tevékenységét Kalinyingrádban és Oroszország balti határai mentén, hogy megfélemlítsen a balti NATO-val, Lengyelországgal és Németországgal szemben.
Míg a NATO és az Egyesült Államok figyelmen kívül hagyta fenyegetését, Putyin 2021 decemberében nem csak annak biztosításához ragaszkodott, hogy sem Ukrajna, sem más volt szovjet államok nem csatlakoznak a NATO-hoz, hanem ahhoz is, hogy a Szövetség megszünteti katonai jelenlétét a kelet-európai tagországokban, például Lengyelországban és Romániában. és a balti államokban, és lemond minden olyan Nyugat-Európán kívüli bevetésről, amelyet Oroszország fenyegetésnek ítélt biztonságára nézve.
A modern európai történelem egyik legegyértelműbb tanulsága, hogy a demokráciák vezetőinek el kell hinniük azt, amit a diktátorok és az autokraták arról mondanak, hogy mit akarnak tenni.
A NATO feladata, hogy foglalkozzon Európa biztonsági architektúrájával, ha a háború véget ér. Addig Putyinnak még több kártyája van. Azzal, hogy továbbra is védekezik, és folytatja az ukrán városok bombázását és ágyúzását, újabb befagyott konfliktust teremt. Előkészítette a körülményeket a győzelem kihirdetésére a két újonnan elismert „független köztársaság” „védelmével”. Diplomáciai győzelme abból fakadhat, hogy Ukrajna hajlandó végül elfogadni az orosz feltételeket, hogy elkerülje a véget nem érő háborút.
A szankciókat felkapták a hírek, de ha nem érik el az oroszok visszavonulását Ukrajnából, az nem jelenti az Egyesült Államok vagy a NATO győzelmét. Sőt, Putyin felveheti a rendezési programjába azokat a bizalomépítő tételeket is, amelyeket az Egyesült Államok január 26-án ajánlott fel a kontinens orosz biztonsági aggályainak kezelésére. Putyin érve az lenne, hogy beleegyezett ezeknek az intézkedéseknek a megvitatásába. Az ukrajnai háború befejezésével összefüggésben azt mondhatja, hogy most lenne itt az ideje, hogy ismét meghozzuk a bizalomépítő intézkedéseket. Megpróbálja lefagyasztani a diplomáciai vonalakat olyan egyértelműen, mint a katonai vonalakat, és a Nyugatot hibáztatja a véget nem érő háborúért.
Tehát a Nyugatnak nem elég védekezni. A NATO és az Európai Unió feladata, hogy újra felerősítse azt az ígéretet, amely diplomáciánkat a hidegháború befejezésére ösztönözte – egy egész és szabad Európát felépíteni. Itt az inflexiós pont, amely megfordítja a történelem nyilát a birodalmi gyarmatosítás új hullámával szemben. A NATO következő csúcstalálkozóján egyértelműen ki kell jelentenie, hogy Európa demokratikus és gazdaságilag virágzó jövője nélkülözhetetlen tagállamai biztonságához.
Minden olyan intézkedés, amelynek célja, hogy aláássa, megfélemlítse vagy fenyegesse ezt az elkötelezettséget politikai, katonai vagy egyéb módon, fenyegetést jelent a Szövetségre nézve. Ismerjük fel, hogy új célt tűztünk ki magunk elé – és ismerjük fel annak globális hatását is, ha egy szebb jövő jobb elképzelésével sikeresek vagyunk.
Pearson kiemelte, hogy Putyin érdeke egy „befagyasztott” konfliktus fenntartása Ukrajnában és a hasonló veszélyek miatt a NATO-nak egy új biztonsági rendszert kellene alakítania Európában.
W. Robert Pearson az Egyesült Államok egykori törökországi nagykövete (2000-2003) és az American Diplomacy Publishers Inc. elnöke. A Közel-Kelet Intézet munkatársa, valamint a Duke Egyetem Nemzetközi és Globális Tanulmányok/Rethinking Diplomacy Központ munkatársa. . Kétszer szolgált a NATO-nál a hidegháború végén, Németország újraegyesítésekor és a Szövetség új tagjainak felvételekor.
Forras:
https://thehill.com/opinion/international/3267194-nato-must-decide-european-security-beyond-the-ukraine-war/
https://indirekt.hu/kulfold/egy-amerikai-diplomata-szerint-putyin-kovetkezo-celpontja-magyarorszag-lesz/
|
|
| |
|
| "A NATO-nak kell döntenie Európa biztonságáról az ukrajnai háborún túl" | Belépés/Regisztráció | 0 hozzászólás |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
|
