[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 126
Tag: 0
Rejtve: 0
Összesen: 126


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Kendervetéstől a vászonszoknyáig


Virágos kenderem elázott a tóba,
Ha haragszol reám, mért jössz a fonóba?
Leesik az orsóm, tudom nem váltom ki,
Fáj a gyenge szívem, nem vigasztal senki.


Mennyi minden, a valamikori falusi világot oly annyira jellemző mozzanatról beszél a bevezetésként feljegyzett náhány sor.
Bizonyára mindenki hallotta már a fehérnép, fehércseléd kifejezést, de talán azt már kevesebben, hogy a kifejezés abból az időkből származik, amikor a nők festetlen, fehér vászonszoknyában, és ingben jártak. A cseléd szó mögötti tartalmat pedig előző cikkemben olvashatjátok (Lakodalom után). Az asszonyok nem csak a fehér vászon ruhák alapanyagát készítették saját kezüleg, de magát a kendert is a családi földeken termesztették. A kendert április végén vetették, és kedvező időjárás esetén másfél-kétméter magasra is megnőtt hirtelen. (Úgy nő, mint a kender!) A nyugat-ázsiai eredetű kendert már honfoglaló őseink is alkalmazták ruházatuk elkészítéséhez.
Valamikor minden falu határában vetettek kendert.Meglehet fáradságos munka volt a kenderrel való törődés míg végül ruha lett belőle, de még mindig jobban megérte, mint boltban megvásárolni a ruhaalapanyagot. A kendert kézzel aratták, ezt hívták nyüvés-nek. A puszta kézzel kihúzott szálakat aztán áztatóba hordták Ez lehetett egy, a falu határában levő tó, vagy patak, de erre a célra ásott gödör is. A kendert kövekkel lesúlyozták, sárral lefedték, és 2-3 hétig ázni hagyták. Amikor a kender szára már nem tört, tiszta vízzel átmosták, hogy az elrothadt kötőanyag kimosódjon, és száradni hagyták. A fás kötőanyagot törőben távolítják el, majd tilolják, amivel az apró pozdorjától szabadítják meg. Ezután következik a kender feldolgozásának egyik legnehezebb szakasza, amikor a különböző vastagságú szálakat szétválasztják. A nagyját héhellel szedték ki, majd következett a finomabbja, amihez gerebent, és ecsellőt használtak. A fésüléskor a vasfogak között maradt kender a csepü. A kifésült kendert már lehetett szőni, fonni.
A fonást meg kellett tanulni minden lánynak. Már a 4-5 éves kicsi lányok orsókkal játszadoztak, 10-12 évesen kis rokkán fonni tanították. A házasuló legény megkérdezte a kiválasztott lány szüleitől, hogy tud-e fonni a lány.Ha a szülők még nem akarták férjhez adni, azt válaszolták:nem tud. A legények azonban maguk is megbizonyosodhattak kiválasztottuk ügyességéről, ha esténként elmentek a fonóba, ahol énekelgetés mellett lehetett ismerkedni, incselkedni a lányokkal, ahogy ezt már nemrég megírtam.
A valaha volt falusi életnek ez egy olyan érdekes, annyi hagyománnyal bíró, és kedves időszaka, amiről még érdemes írni és olvasni. A legközelebbi részben.
Ideje: Szeptember 10, péntek, 09:34:06 - fényesi

 
 Nyomtatható változat Nyomtatható változat  Küldd el levélben! Küldd el levélben!
Vissza Rovathoz

Életünk napjaink

"Kendervetéstől a vászonszoknyáig" | Belépés/Regisztráció | 6 hozzászólás | Search Discussion
Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.

Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj

Re: Kendervetéstől a vászonszoknyáig (Pontok: 1)
- Bogika Ideje: Szeptember 10, péntek, 15:39:56
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Van valami köze a Nógrád megyei Héhalom községnek a héheléshez?



Re: Kendervetéstől a vászonszoknyáig (Pontok: 1)
- csizi Ideje: Szeptember 10, péntek, 19:14:55
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
"Fáj a gyomrom fáj,
pálinkáért fáj,
Kértem tőled, de nem adtál,
Kendert áztatni hívtál.

Hazajöttél vizesen,
Adtál volna szívesen,
Adtál volna, de nem kellett,
Az én szívem másé lett."



Re: Kendervetéstől a vászonszoknyáig (Pontok: 1)
- Halogen (tukkancs@zwallet.com) Ideje: Szeptember 11, szombat, 21:13:45
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
fényesi, balladákat is érdemes lenne gyűjteni.... (nem a nyelvjárástan szeminárium "helyszíni kiszállásaira" gondolok, melyeken mi, bölcsészek átestünk fájdalmasan ugyan) , de például a kislányom keresztanyja Nagyvisnyón nevelkedett, rengeteg balladát tud, érdemes lenne megérnem a kender-kérdés kifejtésére, azt hiszem, már említette is... ) Mellesleg amikor énekli őket, sír ő is, meg én is.....



Re: Kendervetéstől a vászonszoknyáig (Pontok: 1)
- fényesi Ideje: Szeptember 13, hétfő, 07:11:43
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Először Bogikának:

Elképzelhető, hiszen nem ritka, hogy településeket az ott leginkább honos tevékenységekről, történelmi eseményekről, vagy éppen földrajzi képződményekről neveznek el.Talán az Általad említett esetben ez utóbbiról van szó Hét Halom(Héhalom).

Csizinek:
Lám-lám ez a -talán- legismertebb dal eszembe sem jutott.Úgy gondolom, hogy a népi hagyományok, szokások iránti érdeklődőnek nagyon sok, szép és izgalmas pillanatai lehetnek, hiszen lépten-nyomon visszaigazolásokkal, összefüggésekkel találkozik.Ezáltal maga is részese, örzője, örököse lesz azoknak.

Halogennak:

A legnagyobb, legmegrázóbb élmények egyike, ha egy, még a népi szokásokat, hagyományokat "gyakorló", vagy arra még hűen emlékező családtag, rokon, vagy akár idegen van a környezetünkben.De mit is írok!A néprajz kedvelőinek egy visszaemlékező, daloló sem lehet idegen!Tölts vele minnél több időt!Kérdezd, beszéltesd!



PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.25 Seconds