| Küzdőtér |
|
|
|
 |
Leánykák, serdülő fiúk |
|
 |
„Süss ki, süss ki napocska,
Menj be, menj be szelecske...”
|
A fenti két sor egy olyan dalocska részlete, amit libalegeltetés közben énekelgettek a falusi kislányok.Amikor a leányok akkorára cseperedtek, hogy rájuk lehetett bízni a libákat, kora tavasztól késő őszig kint voltak a libalegelőn.Ahhoz, hogy felmelegedjenek fogócskáztak, dalolgatta, forogtak.Közben gondjuk volt, hogy jó legelőjük, fürdőhelyük legyen az aprójószágnak.Amikor egy héját pillantottak meg a magasban egy mondókát fújtak, amíg a madár el nem tünt :
„Héja, héja lakatos,
Látom lábad ripacsos,
Ne vidd el a másét
Csak az uraságét!”
A serdülő fiúkat szigorúan fogta a falu közössége.Ezek, az általában tiltások formájában jelen lévő szabályozások, a serdülőkor vége felé már összeütközésekhez is vezethettek, hiszen egy, a tizenéves korainak vége felé járó suhanc,
már munkában bizony ugyanazt végezte, mint húszéves társa.A közösség szemében ugyanakkor még sihedernek számított, aki nem dohányozhatott, nem járhatott kocsmába, de még a lányokhoz sem.A legényavatás ezt az átmeneti időszakot volt hivatva kitölteni, amiután bizonyos közösségi jogokat már adományozott a magukat már felnőttnek érző serdülőknek.A ceremóniát egyfajta legénypróba előzte meg.A paraszti erkölcs központi kategóriája a munka, a munkához való hozzáállás volt.Igy nem lehet azon csodálkozni, hogy a suhancok emberi mértékét, értékét is a munkában tanusított szorgalommal, teljesítménnyel értékelték.Együtt kellett a különféle mezőgazdasági munkákat végezniük a legényekkel.A legényavatás módja vidékenként változhatott.Voltak helyek, ahol egyszerüen a munkában végzett teljesítményüket értékelte a legények közössége, vagy egy munkavezető.Másutt valamely nevezetes ünnep alkalmával, egy kocsmában összegyültek a legények, és beavatták a suhancot.A beavatandó bekérezkedett a kocsmába, keresztapát választott a legények közül, a társaságnak liter borokat fizetett.
Ezt követően vagy bort töltöttek a fejére (bekeresztelés), arcul vágták, amit állnia kellet, vagy a kocsma mennyezetéhez ütötték.A hajnalig tartó mulatozás után, hogy teljes legyen a legényjogok sora, elkísérték annak a lánynak a házához, akinek eddig titokban udvarolt.
Mert a szerelem nem volt korhoz kötve.Akkor sem.
|
Ideje: November 21, vasárnap, 18:55:29 - fényesi
|
|
| |
|
Vissza Rovathoz
 |
|
|
|
|
| "Leánykák, serdülő fiúk" | Belépés/Regisztráció | 4 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Leánykák, serdülő fiúk (Pontok: 1)
- Bogika Ideje: November 21, vasárnap, 20:31:26
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | A régi világban hány éves kortól nősülhettek illetve mehettek férjhez a fiatalok? |
|
|
|
|
|
Re: Leánykák, serdülő fiúk (Pontok: 1)
- Audrey Ideje: November 21, vasárnap, 20:37:33
(Adatok | Üzenet küldése) | Megint nagyon érdekes volt olvasni az írásod. Vajon honnan gyűjtöd az információt?
Vajon hogyan működött az udvarlás akkoriban? Mit lehetett és mit nem? És vajon titokban történhetett-e más is? :-))) |
|
|
|
|
|
Re: Leánykák, serdülő fiúk (Pontok: 1)
- veva Ideje: November 21, vasárnap, 22:54:00
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Nagyon szeretem ezeket az írásaidat is. Eszembe juttatja a "messziapám" (Anyu apja volt és nagyon messze éltek tőlünk) meséit, amit az ott töltött nyarak estéin mondott nekünk - tévé és rádió (bár az utóbbi volt) helyett! :))) |
|
|
|
|
|
|
