| Küzdőtér |
|
|
|
 |
Szabadságot |
|
 |
Az úri társaság kifoszt minket. Rabszolgák vagyunk saját országunkban. Amit nehéz munkával megkeresünk, az állam adók formájában elveszi tőlünk. Mindenki tudja mégse szól senki semmit.
|
Miért?
A politikusaink a vérünket szívják. A parlamentben eljátszanak nekünk egy színdarabot, lényegtelen kérdéseken vitatkoznak és a humorizálnak hogy az ágy alá söpörjék a fontos dolgokat. Hová tűnik az a rengeteg pénz. Szorgalmas nép vagyunk, ezt tartják rólunk a világ minden országában, saját földünkön mégsem sikerül érvényesülnünk. A nehéz munkák gyümölcsét mások szüretelik le, miközben az állam egyre szegényebb lesz.Az oszd meg és uralkodj elvén megosztják az embereket és uralkodni próbálnak rajtunk. Rabok vagyunk most is, csakúgy, mint mindig.
Nem ez a világ rendje. Nem azért születtem embernek és magyarnak, hogy hagyjam magamat. Vannak országok, amelyek sokkal előrébb tartanak nálunk és mi nem tudunk hozzájuk felzárkózni. Én nyertesnek születtem, mint mindenki más, nem hagyom, hogy ellopják azt, ami nekem jár. Szlovénia egy háború után sokkal közelebb áll a jóléti társadalom eszméjének megvalósításához, mint mi. Észtország a csőd szélén volt mikor feldarabolták Szovjetúniót, mégis virágzó országot sikerült építeniük pár év alatt. Miért?
Azért mert az ő politikusaik nem a saját zsebük megtömésén munkálkodnak, hanem az ország gazdaságának és gazdagságának fejlesztésével vannak elfoglalva.
A mi képviselőink, nem vezetik jól országunkat. A szegénység nő, Magyarország visszafejlődik. A miniszter egy fogalom, azt jelenti szolga nem nagyúr. Mégis ők fölözik le a hasznot. A mi munkánk hasznát. Mért nem tudunk jól választani.
Nem vagyok hajlandó beletörődni abba, hogy Magyarország csak vesztes lehet. Olyan sokat szívtunk, hogy ezt már az itt élő emberek természetesnek tartják. Én nem fogadom ezt el. Kölcsey azt mondta: „Isten áldd meg a magyart” és egy szebb jövőt kért nekünk. Azóta eltelt százötven év és mi még mindig várunk és reménykedünk.
Nem elég várni és reménykedni, menni és tenni kell. A szabadság egy olyan dolog, amit ki kell harcolni. És harcolni csak békés eszközökkel lehet. Nem akarjuk, hogy vér folyjék. De ami nekünk jár az jár. És ez az emberi méltóság. Ne nézzenek minket bolondnak.
Rádler Péter
|
|
| |
|
Vissza Rovathoz
 |
|
|
|
|
| "Szabadságot" | Belépés/Regisztráció | 8 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Szabadságot (Pontok: 1)
- kerlac Ideje: November 24, szerda, 20:17:30
(Adatok | Üzenet küldése) | Talán azért (is) járnak előttünk más országok, mert mi mindig harcolni akarunk, csak győztes/vesztes felállásban gondolkodunk, aki nem ért egyet, az ellenség, amit más épít, az lerombolandó. Mert mindenki "jobban tudja". Mert a türelem, a tolerancia és a munka nem erény.
Építeni csak békességben lehet. Harcban nem.
|
|
|
|
|
|
Re: Szabadságot (Pontok: 1)
- csizi Ideje: November 25, csütörtök, 18:18:20
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Hát nem akartam, de csalk hozzászólok.
A színdarabot játszani kell, azért, hogy a bajok ne tűnjenek fel. Dolgozik hárommillió, ebből közszféra egymillió, vagyis kétmilliónak kell eltartani tízet. Erre nincs pénz, tehát a kamatokat magasan kell tartani, hogy beáramoljon a tőke. Ez olyan, mintha a családomat állandóan növekvő hitelből tartanám el, és közben villognék fényesen, mint akinek van.
Nem baj, majd unokáink visszafizetik. Miből? Hát hitelből kérem. :))
Javaslatom,
Szathmári Sándor : Minden hiába című könyve.
( 1936, azt hiszem. ) |
|
|
|
|
|
Re: Szabadságot (Pontok: 1)
- csillamocsai (canadahun.com) Ideje: November 28, vasárnap, 23:21:31
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) |
Azt kell mondjam, ezek az oldalak irodalmi oldalak és nem politikai célra vannak.Amit írsz, abban egyet kell hogy értsünk veled,de ezt nem ez a kormány szúrta el, hanem még az elején az Antal kormány.S onnan csúszunk lefelé.Mind rátett egy-egy lapáttal azért, hogy ma ennyien szegények legyenek ebben az országban.
A történelem bebizonyította, hogy nagy forradalmi változásokat csak forradalommal lehet elérni.
Ezt szerintem senki sem akarja. |
|
|
|
|
|
|
